A szerkesztő ajánlata:
Amikor az ökológus rajzolni kezd – interjú Gallé-Szpisjak Nikolettel
Amikor az ártér szomjazik: Gemenc harca a túlélésért
Zöldre festett milliárdok: Miért tévút az elektromos autók állami támogatása?
Velencei-tó törvény: botox a kiszáradó tájra
Györgyi-Ambró Gergő: közös cselekvéssel csökkenthetjük a klímaszorongást
Nyitott a tér: mindenkit vár a X. Zöld Nyári Egyetem
„Az erdész fő terméke nem a faanyag, hanem az erdő”
Azbeszt a szomszédból: érthetetlen import, felmérhetetlen kár
Nemzetközi lapszemle
Mit árulnak el nekünk a hőhullámok az éghajlatváltozásról?
A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó üvegházhatású gázok által okozott éghajlatváltozás várhatóan hosszabbá, intenzívebbé és gyakoribbá teszi a hőhullámokat.
A rendkívüli hőhullámokat ma már jobban mérjük, mint valaha. Az emberi áldozatok száma azonban továbbra is alulbecsült.
A hőhullámokra figyelmeztető eszközök egyre kifinomultabbá váltak, mégis a közvélemény figyelmét továbbra is inkább a rekordhőmérsékletek kötik le, mintsem azok a társadalmi körülmények, amelyek miatt a hőség betegséghez vagy akár halálhoz is vezethet. Miért a társadalmi kockázatnak – és nem csupán a hőmérsékletnek – kellene középpontban állnia a szélsőséges hőségről szóló tudósításokban.
Kapcsolati háló: Az életet fenntartó kapcsolatok újjáépítése
A Seeds sorozat ezen fejezete a „kapcsolati dimenziót” vizsgálja a regeneratív kultúrák alapjaként, és különböző interjúalanyok gondolataira támaszkodva bemutatja, hogy az empátia, a felelősségvállalás, a helyhez kötődő tartozásérzet és a kölcsönös függőség hogyan segíthetnek a modern élet társadalmi és ökológiai törésvonalainak gyógyításában.
Jeremy Rifkin: Az emberiség 6000 éven át uralta a vizet, de az éghajlatváltozás most közbeszól
Az emberi társadalmak már 6000 éve igyekeznek egyre nagyobb infrastrukturális beruházásokkal szabályozni a vizet. Mivel az éghajlatváltozás egyre szélsőségesebb árvizeket, aszályokat és hőhullámokat hoz magával, egyre több város keresi a másik utat: ahelyett, hogy uralni akarnák a víz ritmusát, inkább alkalmazkodnak hozzá.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Hogyan lehetne a lakhatási költségeket csökkenteni?
Jávor Benedek: zavaros a magyar energiapolitika
Hogyan lesz a műanyag kupakokból kajak, és mire való a mobil bálna?
Mire költ a kormányzat?
Magyarország számokban: demográfia
Magyarország számokban: Szén-dioxid-kibocsátás
Magyarország számokban: A magyarok értékrendje
Magyarország számokban: Ökológiai lábnyom
Magyarország számokban: Az iskolát korán elhagyók aránya
Magyarország számokban: Testtömeg-index
Magyarország számokban: Lakhatási szegénység
Magyarország számokban: Szabadság
Magyarország számokban: Csomagolás és hasznosítás
Magyarország számokban: Sajtószabadság
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
