Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele: a fák a fény visszaverésével próbálják védeni leveleiket.
Egy friss hazai kutatás szerint a magára hagyott, telepített erdők nemhogy nem „gyógyulnak maguktól”, hanem ökológiai és pénzügyi értelemben is a legrosszabb pályára kerülnek.
A klímaváltozás hatásai egyre erőteljesebben formálják a magyarországi erdők képét.
A WWF Magyarország izgalmas programot indított, melynek célja, hogy felhívják a figyelmet az országban még fellelhető, idős fákat és természetes működésű élőhelyeket őrző erdőfoltokra.
Történet egy hölgyről, akit már gyermekként elvarázsolt a természet szépsége. Patocskai-Lunk Eszter erdőpedagógus szerint a legfontosabb, hogy az erdőben nyitott szívvel…
Az egészséges, biológiai sokféleség szempontjából gazdag növényzet az egyik legjobb partnerünk a légköri szén-dioxid kivonására és elraktározására.
Ma még döntően az ember gyújtja fel az erdőt és a növényzetet Magyarországon, a jövőben a klímaváltozás is besegíthet – figyelmeztet a Másfélfok cikke.
Kulcsár László paraszt a szó legnemesebb értelmében, a Kiskunságban gazdálkodik és „gerillaharcot” folytat a tájvédelem és a vízmegtartás érdekében.
Létfontosságú kérdés, hogyan bánunk az erdőkkel. Példát mutatnak ebben a „dendromániások”, az idős fák lajstromba vevői.
A 10 millió Fa közössége három és fél év alatt Magyarország szerte közel kétszázezer fát és több mint negyvenezer cserjét ültetett el.
