Az egészséges, biológiai sokféleség szempontjából gazdag növényzet az egyik legjobb partnerünk a légköri szén-dioxid kivonására és elraktározására.

Ma még döntően az ember gyújtja fel az erdőt és a növényzetet Magyarországon, a jövőben a klímaváltozás is besegíthet – figyelmeztet a Másfélfok cikke.

Kulcsár László paraszt a szó legnemesebb értelmében, a Kiskunságban gazdálkodik és „gerillaharcot” folytat a tájvédelem és a vízmegtartás érdekében.

Létfontosságú kérdés, hogyan bánunk az erdőkkel. Példát mutatnak ebben a „dendromániások”, az idős fák lajstromba vevői.

A 10 millió Fa közössége három és fél év alatt Magyarország szerte közel kétszázezer fát és több mint negyvenezer cserjét ültetett el.

Bár az ország erdőinek negyedét már most is az akác teszi ki, ez az arány tovább növekedhet – az erdőtelepítési program költségvetéséből. Az akácültetvények viszonylag gyors anyagi hasznot hoznak a gazdáknak, de az őshonos erdőkhöz képest ökológiailag szinte értéktelenek, természetvédelmi szempontból pedig inkább károsak.

Ha a fáknak öntözésre is szükségük van a megmaradáshoz, még nagyobb lesz az energiaszükséglet, fásítani ezért arra alkalmatlan helyen nem érdemes.

A medvehagymaszezon közepén járva sorra vesszük, mire figyeljenek, akik a népszerű erdei csemegéből gyűjtenének.

A filmfesztivál nemzetközi szekciójának zsűrijében Szalay Péter dokumentumfilm-rendező a zsűri elnöke, tagja ifj. Vitray Tamás operatőr, biológus, szakíró, a National Geographic magyarországi főszerkesztője és egy korábbi díjazott, Takács Rita szerkesztő-rendező.

A Börzsöny szinte érintetlen északi részén található, nehezen megközelíthető Csarna-völgy a WWF Magyarország szakemberei szerint Magyarország legnagyobb fokozottan védett és háborítatlan erdőtömbje, ahol fél évszázada nem történt fakitermelés. Néhány éve komoly harcot kellett folytatni érte.