Változó táj, változó védelem – mi lesz a Natura 2000 területekkel?
Egy ritka madarat nem lehet megóvni, ha közben eltűnik a táplálkozóhelye, ahogy egy vizes élőhelyet sem, ha elvezetik belőle a vizet.
Egy ritka madarat nem lehet megóvni, ha közben eltűnik a táplálkozóhelye, ahogy egy vizes élőhelyet sem, ha elvezetik belőle a vizet.
A ReményMakkjai Facebook-csoport önkéntesei a madarakkal összefogva segítik a hazai erdők megújulását: eddig több mint egy tonna őshonos tölgyfajtól származó makkot gyűjtöttek össze, amelyeket tollas barátaink segítségével juttatnak el az erdőkbe.
Az extrém szárazság, a tartós hőség és az eső hiánya látványosan átformálta a Dunát.
A Tisza holtágai évszázadokon át a táj legértékesebb vízi élőhelyei közé tartoztak, napjainkban azonban több helyen a visszahúzódó víz, az algásodás és a kiszáradó medrek jelzik, hogy az aszály már nem átmeneti jelenség.
Mit lát egy ökológus, amikor egy vadvirágos réten barangol?
A klímaválság korában Magyarországnak olyan erdőkezelésre lenne szüksége, amely nem faanyagforrásként, hanem létfontosságú ökológiai rendszerként tekint az erdőkre.
A tömeges fagyhalált és a drasztikus energiaszegénységet ugyan idén nem sikerült elkerülni – vannak települések, ahova csak most, márciusban érkezett meg a szociális tűzifa –, de a védett, nagy természetességű erdők kivágása erőltetett ütemben folytatódik.
Mit érdemes tudni az Európai Unió természet-helyreállítási rendeletéről? Ezt a kérdést jártuk körbe Halassy Melindával, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársával….
A természetfilmek egyik legfontosabb küldetése, hogy rávilágítsanak azokra a folyamatokra, amelyek csendben, sokszor észrevétlenül alakítják át élőhelyeinket és velük együtt az őshonos fajok sorsát.