Váratlanul érte a zöld szervezeteket, hogy a magyar EP-képviselők nem egységesen szavaztak az új génkezelési technikákkal előállított növények uniós szabályozásáról. A Fidesz–KDNP, a Mi Hazánk és a DK jelen lévő képviselői az elutasító álláspont mellé álltak, a Tisza képviselőinek többsége viszont nem támogatta a Tanács álláspontjának elutasítását. A Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a kormánynak más ellenző tagállamokkal együtt az Európai Unió Bíróságához kellene fordulnia.
Meglepte a zöldeket a Tisza szavazása
Bár az előzetes várakozások szerint egységes szavazást vártak az összes magyar európai parlamenti képviselőitől a zöld szervezetek, mégis meglepetésre a Tisza képviselői nemmel szavaztak a génkezelési technikákról szóló voksoláson a Tanács vélemények elutasítására (pontosabban egyikük, Bogdán Csaba tartózkodott – a szerk.), és nem támogatták a jogszabály javaslatot módosító többi indítványt sem. Így az Európai Parlament második olvasatban a beadott indítványok elutasítása mellett jóváhagyta az új génkezelési technikákról (NGT) szóló rendeletet, amely jelentősen átalakítja a génszerkesztett növények uniós szabályozását.
| Az EP másképp működik, mint a magyar parlament: a képviselők nem végszavazáson döntenek a jogszabály javaslatról, hanem módosítókról szavaznak. Ha nem szavaznak meg egy módosítót sem, a rendeletet az EP változatlan formában elfogadja. Vagyis aki leszavaz minden módosítót, az politikai értelemben támogatja a javaslatot. Különösen egyértelmű volt ez ennél a javaslatnál, ahol az egyik módosító kifejezetten arról szólt, hogy az EP elutasítja a Tanács álláspontját. |
Az elfogadott szabályok értelmében bizonyos, új génszerkesztési technikákkal előállított növények kikerülnek a jelenlegi GMO-szabályozás egyes előírásai alól, és a jövőben genetikai tulajdonságaik alapján, két külön kategóriába sorolják őket. (A Zöld Hang itt írt korábban a tervezett rendeletről, amelyet most – módosítás nélkül – megszavaztak.)
A döntést több környezetvédelmi és civil szervezet bírálta, mivel szerintük az új szabályok gyengítik az átláthatóságot, a fogyasztók tájékozott választáshoz való jogát, valamint nem kezelik megfelelően a szabadalmaztatással kapcsolatos kockázatokat. Az új generációs génszerkesztési technikákkal előállított növények egy része ugyanis mentesül a jelenlegi GMO-szabályozás több eleme, köztük egyes nyomonkövetési és címkézési követelmények alól. A döntés után például a Föld Barátai Európa szervezet azt is kifogásolja, hogy a végleges szöveg nem tartalmaz további garanciákat a szabadalmakkal kapcsolatban, ami szerintük tovább erősítheti a nagy agrár-biotechnológiai vállalatok piaci pozícióit.
Bírósági támadást sürgetnek a civil szervezetek
„Mindannyiunk érdeke, hogy Európa és szűkebb hazánk tájai élhetőek és sokszínűek legyenek, az élelmünk minél nagyobb aránya természetkímélő és egészséges forrásból származzon. Az új génmódosítási technikák szabadjára engedése azért is súlyos gond, mert az ellenkező irányba tart. Egy nagyobb folyamat része: az ökológiai és humán-egészségügyi szempontokat partvonalra helyező, ipari érdekeket szolgáló lépések egyike. A helyzet viszont nem reménytelen, az ellenző kormányok ugyanis az Európai Unió Bírósághoz fordulhatnak, hogy a döntés megsemmisítését kérjék. Ez lenne a helyes lépés” – mondta el a Zöld Hang érdeklődésére Pribeli Levente, a Greenpeace biodiverzitás kampányfelelőse.
“Most az a cél, hogy minél több, a szabályozást ellenző tagállam együtt tudjon fellépni, és közösen forduljanak az Európai Unió Bíróságához. Korábban már volt példa arra, hogy Magyarország Franciaországgal, Lengyelországgal és Luxemburggal együtt sikeresen támadott meg egy hasonló uniós döntést. Reméljük, hogy a mostani szabályozást ellenző országok is összefognak, és a tizenhat évvel ezelőtti sikerhez hasonlóan ismét sikerül megakadályozniuk egy szerintünk túlzottan megengedő jogszabály érvényesülését” – fogalmazott Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője. Szerinte már hónapokkal ezelőtt kalkuláltak azzal, hogy az Európai Parlament elfogadja az új génkezelési technológiákra (NGT) vonatkozó könnyítéseket, ezért az MTVSZ januári konferenciáján már nemcsak a parlamenti szavazás kimenetelére készültek.
„Arra törekedtünk, hogy a mindenkori magyar kormányzatnak legyen B és C terve is arra az esetre, ha a rendelet sajnos átmegy. Ugyanakkor a januári konferenciánkon még láttunk arra esélyt, hogy az új GMO-k deregulációját megakadályozza az Európai Parlament. Ehhez az kellett volna, hogy a magyar EP-képviselők is megszavazzák a jelölésre, illetve a szabadalmaztathatóság tilalmára vonatkozó módosító javaslatokat. Ezzel a jogalkotási folyamat lelassulhatott vagy akár meg is akadhatott volna. Ez azonban ma nem történt meg, a javaslatot lényegében változtatások nélkül fogadták el” – mondta Fidrich Róbert.
“A jogszabály húsz nappal a kihirdetése után hatályba lép, ezért rövid idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy az Európai Unió Bíróságához forduljunk ez ügyben, de már holnaptól meg kell tenni az ehhez szükséges lépéseket” – tette hozzá az MTVSZ programvezetője.
Nem ismertek a Tisza képviselőinek indokai
Napok óta próbáltunk elérni a tervezett GMO-rendelet kapcsán a magyar európai parlamenti képviselőket, ám csak a Demokratikus Koalíció EP-delegációja válaszolt a kérdéseinkre.“A jelenlegi javaslat elsősorban a nagy agráripari és vetőmagpiaci szereplők igényeire ad választ, miközben nem kezeli kellő súllyal a fogyasztók, a környezetvédelmi szervezetek, a független kutatók és számos gazdálkodó által megfogalmazott aggályokat” – jutott el hozzánk még a szavazás előtt a DK álláspontja. Különösen aggályos szerintük, hogy nem lesz kötelező jelölni minden génszerkesztett terméket.
Bár sem a Fidesz, sem a Mi Hazánk képviselői nem reagáltak a megkeresésünkre, annyit a szavazások után megtudhattunk, hogy jelen lévő képviselőik nem támogatták a rendelet elfogadását. A Tisza sem válaszolt kérdéseinkre, ezért nem tudjuk, milyen indokok mentén támogatták a rendeletet, de természetesen azonnal közzétesszük álláspontjukat, amennyiben válaszolnak.
Háttér – mi történt eddig?
A Parlament és a Tanács tárgyalói már 2025 decemberében politikai megállapodásra jutottak a szabályozásról. A mostani szavazás az úgynevezett második olvasati eljárás része volt. Ennek keretében, miután a tagállami kormányokat képviselő Tanács elfogadta álláspontját, az Európai Parlamentnél volt a lehetőség, hogy elutasítsa vagy abszolút többséggel módosítsa. A jelen esetben módosító indítványokat nyújtottak be, ezért a plenáris ülésnek ezekről szavaznia kellett. Valamennyi módosító javaslatot elutasították, így a Parlament végül elfogadta a Tanács álláspontját, amely a Parlament és a Tanács közötti tárgyalások eredményeként született meg, és amelyről a két intézmény már 2025 decemberében megállapodott.
Az új szabályok szerint az NGT-vel módosított növényeket nem az előállításuk módja, hanem genetikai tulajdonságaik alapján sorolják kategóriákba. Ugyanakkor a géntechnológiai óriáscégektől független kutatók európai hálózata, az ENSSER állásfoglalása szerint ez a kategóriába sorolás – akárcsak az új GMO-k deregulációjáról szóló teljes uniós javaslatcsomag – tudományosan megalapozatlan, és indokolatlan kockázatot jelenthet a lakosságra és a környezetre.
Címkézés, szabadalmak, biogazdálkodás: ezek a fő vitapontok
Az első kategóriába azok a növények tartoznak, amelyek a módosítások jellege és korlátozott száma alapján hagyományos nemesítéssel is létrejöhettek volna. Amennyiben megfelelnek az előírt feltételeknek, ezeket a hagyományos növényekhez hasonlóan kezelik. A Parlament kérésére ugyanakkor a gyomirtó szerekkel szembeni ellenálló képesség vagy rovarölő anyagok előállításának céljából génszerkesztett növények nem kerülhetnek ebbe a kategóriába.
A második kategóriába a nagyobb mértékű vagy összetettebb genetikai módosításokon átesett növények tartoznak. Ezekre továbbra is a GMO-kra vonatkozó szigorú szabályok érvényesek, így kötelező marad a kockázatértékelés és az uniós engedélyezési eljárás.
A szabályok az Európai Unióban termesztett és az importált növényekre egyaránt vonatkoznak. Számos ilyen növényfajta már jelen van vagy fejlesztés alatt áll az Európai Unión kívüli piacokon, köztük az alacsony gluténtartalmú búza, a betegségekkel szemben ellenálló burgonya és a szárazságtűrő kukorica.
A második kategóriába tartozó NGT-növények esetében továbbra is kötelező marad a teljes nyomonkövethetőség és címkézés. Az uniós tagállamok emellett továbbra is korlátozhatják vagy megtilthatják termesztésüket saját területükön akkor is, ha az Európai Unió egyébként engedélyezte azokat.
Az első kategóriájú NGT-növények genetikai anyagát tartalmazó vagy azokból származó növényfajták egy nyilvános uniós adatbázisban lesznek nyilvántartva. A vetőmagokat és szaporítóanyagokat „NGT-1” jelöléssel kell ellátni annak érdekében, hogy a termelők megfelelő tájékoztatást kapjanak.
A rendelet szerint az új génkezelési technikák alkalmazásának a fenntarthatósági célokat kell szolgálnia, ezért kötelező lesz az ilyen növények fenntarthatósági hatásainak nyomon követése is.
Az ökológiai termelésben az NGT-k alkalmazása továbbra sem lesz megengedett. Ugyanakkor az első kategóriájú NGT-növények technikailag elkerülhetetlen jelenléte nem minősül majd automatikusan a biogazdálkodási szabályok megsértésének. Az Európai Bizottság a későbbiekben értékeli majd, hogy az új szabályozás milyen adminisztratív, gazdasági és gyakorlati hatással van az ökológiai termelőkre.
A természetes vagy biológiai úton kialakult tulajdonságok és DNS-szekvenciák kivételével az NGT-khez kapcsolódó innovációk szabadalmaztathatók lesznek. A jogalkotók szerint ugyanakkor fontos cél a túlzott piaci koncentráció megakadályozása, a vetőmagok megfizethetőségének fenntartása és annak biztosítása, hogy a gazdálkodók továbbra is megőrizhessék és újravethessék saját vetőmagjaikat.
A rendelet támogatói szerint az új szabályok hozzájárulhatnak olyan növényfajták fejlesztéséhez, amelyek ellenállóbbak az éghajlatváltozás hatásaival, a kártevőkkel és a növényi betegségekkel szemben, miközben csökkenthetik a növényvédő szerek használatát és javíthatják a mezőgazdaság versenyképességét.
A kritikusok ezzel szemben arra figyelmeztetnek, hogy az új szabályozás csökkentheti az átláthatóságot, korlátozhatja a fogyasztók és a termelők választási lehetőségeit, valamint növelheti a nagy agrár-biotechnológiai vállalatok befolyását a vetőmagpiacon. Szerintük a végleges szöveg nem nyújt elegendő garanciát a szabadalmi visszaélések és a piaci koncentráció megakadályozására.
