„Magyarország szántóterületének egyharmadán fel kellene hagyni a termeléssel”
A vízmegtartás kérdése a „harsányzöldek hóbortjából” nemzetgazdasági érdekké lett.
A vízmegtartás kérdése a „harsányzöldek hóbortjából” nemzetgazdasági érdekké lett.
A klímaváltozás hatásait ma már nemcsak a hőmérsékleti rekordokban mérhetjük, hanem a táj átalakulásában is. Magyarország számos térségében szemmel láthatóan romlik az út menti fasorok és erdők állapota, a tartós vízhiány pedig egyre több fát sodor a pusztulás szélére.
Tarvágási moratóriumról, szentélyerdőkről, klímaváltozásról és a hazai erdők állapotáról beszélgettünk Gálhidy László erdőökológussal, a WWF Magyarország erdészeti programvezetőjével.
Mi történik, amikor a víz eltűnik egy tájból, a zöldfelületek lassan visszahúzódnak, és a klímaváltozás hatásai már nem statisztikákban, hanem a települések mindennapi működésében jelennek meg?
Az emberi civilizáció az elmúlt 11 ezer év során egy viszonylag stabil éghajlati időszakban, a holocénben alakult ki.
A permakultúrát eredetileg zöld forradalomnak hívták, de ez egy lassú változás. Emberléptékű zöldségtermesztés, pénzmentes együttműködés, ökogazdálkodás, kártétel és a haszonvétel aránya a gazdaságokban.
Könyörtelen aszály pusztít évek óta Magyarország számos vidékén. Heti rendszerességgel jelennek meg beszédes felvételek hazánk tájairól, ahol komoly jelei vannak a…
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakértői ad hoc bizottságot állítottak fel, hogy választ adjanak az Alkotmánybíróság két kulcskérdésére.
Magyarországon a méhek napját a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére 1994 óta április 30-án ünnepeljük.
A klímaváltozás ránk rúgta az ajtót, amelyre a 2022-es aszály különösképpen rámutatott. De nem csak a klímaváltozás felelős a vízhiányért, hanem az évszázados területhasználat, gazdálkodás és a vízkivezetés is.