Nem öli meg a szigor a zöld marketinget
Nem a zöld marketinget akarja eltüntetni a szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályozás, hanem a homályos, bizonyíték nélküli környezetvédelmi ígéreteket.
Nem a zöld marketinget akarja eltüntetni a szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályozás, hanem a homályos, bizonyíték nélküli környezetvédelmi ígéreteket.
A Tisza vezette kormány a korábbi Fidesz-kabinettel ellentétben határozottan törekszik az uniós források hazahozatalára, ezért rövid határidővel létre kell hozni a magyar szociális klímatervet, amely az új EU Emissziókereskedelmi Rendszer 2 (ETS2) csatlakozásához fontos.
Éppen egy év telt el az Ibériai-félszigetet megbénító áramszünet óta, a részletes vizsgálat pedig mára világossá tette: nem a nap- és szélenergia önmagában okozta a válságot.
Vajon élhetünk-e és ha igen, élünk-e Magyarországon a vásárlói bojkottal olyan gyárak termékei ellen, amelyek például mérgező anyagokat juttatnak a környezetbe és veszélyeztetik dolgozóikat?
Mihez kezdjünk, ha a társadalmi-ökológiai összeomlás bizonyos formái már elkerülhetetlenek?
A mikrózás önmagában nem ördögtől való, de a műanyagba csomagolt készételek melegítése a kutatások szerint komoly egészségügyi kérdéseket vet fel.
Sorra húzzák le a rolót a csomagolásmentes boltok Magyarországon, miközben Nyugat-Európában és több szomszédos országban is virágzik az üzlet.
Mit tehetett volna az Orbán-kormány, s mit tesz majd a Tisza az energiaszegénység ellen?
Míg az Európai Unió és a régió országai csökkentették az orosz energiafüggőséget, Magyarország továbbra is döntően a Barátság és a Török Áramlat vezetékeken érkező orosz kőolajra és földgázra támaszkodik.
A geopolitikai bizonytalanság, a szűkülő kínálat és az emelkedő árak idején különösen fontos kérdés, van-e működő alternatíva az olajfüggőség csökkentésére.