A szerkesztő ajánlata:
Magyar palagáz: valóban ez vezet az energiafüggetlenséghez?
Az Orbán-kormány Energiaügyi Minisztériuma 2026 elején újabb bányászati koncessziókat hirdetett meg nem hagyományos szénhidrogének kutatására és kitermelésére.
Tovább
Palagáz-dilemmák: kincs, ami van is, meg nincs is
A legtöbben palagázként ismerik az úgynevezett nem hagyományos szénhidrogéneket, és mostanában vita dúl arról, hagyjuk-e őket érintetlenül a föld alatt, vagy örüljünk, hogy van saját gázunk, és hozzuk föl, kerül, amibe kerül.
Tovább
Kiszáradó út menti fasorok: így alakul át a magyar táj
A klímaváltozás hatásait ma már nemcsak a hőmérsékleti rekordokban mérhetjük, hanem a táj átalakulásában is. Magyarország számos térségében szemmel láthatóan romlik az út menti fasorok és erdők állapota, a tartós vízhiány pedig egyre több fát sodor a pusztulás szélére.
Tovább
Nem öli meg a szigor a zöld marketinget
Nem a zöld marketinget akarja eltüntetni a szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályozás, hanem a homályos, bizonyíték nélküli környezetvédelmi ígéreteket.
Tovább
Félmilliárdos kísérlet után újabb 900 milliót költene gyomgátló tárcsákra a Magyar Közút
Kísérleti jelleggel kezdte használni a Magyar Közút azokat a gyomgátló tárcsákat, amelyekkel a szalagkorlátok, vezetőoszlopok és közúti jelzőtáblák körüli kézi kaszálást csökkentenék.
Tovább
Átmeneti menedék: haladékot kaptak a védett erdők
Egy kormányhatározat nyomán a magas természetességű erdőterületeken őszig nincs tarvágás – hogy utána mi lesz, azt most még senki sem tudja.
Tovább
A gyerekeknek is jobb, ha nem autóval visszük őket
Ha a szülőkben tudatosulna, hogy mennyire előnyös a gyereküknek, ha gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel mennek az iskolába (és sok más helyre), akkor valószínűleg sokan felhagynának az autós gyerekszállítással – írja Bőhm Judit pszichológus és Aydan Gurbanova környezetvédelmi tanácsadó, a Levegő Munkacsoport önkéntesei.
Tovább
Hogy is állunk az üvegházhatású gázok megfékezésében?
Magyarország jelenleg jó ütemben halad a 2030-ra vállalt kibocsátáscsökkentési céljai teljesítése felé
Tovább
Fordulat GMO ügyben: a Tisza támogatta a megengedőbb uniós szabályozást
Váratlanul érte a zöld szervezeteket, hogy a magyar EP-képviselők nem egységesen szavaztak az új génkezelési technikákkal előállított növények uniós szabályozásáról.
Tovább
ETS2 – Bonyolult uniós gazdasági rendszer jön a klímavédelemért
A Tisza vezette kormány a korábbi Fidesz-kabinettel ellentétben határozottan törekszik az uniós források hazahozatalára, ezért rövid határidővel létre kell hozni a magyar szociális klímatervet, amely az új EU Emissziókereskedelmi Rendszer 2 (ETS2) csatlakozásához fontos.
Tovább
Eltűnő vizeink: védett fajok tucatjai kerülhetnek veszélybe a Tisza mentén
A Tisza holtágai évszázadokon át a táj legértékesebb vízi élőhelyei közé tartoztak, napjainkban azonban több helyen a visszahúzódó víz, az algásodás és a kiszáradó medrek jelzik, hogy az aszály már nem átmeneti jelenség.
Tovább
Amikor az ökológus rajzolni kezd – interjú Gallé-Szpisjak Nikolettel
Mit lát egy ökológus, amikor egy vadvirágos réten barangol?
Tovább
Amikor az ártér szomjazik: Gemenc harca a túlélésért
A Gemenci erdők állapotát egyre súlyosabban érinti a klímaváltozás: a csökkenő csapadék, a ritkuló dunai áradások és a talajvízszint süllyedése miatt már a több mint százéves tölgyesek is pusztulásnak indultak.
Tovább
Zöldre festett milliárdok: Miért tévút az elektromos autók állami támogatása?
Az elektromos autók állami támogatása valójában zöldre festett, igazságtalan jóléti transzfer. Vass Péter közgazdász véleménycikke.
Tovább
Nemzetközi lapszemle
Miközben a tüzek tombolnak és a hőmérséklet az egekbe szökik, itt az ideje elképzelni egy olyan világot, amely túlmutat a GDP-n
1934-ben Simon Kuznets amerikai közgazdász egy tanulmányt terjesztett be a Kongresszus elé, amelyben a gazdasági teljesítmény mérésének új módszerét javasolta. Az Egyesült Államok a Nagy Világválság hatásától még mindig szenvedett, és Kuznets – a későbbi Nobel-díjas – fel akarta mérni, hogy pontosan milyen súlyos károkat szenvedett az ország gazdasága.
Kínában újra fellendül a szénalapú villamosenergia-termelés, miközben a rekordmennyiségű tiszta energia kárba vész
Egy új kutatás szerint 2026 első felében nőtt a szén felhasználása villamosenergia-termelésre Kínában, miközben rekordmennyiségű szél- és napenergiát vesztegettek el a termeléskorlátozások miatt. A világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója júniusig tartó hat hónap alatt 30 gigawatt (GW) új szénalapú villamosenergia-termelő kapacitást helyezett üzembe, és a szénalapú villamosenergia-termelés 3%-kal nőtt a tavalyi visszaesés után, az Energia- és Tiszta Levegő Kutatóközpont (CREA) és a Global Energy Monitor (GEM) jelentése szerint.
Az éghajlati változások által érintett ázsiai közösségek a bíróság elé viszik ügyüket
Mivel az éghajlatváltozás által kiváltott szélsőséges időjárási események egyre gyakrabban és egyre nagyobb intenzitással sújtják Ázsiát, Dél-Korea, a Fülöp-szigetek, India és Indonézia közösségei egyre gyakrabban fordulnak a bíróságokhoz, hogy igazságot és felelősségre vonást követeljenek.
Tényellenőrzés: Nem, az európai hőhullámokat nem a csökkenő légszennyezés „okozza”
Ezen a nyáron Európát sorozatos, rekordot döntő hőhullámok sújtották.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Zöld Hang podcast: Fiatalok a társadalmi változás lehetőségeiről
Hogyan építsünk közösségeket? Milyen környezet támogatja a fiatalok aktivitását? Többek között e kérdésekre is választ kerestek Szigetszentmártonban a X. Zöld Nyári Egyetemen résztvevői.
Zöld Hang podcast: Szolidáris Közösségek
A Szolidáris Közösségek volt a témája az egyik kerekasztal beszélgetésnek a X. Zöld Nyári Egyetemnek Szigetszentmártonban.
Zöld Hang podcast: A zöldek és a politika Magyarországon
A zöldek és a politika Magyarországon volt a témája az egyik kerekasztal beszélgetésnek a X. Zöld Nyári Egyetemen, Szigetszentmártonban.
Zöld Hang podcast: Mit jelent a városi zöldpolitika?
A jövő nem teher, hanem lehetőség! címmel tartották meg 2026 június 27.-30. között Szigetszentmártonban a X. Zöld Nyári Egyetemet.
Magyarország számokban: Fogyasztási lábnyom
A fogyasztási lábnyom az országok fogyasztásának környezeti hatásait méri.
Magyarország számokban: Elkerülhető halálozások
Az Eurostat komoly adatbázissal rendelkezik a megelőzhető és kezelhető betegségek miatt bekövetkező halálozásokról, ennek segítségével mutatjuk meg a hazai adatokat az európai országokéval összevetve.
Magyarország számokban: Vad, vadászat
A KSH számait mutatjuk a vadak állományairól, az elejtett és értékesített vadak számáról.
Magyarország számokban: Fogyasztói bizalom, gazdasági várakozások
Akkorát változott a GKI Fogyasztói Bizalom Indexe a választás óta, hogy a Holdról is látszik.
Magyarország számokban: Államadósság
Megmutatjuk az Eurostat adatait az egyes országok államadósságáról. Több mértékegységben is lehet böngészni az adatokat: az adott ország valutájában, euróban illetve az ország GDP-ének százalékában.
Magyarország számokban: biogazdálkodás
Részletes statisztikákat közöl az Eurostat a tagországok biogazdálkodásáról, ezekből mutatunk most interaktív grafikonokat.
Tizenhat adatsor a tizenhat évről
Tizenhat adattáblán mutatjuk be a tizenhat éves kormányzás eredményeit.
Magyarország számokban: Boldogság
Aligha lehetünk boldogak a Boldogság Indexen elért helyezésünkkel.
Magyarország számokban: Korai halálozás légszennyezettség miatt
A „State of Global Air 2025” jelentés átfogó elemzést nyújt a levegőminőségre és az egészségre gyakorolt hatásokra vonatkozó adatokról a világ országaiban.
Magyarország számokban: Fenntartható versenyképesség
A Global Sustainable Competitiveness Indexet (GSCI) a SolAbility fejlesztette ki, a GDP átfogó alternatívájának szánják.
Magyarország számokban: A levegő minősége
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatbázisai segítségével össze lehet hasonlítani az egyes európai városok levegőminőségét.
Magyarország számokban: Fűtés, hűtés
A 2022-es KSH felmérés adatai alapján mutatjuk a háztartások fűtési módjait és napelemmel, napkollektorral való ellátottságát.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?