A szerkesztő ajánlata:
„Elég volt a romáknak!”– választási riport
Sokan próbálják most magyarázni a Tisza kétharmadát, és a különböző teóriák kevéssé hangsúlyozzák a civilek szerepét.
Tovább
Évi másfél tonna szemetet előznek meg, de egyre több zár be
Sorra húzzák le a rolót a csomagolásmentes boltok Magyarországon, miközben Nyugat-Európában és több szomszédos országban is virágzik az üzlet.
Tovább
Minden tizedik magyar energiaszegénységben él
Mit tehetett volna az Orbán-kormány, s mit tesz majd a Tisza az energiaszegénység ellen?
Tovább
Tarra vágott védett erdők: az ökológiailag pótolhatatlan biomasszát erőművekben fűtik el
A tömeges fagyhalált és a drasztikus energiaszegénységet ugyan idén nem sikerült elkerülni – vannak települések, ahova csak most, márciusban érkezett meg a szociális tűzifa –, de a védett, nagy természetességű erdők kivágása erőltetett ütemben folytatódik.
Tovább
90 százalékos klímacél 2040-re: hogyan érjük el?
Az Európai Unió Tanácsa a közelmúltban elfogadta az európai klímarendelet módosítását.
Tovább
Ivóvíz, csőtörések, vízszegénység: a Víz Koalíció szerint sürgős döntések kellenek
A Víz Koalíció a hazai vízválság rendszerszintű problémáira keresi a válaszokat civil, szakszervezeti és önkormányzati szereplőket összefogó kezdeményezésként.
Tovább
Klímatörvényt írtak a civilek: Magyarország akár klímabajnok is lehetne
Sosem volt még olyan jó klímatörvényünk, mint amilyen most lehetne, ha a parlament valamilyen csoda folytán elfogadná a civilek által írt és társadalmi vitára bocsátott koncepciót.
Tovább
Üzemanyagárstop: válságkezelés vagy válsággenerálás?
Az üzemanyagárstop mind ökológiai, mind gazdasági szempontból káros a Levegő Munkacsoport szerint, a politológus – a szervezettel egyetértve – a kistelepüléseken élők szempontjaira is figyelmeztet.
Tovább
Nemzetközi lapszemle
Indonézia hulladékégető stratégiája veszélyezteti az emberi jogokat és a környezetet
Prabowo Subianto elnök hulladékégető stratégiáját azért kritizálták, mert figyelmen kívül hagyja a legfontosabb környezetvédelmi biztosítékokat.
Afrikában a gazdák egyre inkább regeneratív mezőgazdasági módszereket alkalmaznak
Mivel a geopolitikai feszültségek megdrágítják az erőforrások költségeit és megzavarják az ellátást, a műtrágyaárak az egekbe szökhetnek, veszélybe sodorva az importtól függő mezőgazdasági rendszereket. Az olyan regeneratív megoldások, mint a zöldtrágya és a közösségi finanszírozás, egyre nagyobb teret nyernek az afrikai országokban, visszaadva a helyi közösségeknek az élelmiszer-ellátási rendszerek feletti irányítást.
A összeomlásnak nincs egyetlen útja
Új könyvében a szerző azzal érvel, hogy ha nem alakítunk ki világosabb képet azokról a rendszerekről, amelyekbe beágyazódunk, valamint kulturális és történelmi kontextusainkról, akkor a többszörös válságra adott válaszaink továbbra is elmaradnak a várakozásoktól.
Az élőlények furcsa zsenialitása – és korlátai
Gondolatok az állati viselkedésről, az evolúciós visszacsatolási rendszerekről, valamint arról, hogy az élőlények miért tűnhetnek a kontextustól függően egyszerre rendkívül intelligensnek és furcsa módon „butának”.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Zöld Hang podcast: Klímatudomány a tények utáni világ viharában
Korszakunkban kognitív torzítások és véleménybuborékok ássák alá a tények széles körű elfogadottságát. A hiteles kommunikáció sorskérdéssé vált – ez e heti podcast adásunk témája.
Zöld Hang podcast: Szabó Tímea a hazai ökopolitika harcairól
Szabó Tímea országgyűlési képviselő Szilágyi Lászlóval beszélgetett 16 éves parlamenti munkájának mérlegéről, ökopolitikáról, a demokrácia leépüléséről és az óbudai zöld küzdelmekről.
Zöld Hang podcast: Klíma Ébresztő Óra
Unicef fiatal nagykövetek, az ecetessrác, közgazdász és dietetikus is beszélgetett a fiatalokkal: vertikális farm, mikrozöldség otthoni termesztés, karbonkalkulátor, Passzold tovább Tesó!
Zöld Hang podcast: Vizet a tájba, de hogyan?
Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy világunkat körforgások és kölcsönhatások jellemzik.
Tizenhat adatsor a tizenhat évről
Tizenhat adattáblán mutatjuk be a tizenhat éves kormányzás eredményeit.
Magyarország számokban: Boldogság
Aligha lehetünk boldogak a Boldogság Indexen elért helyezésünkkel.
Magyarország számokban: Korai halálozás légszennyezettség miatt
A „State of Global Air 2025” jelentés átfogó elemzést nyújt a levegőminőségre és az egészségre gyakorolt hatásokra vonatkozó adatokról a világ országaiban.
Magyarország számokban: Fenntartható versenyképesség
A Global Sustainable Competitiveness Indexet (GSCI) a SolAbility fejlesztette ki, a GDP átfogó alternatívájának szánják.
Magyarország számokban: A levegő minősége
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatbázisai segítségével össze lehet hasonlítani az egyes európai városok levegőminőségét.
Magyarország számokban: Fűtés, hűtés
A 2022-es KSH felmérés adatai alapján mutatjuk a háztartások fűtési módjait és napelemmel, napkollektorral való ellátottságát.
Magyarország számokban: Felkészültség a mesterséges intelligencia alkalmazására
Az IMF 2023-ban felmérte az egyes országok felkészültségét a mesterséges intelligencia alkalmazásaira, ennek eredményét mutatjuk ezen a héten.
Magyarország számokban: PISA-eredmények
Az OECD által szervezett PISA-vizsgálatok eredményeit mutatjuk a környező országokhoz képest.
Magyarország számokban: Üzemanyag-fogyasztás
A NAV jövedéki adatbázisa alapján mutatjuk a az ország üzemanyag-fogyasztását és az ebből számolható CO2-kibocsátást.
Magyarország számokban: A nemek közötti egyenlőség
Ennek a sorozatnak az első része a nők társadalmi szerepéről szólt. Most új adatokat mutatunk, európai összehasonlításban. A Nemek Közötti Egyenlőség Intézete (EIGE) több dimenzióra kiterjedően vizsgálta a kérdést.
Magyarország számokban: Demográfia
A KSH és az Eurostat legfrissebb adatait mutatjuk az alábbi jelentésben.
Magyarország számokban: területhasználat és élőhelyek
Több különböző mutatóval szemléltetjük a világ, a kontinensek és az országok területhasználatát és az élővilág változásait.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
