A szerkesztő ajánlata:
Paks 2: Uniós engedély nélkül kezdődhet el az építkezés
Az első betonöntés valódi kezdet helyett az utolsó szöggé válhat a hányatott sorsú projekt koporsójában.
Az aszály velünk marad? 2026 sorsfordító év lehet a magyar vízgazdálkodásban
A klímaváltozás hatásai Magyarországon tovább erősödnek, és a jelenlegi tendenciák alapján az idei év sem hoz érdemi enyhülést a vízhiányban. Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője szerint 2026-ban is az aszály jelenti majd a legnagyobb kihívást, különösen az alföldi térségekben, miközben a kiszámíthatatlan, gyors lefolyású áradások továbbra sem pótolják a vízkészleteket.
Így születnek a 3D nyomtatott, fenntartható otthonok
A vályogházak Magyarországon az utóbbi években reneszánszukat élik, az ősi technikával épült hajlékoknak számos előnyös tulajdonságuk van.
Európában is vannak őserdők
Nagyon fontos természetvédelmi cél a megmaradt őserdők és a hosszú ideje érintetlen erdők védelme és kutatása. Ezt a célt szolgálják a magyarországi erdőrezervátumok. Interjú Horváth Ferenccel, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont nyugalmazott kutatójával.
Nemzetközi lapszemle
Miért nem kivétel Európa az erőforrás-átok alól?
Ami egykor elsősorban gazdaságpolitikai és kereskedelmi kérdés volt, az az ipari lobbik és politikai szövetségesek által felépített narratívák révén az európai biztonság és túlélés egzisztenciális kérdésévé vált.
Világ a szakadék szélén: A történelem teljes kört fog zárni?
Minden új év arra késztet minket, hogy elgondolkodjunk a reményről. Ahogy belépünk a 2026-os esztendőbe, hogyan gondolkodhatunk a remény kilátásairól?
Miért nem tudjuk még mindig újrahasznosítani a ritkaföldfémeket?
A magas visszanyerési költségek, a korlátozott begyűjtési infrastruktúra és a korlátozott beszállítók csak néhány olyan tényező, amely kihívássá teszi a ritkaföldfémek (REE-k) újrahasznosítását.
Az energiaéhes mesterséges intelligencia használata az éghajlati fordulópontok felderítésére paradoxon
Az AI-alapú éghajlat-megfigyelő rendszereknek a meghatározott szén-dioxid-kibocsátási keretek szerint kell működniük, és hatékonyabban kell felhasználniuk az energiát és a vizet.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Magyarországnak sok-sok Petrovai Lacira lenne szüksége
Egy 2025. februári kerekasztal-beszélgetés részletével emlékezünk meg Petrovai László zöldpolitikusról.
Zöld Hang podcast: Így láttuk 2025-öt 2. rész
Összegző beszélgetésre ültünk le az év vége felé, hogy beszélgessünk arról, hogyan látjuk 2025 számunkra legfontosabb hazai és nemzetközi zöld történéseit, híreit.
Zöld Hang podcast: Így láttuk 2025-öt 1. rész
Összegző beszélgetésre ültünk le az év vége felé, hogy hogyan látjuk 2025 számunkra legfontosabb hazai és nemzetközi zöld történéseit, híreit.
Zöld Hang podcast: Főkert fűvel, fával
Budapesten kb. 9 millió fa él, ebből 6 millió (főleg a budai) erdőkben, 2 millió magántelkeken áll, és egymillió közterületeken. Ezek egy részét a Főkert gondozza.
A fenntarthatóság dimenziói Műhelytanulmányokaz MMAA ösztöndíjas programjából
A zárókonferencián az MMAA ösztöndíjasai foglalják össze hathónapos kutatásuk eredményeit.
Klímaklub: A minimalista életmód az egyik kulcs a polikrízis túlélésére
március 26-án 18 órakor
a Kaziban: Budapest, Kazinczy u. 34.
Akkugyárakat építünk, miközben a régi mocskainkat sem tudtuk még eltakarítani
Miközben képtelen a kormány a múlt mérgező nyomait eltüntetni, máris látszik, hogy rengeteg környezeti probléma van az akkugyárakkal és az akkubontókkal.
MI FOLYIK ITT??! Beszélgetés vizeink állapotáról a Klímaklubban
A Klímaklubban az élővizek feltámasztásáról, a hirtelen lezúduló csapadék levezetéséről és a vízmegtartásról lesz szó. Muszáj beszélni erről, mert a vidék és a város is bajban van, a klímaváltozás miatt egyre több problémával kell majd szembenézni.
Klímaklub: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
A Zöld Hang vitacikk-sorozatának méltó lezárásaként négy szerző Bod Péter Ákos, Csillag Gábor, Galántai Zoltán és Gébert Judit vitázott a technológiai fejlődés fenntarthatóságáról.
AZ UTOLSÓ MAGYAR JEGESMEDVE ÉS EGYÉB TÖRTÉNETEK
Filmvetítés a Tarnabodon és Miskolcon részvételi módszerrel készült videókból.
Klímaklub: Hogyan javíthatjuk meg elromlott tárgyainkat, kapcsolatainkat és társadalmunkat?
Hogyan lesz egy pianínóból kinyitható franciaágy?
Klímaklub: Küzdelem a klímaváltozás ellen: csak az adaptáció maradt?
A klímaváltozás kapcsán kitűzött célok sokak szerint elérhetetlenek, a szükséges intézkedések meghozása pedig láthatóan fájdalmas volna a kormányoknak.
Magyarország számokban: Boldogság
Aligha lehetünk boldogak a Boldogság Indexen elért helyezésünkkel.
Magyarország számokban: demográfia
Magyarország népessége a 80-as évek óta csökken, 2011-óta 10 millió alatti a népességszám.
Magyarország számokban: Szén-dioxid-kibocsátás
Magyarország a szocialista időkben – az akkori iparszerkezetből adódóan – nagy szén-dioxid-kibocsátónak számított.
Magyarország számokban: A magyarok értékrendje
Ezen a héten a magyarok értékrendjéről, identitásáról, politikai irányultságáról közlünk adatokat.
Magyarország számokban: Ökológiai lábnyom
Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy egy ember, közösség, ország vagy éppen az egész világ mennyi természeti erőforrást használ fel, illetve mekkora terület szükséges ennek előállításához.
Magyarország számokban: Az iskolát korán elhagyók aránya
A grafikon azok arányát mutatja, akik túl korán hagyják el az iskolarendszerű tanulást.
Magyarország számokban: Testtömeg-index
Ezen az ábrán különböző életkorokban mutatjuk az egyes országok Testtömeg Index (BMI) adatait.
Magyarország számokban: Lakhatási szegénység
Magyarországon csökken azok aránya, akik rossz minőségű ingatlanban laknak.
Magyarország számokban: Szabadság
A Freedom House nevű szervezet minden évben méri a szabadság szintjét az egyes országokban.
Magyarország számokban: Csomagolás és hasznosítás
Magyarország a középmezőnyben van az európai mezőnyben az egy főre jutó csomagolás kibocsátásában.
Magyarország számokban: Sajtószabadság
A Riporterek Határok Nélkül (RFS) Sajtószabadság Indexe összehasonlítja az újságírók és a média szabadságának szintjét 180 országban.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
