A SZERKESZTŐ AJÁNLATA
Bízhatunk-e a mesterséges intelligenciában?
Ami egykoron a Szilícium-völgy igazgatótanácsaiban és tudományos konferenciákon volt kérdés, az mára az egész világ számára megkerülhetetlenné vált: Vajon gyorsabban építjük-e a mesterséges intelligenciát, mint ahogy irányítani tudjuk?
Grúzia új arcai: az ökoturizmus ad reményt a vidéknek
Öt éven belül a Kaukázus vezető, egész évben működő ökoturisztikai célpontja lesz Grúzia – áll az idén kiadott ökoturisztikai jelentésükben.
Vizet a tájba – 900 gazda elindíthatja a változást?
Néhány hónap alatt közel 900 gazda jelentkezett az év elején meghirdetett „Vizet a tájba!” programba, több mint 25 ezer hektárnyi területet ajánlva fel a vízvisszatartás céljára.
Venni nincs miből, reparálni nincs hol: még nagyobb bajban a MÁV
Javítási kapacitás nélkül marad Európa egyik leglelakottabb vasúti járműállománya: ez vár most az amúgy is sok sebből végző magyar vonatközlekedésre.
Nemzetközi lapszemle
"Globális elszámoltatási rendszer": az éghajlatváltozással kapcsolatos peres eljárások arra kényszerítik a kormányokat, hogy cselekedjenek az éghajlatváltozással kapcsolatban, állítja a jelentés.
"A klímaügyi pereskedés nem csodafegyver, de az egyik leghatásosabb eszköz arra, hogy kikényszerítsünk rendszerszintű változásokat az éghajlatváltozás elleni fellépésben" - olvasható a Climate Litigation Network új jelentésében.
Vendégposzt: Miért jóval nagyobb a tüzekből származó szén-dioxid-kibocsátás, mint gondoltuk?
A tudósok már régóta tudják, hogy a tüzek jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt és szennyező anyagot bocsátanak ki. A tüzek teljes éghajlati hatásának megbecslése azonban kihívást jelent.
A COP30 után kiszivárgott információk kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatosan, kik is szerepelnek fosszilis tüzelőanyag-ütemterv ellenzőinek „informális listáján”
Zavaros és ellentmondásos történet látott napvilágot arról, hogy pontosan mely országok és tárgyalóblokkok ellenezték a COP30-on a „fosszilis tüzelőanyagokról való átállásról szóló „útitervet”.
Politikai túllépés: A klímakommunikáció újragondolása a liberalizmuson túl
A klímaaktivisták és a kampányolók egykor azt hitték, hogy az éghajlati válság ellen küzdelem elkerülhetetlenül elnyeri majd a többség támogatását. Az éghajlati kérdésekkel kapcsolatos növekvő tudatosság azonban jelenleg nem vezet szavazatokhoz, és az egyéni felelősségre való felhívás kontraproduktívnak bizonyul. Mivel az olyan radikális megoldások, mint a degrowth, nem élveznek kellő politikai támogatást, a legjobb reményünk az éghajlati kommunikáció új megközelítésében rejlik, amely átmenetileg áttöri a liberalizmus határait.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Zöldhang podcast: A lusta kertész élőhelyei
Budapest természetvédelmi értékeit, és ezek megóvását mutatja be Bajor Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest Helyi Csoportjának elnöke legújabb podcast adásunkban.
Zöld Hang podcast: Közösség, ami új alapokra helyezheti a természetvédelmet
A fogyatkozó természetes területek mellett egyre inkább felértékelődnek a városokban található élőhelyek is, amelyek akár ökológiai folyosóként is funkcionálhatnak.
Zöldhang podcast: Miért nem használják többen a járműmegosztást Budapesten?
Egyre több autó közlekedik az utakon, különösen a városokban okozva ezzel jelentős problémát. Bár elérhető a minőségi tömegközlekedés, sok autóhasználó vonakodik váltani, feladni az autóhasználattal járó „kényelmet”. A negatív hatások mérséklésére, de az egyéni autóhasználattal járó előnyöket is megtartva számos megosztott mobilitási szolgáltatás jelent meg. A járműtulajdonlás helyett, a járműveket szolgáltatás keretében lehet használni, vagy…
Zöldhang podcast: Gombaszeretettől az ökolokális társadalomig
Az erdőn-mezőn vadon termő gomba értékes élelem és ízletes konyhai alapanyag.
Zöldhang podcast: legyél te is önkéntes vízadó!
Mi a növényvakság? Mennyi vizet igényel hetente egy városi fa?
Zöld Hang podcast: Legyen új, átfogó klímatörvénye Magyarországnak!
Az Alkotmánybíróság a 2020. évi klímatörvényt alkotmányellenesnek ítélte meg, törölte a 2030. évi csökkentési célokat és egyben arra kötelezte az Országgyűlést, hogy 2026. június 30-ig alkosson átfogó szabályozást a témában.
Zöld Hang podcast: A környezeti konfliktusok médiatorzításainak lehetséges okai
2024 novemberében írt ki egy ösztöndíj pályázatot a Megújuló Magyarországért Alapítvány, mely a jelentkezők közül 5 pályázónak biztosított fél éven át ösztöndíjat kutatásaikhoz.
Zöldhang podcast: Lesz-e Sasfészek-tó 20 év múlva?
Hogyan változtatta meg a sérülékeny vizes élőhelyet a klímaváltozás, a szárazodás, és az emberi tájátalakítás?
A fenntarthatóság dimenziói Műhelytanulmányokaz MMAA ösztöndíjas programjából
A zárókonferencián az MMAA ösztöndíjasai foglalják össze hathónapos kutatásuk eredményeit.
Klímaklub: A minimalista életmód az egyik kulcs a polikrízis túlélésére
március 26-án 18 órakor
a Kaziban: Budapest, Kazinczy u. 34.
Akkugyárakat építünk, miközben a régi mocskainkat sem tudtuk még eltakarítani
Miközben képtelen a kormány a múlt mérgező nyomait eltüntetni, máris látszik, hogy rengeteg környezeti probléma van az akkugyárakkal és az akkubontókkal.
MI FOLYIK ITT??! Beszélgetés vizeink állapotáról a Klímaklubban
A Klímaklubban az élővizek feltámasztásáról, a hirtelen lezúduló csapadék levezetéséről és a vízmegtartásról lesz szó. Muszáj beszélni erről, mert a vidék és a város is bajban van, a klímaváltozás miatt egyre több problémával kell majd szembenézni.
Klímaklub: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
A Zöld Hang vitacikk-sorozatának méltó lezárásaként négy szerző Bod Péter Ákos, Csillag Gábor, Galántai Zoltán és Gébert Judit vitázott a technológiai fejlődés fenntarthatóságáról.
AZ UTOLSÓ MAGYAR JEGESMEDVE ÉS EGYÉB TÖRTÉNETEK
Filmvetítés a Tarnabodon és Miskolcon részvételi módszerrel készült videókból.
Klímaklub: Hogyan javíthatjuk meg elromlott tárgyainkat, kapcsolatainkat és társadalmunkat?
Hogyan lesz egy pianínóból kinyitható franciaágy?
Klímaklub: Küzdelem a klímaváltozás ellen: csak az adaptáció maradt?
A klímaváltozás kapcsán kitűzött célok sokak szerint elérhetetlenek, a szükséges intézkedések meghozása pedig láthatóan fájdalmas volna a kormányoknak.
Magyarország számokban: Boldogság
Aligha lehetünk boldogak a Boldogság Indexen elért helyezésünkkel.
Magyarország számokban: Az öngyilkosságok gyakorisága
Magyarországon a 80-as években volt a legmagasabb az öngyilkosságok gyakorisága az OECD adatai szerint.
Magyarország számokban: Infláció
Hogyan érintette Magyarországot és a szomszédos országokat az infláció?
Magyarország számokban: Szén-dioxid-kibocsátás
Magyarország a szocialista időkben – az akkori iparszerkezetből adódóan – nagy szén-dioxid-kibocsátónak számított.
Magyarország számokban: A magyarok értékrendje
Ezen a héten a magyarok értékrendjéről, identitásáról, politikai irányultságáról közlünk adatokat.
Magyarország számokban: Ökológiai lábnyom
Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy egy ember, közösség, ország vagy éppen az egész világ mennyi természeti erőforrást használ fel, illetve mekkora terület szükséges ennek előállításához.
Magyarország számokban: Az iskolát korán elhagyók aránya
A grafikon azok arányát mutatja, akik túl korán hagyják el az iskolarendszerű tanulást.
Magyarország számokban: Testtömeg-index
Ezen az ábrán különböző életkorokban mutatjuk az egyes országok Testtömeg Index (BMI) adatait.
Magyarország számokban: Lakhatási szegénység
Magyarországon csökken azok aránya, akik rossz minőségű ingatlanban laknak.
Magyarország számokban: Szabadság
A Freedom House nevű szervezet minden évben méri a szabadság szintjét az egyes országokban.
Magyarország számokban: Csomagolás és hasznosítás
Magyarország a középmezőnyben van az európai mezőnyben az egy főre jutó csomagolás kibocsátásában.
Magyarország számokban: Sajtószabadság
A Riporterek Határok Nélkül (RFS) Sajtószabadság Indexe összehasonlítja az újságírók és a média szabadságának szintjét 180 országban.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
