A szerkesztő ajánlata:
Egyre több kút, egyre nagyobb szárazság: meddig bírják a felszín alatti vízkészletek?
A sokéves átlagnál mélyebben áll a talajvíz az egész országban a jelenlegi vízügyi mérések szerint. De lehet-e erre az a válasz, hogy mindig mélyebbre fúrunk? Farkas Viktor Mátyás, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője szerint inkább meg kellene tartani a vizet a tájban, átalakítani és lezárni a vízelvezető csatornákat és összeírni a kutakat.
Tovább
Ami régen józan ész volt, ma már elvárás – körforgásos fordulat a faiparban
A körforgásos gazdaság ma az európai zöld átállás egyik kulcsfogalma, a faiparban azonban az alapelvei korántsem számítanak újdonságnak. A faanyaggal való takarékoskodás, a gyártási maradékok továbbadása, a bútorok javítása és hosszú használata évtizedek óta része az ágazat működésének.
Tovább
„A szántáshoz való ragaszkodást fel kell adnunk” – klímaadaptációról és a magyar föld jövőjéről
A klímaváltozás hatásai már nem távoli, elméleti problémaként jelennek meg, hanem a földeken, a vízkészletekben és a mindennapi gazdálkodásban is érezhetőek.
Tovább
Greenwashing: az utolsó pillanatban szigorodtak tovább az új szabályok
Becsületesre kell hangolniuk a vállalatoknak a fenntarthatósági kommunikációjukat, ugyanis eddig jogilag nehezebben megfogható, kifinomultabb csúsztatásokat is megtilt a 2026. szeptember 27-től hatályba lépő jogi szabályozás.
Tovább
Korunk népbetegsége, a magány – és az autózás
A tömeges autóhasználat nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a magány immár népbetegséggé vált – írja Bőhm Judit pszichológus és Aydan Gurbanova környezetvédelmi tanácsadó, a Levegő Munkacsoport önkéntesei.
Tovább
Felperzselt tájakon: a dél-alföldi pusztában ugyanúgy szenvednek az emberek, az állatok és a növényvilág
Ádók Zsanett fotográfus képein a Dél-Alföld tája és az ott élő emberek mindennapjai elevenednek meg. Munkáival egy sajátos, változó világot dokumentál, különös figyelemmel a tanyavilágra, a hagyományokra és az utóbbi években egyre szembetűnőbb természeti változásokra.
Tovább
Csak az újratervezés mentheti meg a korábban önfenntartó állattartó gazdaságot
Fakó sárga lett idén nyáron a gyász színe. Mindenki átélhette a kiszáradt rétek, szántók, erdők láttán. Ami kevésbé volt látványos, az a perzselő nap elől menedéket nem lelő, szomjazó haszonállatok sorsa.
Tovább
Eltűnhetnek a többutas palackok, mire újragondolják a hulladékgazdálkodást
Miközben a MOHU-koncesszió felülvizsgálatának eredményére még várni kell, a magyar hulladékgazdálkodás egyik régi eleme egyre nagyobb válságban van: folyamatosan szorul vissza a többutas, újratölthető palackok használata.
Tovább
A Velencei-tó figyelmeztet: víz nélkül a gazdaság sem működik
Napjainkban egyre több hír szól nagy tavaink és folyóink romló állapotáról.
Tovább
Félsivataggá váló Kiskunság: évtizedes vízelvezetés árát fizeti a Homokhátság
A Kiskunság és a Homokhátság egyre súlyosbodó vízhiánnyal küzd: csökken a talajvízszint, romlanak a termőhelyi adottságok, és a korábban stabil ökológiai rendszerek átalakulóban vannak.
Tovább
Mi lesz a sok ESG szakemberrel?
Mire Magyarországon lendületet vett az ESG-piac, az Európai Unió már a szabályok lazításán dolgozott.
Tovább
Elektromos kisautók jelenhetnek meg a Városligetben – a park üzemeltetője nem tud a tervről
Felmérte rendszeres látogatói körében a Magyar Zene Háza, hogy igényelnének-e a Dózsa György úti Múzeum Mélygarázs és a koncerthelyszín közötti 500-600 méteres szakaszra (5-8 perc gyalog) elektromos autós személyszállítást.
Tovább
Figyelmeztet a Duna: újra kell gondolni Paks II.-t
A Duna idei rendkívül alacsony vízállása és magas vízhőmérséklete újra megnyitotta a vitát a paksi atomerőművek hosszú távú hűthetőségéről.
Tovább
Épüljenek szélerőművek – de ne bárhová
Új lendületet kaphat a hazai szélenergia-termelés: a kormány csaknem 1000 MW új szélerőművi kapacitás kiépítését készíti elő, hosszabb távon pedig 2030-ig 4000 MW elérését tűzte ki célul.
Tovább
Nemzetközi lapszemle
Elemzés: Lula elnöksége 2022 óta legalább 20 000 km²-t mentett meg a brazíliai Amazonas-vidékből
Az amerikai New Jersey állam területével nagyjából megegyező kiterjedésű amazóniai erdőterület maradt meg.
Ki fogja irányítani az emberiség új, mesterséges intelligencián alapuló rendszerét?
A korábbi technológiai forradalmaktól eltérően a mesterséges intelligencia képes átalakítani a gazdaságot, az oktatást, a tudományt, az egészségügyet, a kommunikációt és a politikai döntéshozatalt.
Helyet adni a természetnek: a vadonba való visszatérés a Föld gyógyításáért
Bár a természet visszaállítását gyakran úgy értelmezik, hogy az embereket „távol tartják”, az embereket be kell vonni a természet visszaállítási folyamatának nagy részébe: együtt kell élniük a vadon élő természettel, és teret kell hagyniuk annak.
Milyen jövőt vázol fel az EU állattenyésztési stratégiája a mezőgazdaság számára?
Az Európai Bizottság júliusban elfogadta az állattenyésztési stratégiát és a „fehérjeellátási rendszerre” vonatkozó cselekvési tervet. Ahogyan az várható volt, a reakciók vegyesek voltak.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Kollár-Klemencz László: Nem úszhatjuk meg, hogy nekimenjünk a falnak
Az emberiségnek talán súlyos katasztrófákon kell keresztülmennie ahhoz, hogy felismerje: rossz úton jár. Kollár-Klemencz László zenész, író mégis bízik abban, hogy képesek leszünk tanulni a megrázkódtatásokból.
Zöld Hang podcast: Az ultrafeldolgozott élelmiszer az új dohányzás?
Az egészségünket messze nem csak az határozza meg, hogy milyen orvoshoz jutunk el, ha megbetegszünk.
GMO-ügy: a fogyasztók tájékoztatása is a per egyik tétje
Tegnap arról írtunk, hogy a magyar kormányon belül sincs egységes álláspont az új uniós GMO-szabályozásról, miközben szeptember 21-én lejár a megtámadására nyitva álló határidő.
Tordai Bence: Paks II ügye még nem dőlt el
Tordai Bence szerint még korántsem lefutott a Paks II beruházás sorsa.
Magyarország számokban: Éghajlat
A múlt század eleje óta állnak rendelkezésre meteorológiai adatok Magyarországon.
Magyarország számokban: Boldog Bolygó Index
A Boldog Bolygó Indexet (Happy Planet Index, HPI) a születéskor várható élettartamból, a társadalmi jóllét megítéléséből és a karbonlábnyomból számolják.
Magyarország számokban: a gépjárműállomány
A gépjárművek száma Magyarországon évről-évre növekszik. Sajnos, a járművek átlagos életkora is nő, és lassan történik a szennyezésmentes technológiák terjedése.
Magyarország számokban: Alkohol-, dohány- és drogfogyasztás
Ezen a héten az Európai Drogügynökség adatait mutatjuk.
Magyarország számokban: védett területek, erdők
Ezen a héten az ország természetvédelmi területeiről illetve az erdős területekről közlünk néhány ábrát.
Magyarország számokban: Népsűrűség, városiasodás, szaporodás és fogyás, öregedés
A legnagyobb népsűrűségű területek nyilvánvalóan Budapest és Pest megye, a legritkábban Somogy megyében élnek.
Magyarország számokban: gyermekszegénység
Az Európa Unió három indikátort használ a szegénység mérésére, ebből kettőt mutatunk be ezen a héten.
Magyarország számokban: regionális különbségek
Nagy különbség van sok tekintetben az ország kelet és nyugati régiói között és a központi térség is több mutatóban eltér az ország többi részétől.
Magyarország számokban: a települések fejlettsége
Az Egyensúly Intézet a települések fejlettségének mérésére egy településindexet alkotott.
Magyarország számokban: daganatos betegségek
különböző ráktípusok miatti halálozást mutatjuk európai összehasonlításban.
Magyarország számokban: Hulladék és hasznosítás
Ezen a héten bemutatunk jó néhány grafikont, amelyek a hulladékok keletkezéséről és kezeléséről szólnak.
Magyarország számokban: A fogyasztói árak alakulása
A KSH minden hónapban összegyűjti, hogy az egyes termékeknek vagy szolgáltatásoknak mennyi a fogyasztói ára.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?