A szerkesztő ajánlata:
Györgyi-Ambró Gergő: közös cselekvéssel csökkenthetjük a klímaszorongást
A zöldmozgalmak örökös nagy kérdése, hogyan lehet a fogyasztói társadalomban – annak erősen túltolt szakaszában – felnőtt gyerekeket, fiatalokat környezeti és klímaügyekre fogékonnyá tenni, és egy fenntarthatóbb életforma felé terelgetni.
Tovább 
Nyitott a tér: mindenkit vár a X. Zöld Nyári Egyetem
Június 27 és 30 között rendezik meg a X. Zöld Nyári Egyetemet, ezúttal a fővárostól nem messze, Szigetszentmártonban.
Tovább 
„Az erdész fő terméke nem a faanyag, hanem az erdő”
A klímaválság korában Magyarországnak olyan erdőkezelésre lenne szüksége, amely nem faanyagforrásként, hanem létfontosságú ökológiai rendszerként tekint az erdőkre.
Tovább Azbeszt a szomszédból: érthetetlen import, felmérhetetlen kár
A magyar miniszterelnök ausztriai látogatása után bejelentették, hogy nem jön több azbeszttel szennyezett kőzúzalék a szomszédból
Tovább Megint minden rosszabb lett, de fel a fejjel! – Így változik a klímánk
Több észak-európai országban a legmelegebb vagy a második legmelegebb év a tavalyi volt – ez áll a 2025-re visszatekintő Európai Éghajlatváltozási Állapotjelentésben.
Tovább 
Kivágják, megmérgezik, felgyújtják: vandálok háborúznak a váci Duna-part fáival
Évek óta különös harc zajlik a váci Duna-parton, a Liszt Ferenc sétányon. A frissen ültetett fák újra és újra eltűnnek, kiszáradnak vagy megrongálódnak: egyszer kivágják, máskor megmérgezik vagy felgyújtják őket.
Tovább 
Andrásfalvy Bertalan: az aszály egyik oka a nagybirtokok térnyerése
1990 óta ismét lezajlott a földtulajdon koncentrációja, ami hátrányosan érinti a vízmegtartást – állítja Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár, az Antall-kormány egykori minisztere a Zöld Hangnak adott interjújában.
Tovább 
Az erdő nem puszta faanyag – interjú Csépányi Péterrel
Fordulatot jelezhet az erdőgazdálkodásban az új miniszter által bejelentett vágási moratórium, így sor kerülhet az erdészeti szakmában régóta esedékes szemléletváltásra.
Tovább Nemzetközi lapszemle
Trump felszámolja az óceánmegfigyelő hálózatot
A tudósok a Csendes- és az Atlanti-óceánon található öt mérőállomáson működő több mint 900 műszer által gyűjtött adatokat használták fel a tengeri hőhullámok és a part menti áradások figyelemmel kísérésére és megértésére, az óceán savasodásának felmérésére, a szén-dioxid-megkötés mérésére, valamint a mélytengeri ökoszisztémák tanulmányozására.
A közeledő El Niño „olajat önt a globális felmelegedés tüzére” – állítja az ENSZ főtitkára
A Meteorológiai Világszervezet jelenleg 80%-os valószínűséggel jósolja, hogy augusztusig El Niño-jelenség alakul ki.
Hogyan nyertek a neoliberálisok – és mit tanulhatunk tőlük
Hogyan tanulhatnak a történelemből – és egymástól – azok a mozgalmak, amelyek az életet megerősítő jövőért küzdenek.
Az AI-boom miatt az USA jelenleg „többet fektet be” a fosszilis tüzelőanyagokkal működő energiatermelésbe, mint Kína
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az „adatközponti boom” hatására az Egyesült Államokban ugrásszerűen megnőnek a gázipari beruházások, aminek köszönhetően az ország fosszilis energiahordozókra fordított kiadásai meghaladják Kínáét.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Zöld Hang podcast: VízŐrzők terepen – helyi közösségek a vízmegtartásért
Nagyon jó, hogy van élő környezet minisztériuma, de az a kérdés, hogy a halott gazdaság minisztériuma erősebb lesz-e? Teszi fel a kérdést Balogh Péter vízőrző, vízmegtató, akivel Szilágyi László beszélgetett.
Zöld Hang podcast: Interjú a Zöld Civil Díjjal kitüntetettekkel
A díjakat Erdődiné Visnyovszky Ágota és Sarkadi Péter vette át az idei Zöld Civil Országos Találkozón, május 30-án. Szilágyi László beszélgetett a két díjazottal.
Zöld Hang podcast: Klébert Antal, a harkályok szószólója
„Nem elég tojást tojni, kotkodácsolni is kell” – mondja Klébert Antal immár nyugdíjas hivatásos természetvédő, aki egyre optimistább, hogy 16 tragikus év után ismét van önálló minisztériuma a természetvédelemnek.
Zöld Hang podcast: A budapesti fák állapotromlása
Idén második alkalommal rendezte meg a Főváros a Föld Napja Konferenciát, ahol szakértő vendégekkel tekintették át, hol tart Budapest az egészségesebb, zöldebb és klímatudatosabb várossá válás útján.
Magyarország számokban: a települések fejlettsége
Az Egyensúly Intézet a települések fejlettségének mérésére egy településindexet alkotott.
Magyarország számokban: daganatos betegségek
különböző ráktípusok miatti halálozást mutatjuk európai összehasonlításban.
Magyarország számokban: Hulladék és hasznosítás
Ezen a héten bemutatunk jó néhány grafikont, amelyek a hulladékok keletkezéséről és kezeléséről szólnak.
Magyarország számokban: A fogyasztói árak alakulása
A KSH minden hónapban összegyűjti, hogy az egyes termékeknek vagy szolgáltatásoknak mennyi a fogyasztói ára.
Magyarország számokban: A családok nettó jövedelme
Különböző családtípusok nettó jövedelmét mutatjuk az alábbi ábrákon.
Magyarország számokban: A leggazdagabb magyarok vagyona
2002-től mutatjuk a 100 leggazdagabb magyar vagyonának számait.
Magyarország számokban: Hogyan állunk a környezetvédelemhez?
A TÁRKI Társadalmi Riportjában sok információ van arról, hogy milyen intenzitásúak a magyarok környezetvédelemmel kapcsolatos egyéni és kollektív cselekvései, illetve mekkora a környezet védelmével kapcsolatos áldozatvállalási hajlandóságuk.
Magyarország számokban: Szív és érrendszeri halálozás
Az OECD adatbázisa alapján bemutatjuk, hogyan alakultak a halálozási adatok a keringési betegségeknél.
Magyarország számokban: Társadalmi Haladási Index
Az EU regionális Társadalmi Haladási Indexe (SPI) a társadalmi jóllétet vizsgálja.
Magyarország számokban: Az öngyilkosságok gyakorisága
Magyarországon a 80-as években volt a legmagasabb az öngyilkosságok gyakorisága az OECD adatai szerint.
Mire költ a kormányzat?
A kormányzati kiadások szerkezetéről mutatunk számokat. Az ábrákon nem a kiadások abszolút értéke látszik, hanem a GDP arányában mutatjuk a költéseket.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
