Fordulat a Fertő tónál: vége a megalomániának, de maradtak kérdőjelek
A Fertő tó körül évek óta húzódó fejlesztési viták új szakaszba léptek: a korábbi, nagyszabású beruházási tervek után egy visszafogottabb koncepció körvonalazódik.
Részletek
Sivatagosodás közelről: hogyan formálja át a klímaváltozás az Alföld talajait?
Az Alföld kiszáradása már nem jövőbeli forgatókönyv, a termőföld állapota látványosan romlik, miközben egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok között kellene fenntarthatóan termelni.
Civil Zöldítők: A változás a komfortzóna átlépésével kezdődik
A hazai civilek erejéről számos cikkben hírt adtunk már. Napjainkban egyre több helyi közösség ismeri fel Magyarországon, hogy a környezetvédelem nem csak globális ügy, hanem a mindennapok szintjén is megvalósítható.
Civilek a biodiverzitás védelmében: talpalatnyi vadonokból élhető jövő
A hazai önkéntesség az elmúlt években valódi közösségi erővé vált, amely képes kézzelfogható változásokat elindítani helyi szinten. A civil kezdeményezések bizonyítják, hogy elkötelezett emberek összefogásával a legkisebb ügyek is országos jelentőségűvé nőhetnek.
Ivóvíz, csőtörések, vízszegénység: a Víz Koalíció szerint sürgős döntések kellenek
A Víz Koalíció a hazai vízválság rendszerszintű problémáira keresi a válaszokat civil, szakszervezeti és önkormányzati szereplőket összefogó kezdeményezésként.
„Beton vagy nád?” – így fogy a víz és a természet a magyar tavaknál
A nádasok pusztulása, a tópartok beépítése és a klímaváltozás egyre nagyobb nyomást gyakorol Magyarország nagy tavaira.
A vízgazdagság mítosza: már apad a felszín alatti tartalékunk
A vízmegtartásról sokat beszélünk, pedig Magyarország egyik legfontosabb tartaléka a felszín alatt rejtőzik. A Kárpát-medence jelentős víztartó rendszer, de a kitermelhető készletek korlátozottak, és az utánpótlás a klímaváltozás miatt csökken.
Eljött a szélsőségek kora? – Interjú Pongrácz Rita meteorológussal
Miközben a klímaváltozásról leggyakrabban a hőhullámok és az aszály ugrik be, a tél is egyre kiszámíthatatlanabb arcát mutatja Magyarországon.
Miért az énekes rigó lett az év madara?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület minden évben megkérdezi a természetbarátokat, melyik hazai madárfajt tartják érdemesnek az Év madara kitüntető címre.
Szendőfi Balázs filmje egy eltűnő vízivilágról
A természetfilmek egyik legfontosabb küldetése, hogy rávilágítsanak azokra a folyamatokra, amelyek csendben, sokszor észrevétlenül alakítják át élőhelyeinket és velük együtt az őshonos fajok sorsát.
