A Fertő tó körül évek óta húzódó fejlesztési viták új szakaszba léptek: a korábbi, nagyszabású beruházási tervek után egy visszafogottabb koncepció körvonalazódik. Mit jelent mindez a tó ökológiai állapotára, a helyi közösségekre és a jövőbeli tájhasználatra nézve? Milyen kihívásokkal kell szembenézni a klímaváltozás közepette, és mennyire tartható fenn a térség egyedülálló természeti értéke? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Major Gyulával, a Fertő tó Barátai Egyesület elnökével. Az interjúból kiderül, mi a helyzet most, és milyen irányba mozdulhat el a következő években a Fertő-part sorsa.
A Fertő tó Európa egyik különleges állóvize, amely nemcsak természeti értékei miatt kiemelkedő, hanem azért is, mert évszázadok óta szoros kapcsolatban áll az itt élő közösségekkel. A térség az elmúlt években ugyanakkor egyre inkább konfliktuszónává vált: a nagyszabású turisztikai beruházások, a vízgazdálkodási kérdések és a klímaváltozás hatásai egyszerre alakítják a tó jövőjét. A sok vitát kiváltó fejlesztési projekt többször is megakadt, majd „újratervezték”, miközben a civil és szakmai szereplők egyre erőteljesebben próbálnak beleszólni a folyamatokba.
Ehhez kapcsolódik a „Fertő tó ellenállóképességének növelése a változó klímában” című kezdeményezés is, amely tudományos alapokra építve és a helyi szereplők bevonásával igyekszik erősíteni a térség hosszú távú alkalmazkodóképességét. A projekt ugyan nem klasszikus konzorciumi struktúrában működik, de éppen ez adja a rugalmasságát: kutatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, civil szervezetek, valamint helyi közösségek és turisztikai szereplők közösen dolgoznak benne.
Az elmúlt időszakban elkészültek a térség részletes vízrajzi és földhasználati elemzései, több szakmai és ismeretterjesztő kiadvány is megjelent, és számos lakossági fórum, valamint workshop segítette a közös gondolkodást. Ezek nemcsak a helyi tudatosságot erősítették, hanem egy olyan stratégiai javaslatcsomag alapjait is megteremtették, amely a Fertő térségének ökológiai helyreállítását és hosszú távon is fenntartható működését célozza. A Fertő tó Barátai Egyesület elnöke, Major Gyula válaszolt a Zöld Hang kérdéseire.
Milyen állapotban van jelenleg a Fertő tó?
A vízállás jelenleg nagyjából közepes szinten van, ami önmagában nem ad okot azonnali aggodalomra, de nem is jelent megnyugtató stabilitást. Ökológiai értelemben a tó állapota még mindig jónak mondható, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a rendszer bizonyos fokig képes alkalmazkodni a változó körülményekhez. Ugyanakkor ez az egyensúly törékeny. Fontos lenne, hogy ne kizárólag a tavat kezeljük elszigetelt egységként, hanem a vele szoros kapcsolatban álló Hanság és Fertőzug térségét is bevonjuk egy összehangolt kezelésbe. A vízmozgások, a talajvíz és az élőhelyek szempontjából ezek a területek egy rendszert alkotnak, és ha csak az egyik elemre fókuszálunk, könnyen nem várt következményekkel szembesülhetünk.
Milyen tényezők veszélyeztetik leginkább a tó ökoszisztémáját és a környéken élők életét?
A veszélyek egy része globális eredetű, és közvetlenül nem befolyásolható helyi szinten. Ilyen a klímaváltozás, amely a hőmérséklet emelkedésével és a csapadékviszonyok átalakulásával alapvetően rajzolja át a térség vízháztartását. Ugyanakkor legalább ennyire fontosak a helyi és regionális hatások. Az osztrák oldalon zajló intenzív öntözés például csökkenti a talajvízszintet, ami közvetve a tó vízellátására is hatással van. Emellett a turisztikai és ingatlanfejlesztési igények egy mesterségesen stabil, „kiszámítható” vízszint irányába tolják a döntéseket, ami ellentétes a tó természetes, ingadozó működésével.
Ezek a folyamatok együtt egyfajta vízügyi kényszerhelyzetet hoznak létre, amelyben a természetes dinamika háttérbe szorul.
A megoldás nem egyetlen technikai beavatkozásban rejlik, hanem a tájhasználat átgondolásában: kevesebb vízhasználat, több vízvisszatartás, és olyan döntések, amelyek figyelembe veszik a teljes térség működését. Mindez csak határon átnyúló együttműködéssel valósítható meg.
A klímaváltozás hazánk számos térségére rányomja a bélyegét, mi is több alkalommal foglalkoztunk már a jelenség következményeivel. Nem kivétel ez alól a Fertő tó sem, ahol a változások különösen érzékenyen érintik a vízháztartást és az élővilágot. Hogyan hat a klímaváltozás a térségben?
A klímaváltozás hatása több szinten jelentkezik a tónál, és ezek egymást erősítik. A magasabb hőmérséklet növeli a párolgást, ami közvetlenül csökkenti a tó vízmennyiségét. Ezzel párhuzamosan a csapadék mennyisége összességében csökken, ráadásul egyre inkább szélsőséges eloszlásban érkezik: hosszabb száraz időszakokat rövid, intenzív esőzések váltanak fel. Ez a mintázat nem kedvez a víz megtartásának, így a rendszer egyre inkább vízhiányos irányba tolódik.
Hosszabb távon ez nemcsak a vízszint csökkenését jelenti, hanem az élőhelyek átalakulását is, hiszen a nádasok, sekély vizes területek és a hozzájuk kötődő fajok különösen érzékenyek a változásokra. Ezért a klímaváltozásra nem elég csupán reagálni, hanem előre is kell gondolkodni, és olyan megoldásokat keresni, amelyek növelik a rendszer ellenállóképességét.
Az elmúlt években egy nagyszabású, állami finanszírozású turisztikai beruházás akadt el, amely a fertőrákosi partszakaszon egy komplex üdülő- és szabadidőközpontot hozott volna létre. A tervek között szerepelt többek között szálloda, apartmanházak, nagy kapacitású kikötő, sportlétesítmények és jelentős infrastruktúra-fejlesztés is, mindez egy érzékeny természetvédelmi területen. Milliárdok elköltése után a partszakasz részben átépítve, de befejezetlen állapotban maradt. Mi lesz a betonozott terület sorsa? Lehet még ezen változtatni?
Jelenleg valóban egy „harmadik nekifutásnál” tartunk. A korábbi, nagyléptékű beruházás 2022-ben megbukott, a 2023-as mesterterv pedig gyakorlatilag csendben kifulladt. Az idei, áprilisban bemutatott új koncepció ehhez képest érezhető irányváltást jelent: elveti a monumentális épületeket, és inkább természetközelibb, kisebb léptékű megoldásokban gondolkodik. A hangsúly a fa és nád használatán, a visszafogott beépítettségen, valamint közösségi funkciókon – például szabadstrandon vagy ökoparkon – van.
A már meglévő betonszerkezetek ugyanakkor komoly dilemmát jelentenek. A jelenlegi elképzelések nem a visszabontás irányába mutatnak, hanem inkább arra törekednek, hogy tájrendezéssel, intenzív növénytelepítéssel és „szelíd” funkciókkal illesszék be ezeket a környezetbe. Ez azonban csak részmegoldás, és sok kérdés nyitott marad.
A megvalósítás ráadásul politikai szempontból is bizonytalan, hiszen a döntések már a következő kormány és a jövőbeli kezelő kezében lesznek. Közben több kulcsterület – például az északi partszakasz vagy az apartmanházak ügye – továbbra sincs tisztázva, így a teljes körű rehabilitáció még várat magára.
Hogyan lehetne megvédeni a tó gazdag élővilágát?
A védelem kulcsa az átfogó szemléletváltás. A Fertő tavat nem lehet elszigetelten kezelni, hanem egy közös, határon átnyúló vízrendszer részeként kell tekinteni rá. Mi a természetalapú megoldásokat tartjuk járható útnak, szemben azokkal a technokrata elképzelésekkel, amelyek kívülről próbálják „megszabályozni” a rendszert. A gyakorlatban ez elsősorban a vízvisszatartás erősítését jelenti: több vizet kell a tájban tartani, nem pedig elvezetni. Emellett csökkenteni kell a mezőgazdasági vízfelhasználást, és olyan gazdálkodási formákat kell előtérbe helyezni, amelyek jobban illeszkednek a helyi adottságokhoz.
Fontos iránytű lehet a Ramsari Egyezményben megfogalmazott bölcs vízhasználat elve, amely nemcsak a gazdasági szempontokat, hanem a természeti értékeket és a táj – ember kapcsolat hosszú távú fenntarthatóságát is figyelembe veszi.
Néhány éve megalakult a Fertő tó Barátai Egyesület. Milyen céljaik vannak, milyen tevékenységet folytatnak?
Az egyesület 2019-ben indult egy Facebook-csoportként, kifejezetten a természetkárosító beruházások elleni tiltakozás céljával. Ma már ennél jóval többről van szó: egy olyan szakmai és civil hálózat jött létre, amely képes érdemi párbeszédet folytatni a döntéshozókkal is. 2025-ben fontos fordulat történt, amikor a hivatalos szervezetek is partnerként kezdték kezelni az egyesületet, és az új koncepció alapjai között már megjelentek az általunk képviselt szempontok.
Működésünk lényege, hogy nemcsak kritikát fogalmazunk meg, hanem alternatívákat is kínálunk. Kapcsolatban állunk oktatási intézményekkel, szakmai szervezetekkel és civil csoportokkal, és igyekszünk olyan fórumokat teremteni, ahol az eltérő érdekek valóban találkozhatnak. Hosszú távon az a célunk, hogy a Fertő-part ne egy zárt beruházási terület legyen, hanem egy olyan mintaprojekt, ahol a fenntartható fejlődés és a civil kontroll kéz a kézben érvényesül.
Borítókép: Wikipedia
