Új klimatikus rendszerbe léptünk? – az erdők pusztulása figyelmeztető jel
A hazai erdőpusztulás már a Duna menti ártéri erdőket, köztük a Szentendrei-sziget fűz-nyár ligeterdőit is érinti. Molnár Ábel Péter természetvédelmi ökológus…
A hazai erdőpusztulás már a Duna menti ártéri erdőket, köztük a Szentendrei-sziget fűz-nyár ligeterdőit is érinti. Molnár Ábel Péter természetvédelmi ökológus…
Az extrém szárazság, a tartós hőség és az eső hiánya látványosan átformálta a Dunát.
Fakó sárga lett idén nyáron a gyász színe. Mindenki átélhette a kiszáradt rétek, szántók, erdők láttán. Ami kevésbé volt látványos, az a perzselő nap elől menedéket nem lelő, szomjazó haszonállatok sorsa.
Miközben lassan véget ér az idei aratás, már megkezdődik a felkészülés a következő szezonra.
A klímaváltozás hatásait ma már nemcsak a hőmérsékleti rekordokban mérhetjük, hanem a táj átalakulásában is. Magyarország számos térségében szemmel láthatóan romlik az út menti fasorok és erdők állapota, a tartós vízhiány pedig egyre több fát sodor a pusztulás szélére.
Most éppen törvénnyel kezelnék a vízhiányt, miközben a tónak a gyors gyógyuláshoz leginkább sok csapadékra, a tartós felépüléshez pedig térségi vízgazdálkodási reformra lenne szüksége.
1990 óta ismét lezajlott a földtulajdon koncentrációja, ami hátrányosan érinti a vízmegtartást – állítja Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár, az Antall-kormány egykori minisztere a Zöld Hangnak adott interjújában.
Az Alföld kiszáradása már nem jövőbeli forgatókönyv, a termőföld állapota látványosan romlik, miközben egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok között kellene fenntarthatóan termelni.
A marispusztai kezdeményezés rövid idő alatt országos, sőt nemzetközi figyelmet is kivívott: a civilek olyan léptékű árasztást valósítottak meg, amely szakmailag is példaértékű.
Az ország nagy részét beborító hótakaró nemcsak közlekedési kihívásokat jelent, hanem ritka lehetőséget is a vízhiánnyal küzdő magyar táj számára.