Akár 300 megawattos AI-adatközpontot terveznek a paksi atomerőmű szomszédságában. A több milliárd eurós beruházás azonban komoly energetikai és környezeti kérdéseket vet fel, különösen egy olyan térségben, ahol a Duna alacsony vízállása már az atomerőmű működését is veszélyeztette. Szakértőkkel vizsgáltuk, milyen előnyei és kockázatai lehetnek a tervezett fejlesztésnek.
Magyarországon is létrejöhet egy nagy energiaigényű mesterséges intelligencia adatközpont: Paks közelében, az atomerőmű szomszédságában terveznek AI- és nagy teljesítményű számítástechnikai feladatokat kiszolgáló létesítményt. A fejlesztésről szóló beszámoló szerint a kapacitását akár 300 megawattig bővítenék, működésének kezdetét pedig 2028 végére célozzák. A beruházás becsült értéke 3,2–4,2 milliárd euró. A projekthez befektetőket és stratégiai partnereket keresnek, ezek bevonására a GLOBWISE kapott tanácsadói megbízást. A bejelentett tervek megvalósításához tehát még finanszírozásra és további szereplőkre van szükség és valószínűleg a kormányzat támogatására is.
A bejelentett kapacitás és az atomerőmű közelsége önmagában még nem mutatja meg, mekkora környezeti terheléssel járna a paksi „AI-gyár”, egyelőre nem állapítható meg pontosan a létesítmény várható áram- és vízfogyasztása, illetve a környezetbe leadott hő mennyisége. Ehhez többek között a hűtési technológiát, a víz forrását, a tényleges kihasználtságot és az áramellátás módját is ismerni kellene.
Az európai AI-versenyben egyre fontosabbá válik az energiaellátás. A mesterséges intelligencia öt év alatt körülbelül egy százalékkal növelhetné az európai termelékenységet, de fennáll a veszélye, hogy növeli az egyenlőtlenségeket, megterheli az áramhálózatokat és fokozza a külföldi technológiától való függőséget – olvasható a Reuters az IMF háttértanulmányán alapuló elemzésében. Az adatközpontok már most a kontinens villamosenergia-fogyasztásának körülbelül három százalékát adják. A Nemzetközi Valutaalap ezért az országok villamosenergia-hálózatai közötti kapcsolatok erősítését és az európai energiapiac mélyebb integrációját sürgeti. Amíg ez megvalósul, az intézmény szerint ott érdemes adatközpontokat építeni, ahol a legolcsóbb az energia.
Miért éppen Paks?
A mesterséges intelligencia fontos szerepet játszhat a jövő gazdaságában, az adatközpontok pedig jelentős befektetést hozhatnak és növelhetik a helyi foglalkoztatást – mondta Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, a REKK igazgatója. Befektetői szempontból az atomerőművek vonzerejét az egyenletes, folyamatos áramtermelés adja, ami egybeesik az adatközpontok igényével.
Paks közelsége azonban önmagában nem ad választ minden energetikai kérdésre. A paksi termelés nagyobb része gyakorlatilag az egyetemes szolgáltatás fedezésére elegendő, amit a rezsicsökkentésen keresztül a lakossági fogyasztás fedezésére fordít az MVM. Ezért külön kérdés, hogy rendelkezésre áll-e egy nagy adatközpont ellátásához szükséges többlet a paksi erőműnél.
Egy adatközpont esetében a REKK igazgatója szerint nem kell olyan környezetszennyezéssel számolni, mint számos hagyományos ipari üzemnél, de a hűtésből eredő hőterhelés és vízhasználat figyelmet érdemel.
Szabó László megítélése szerint a kormányzat most elsősorban a meglévő gyárak környezetvédelmi szabályainak betartását vizsgálja, új nagybefektetők megjelenéséről egyelőre nem hallottunk. Ezt indokoltnak tartja, mert a környezet és a vizek elszennyezése súlyos következményekkel járhat.
Adatközpontok és a klímaváltozás
„A klímaváltozás hatása a legtöbb erőműre, és a létesítendő AI központokra is hatással lehet” – fogalmazott az energiagazdasági szakértő. A Duna alacsony nyári vízszintje komoly kockázat lett, amely Paks hűtővízellátását is veszélyeztette. Bár a megfelelő vízellátást nyáron mesterséges vízszintemeléssel sikerült biztosítani, ami a Duna jelenlegi vízszintje mellett még fontosabb szempont. Kérdéses ugyanakkor, hogy az ehhez megépített medergátak mennyire jelentenek hosszú távú megoldást. Ez is akadály lehet egy tervezett AI központ helyszínének mérlegelésekor.
A folyók és tavak apadó vízszintje Európa más részein is nehézséget okozhat a szén-, gáz- és atomerőművek működésében. Úgy látja, a jövőben a beruházók nagyobb figyelmet fordíthatnak arra, mennyire függ az áramtermelés a környezeti tényezőktől, pl. közeli folyók vízszintjétől és hőmérsékletétől. Ebből a szempontból a hűtőtornyos megoldások kedvezőbbek, mert kevésbé függenek a közeli vizek rendelkezésre állásától, bár nyilván ezek üzemeltetése költségesebb.
Az áram mellett víz is kell
A nagy energiafogyasztás mellett a hűtés vízigényét is mérlegelni kell – vélekedett a REKK igazgatójához hasonlóan Koczóh Levente, a Green Policy Center klímapolitikai szakértője. A Paks környékére tervezett beruházásnál szerinte külön meg kell vizsgálni, hogyan biztosítható nyáron a szükséges hűtővíz. Az adatközpontok környezeti terhelése ráadásul az áramfogyasztásnál szélesebb kérdés: a hűtés infrastruktúrája és a szükséges chipek előállítása is erőforrásokat igényel – emelte ki a klímapolitikai szakértő.
A lehetséges nagyságrendet érzékelteti a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2025-ös Energy and AI jelentésének becslése: egy 100 megawattos amerikai, nagy léptékű adatközpont teljes vízfogyasztása átlagosan napi mintegy 2 millió liter lehet. Ez a közvetlen és közvetett vízfogyasztást együtt jelenti; több mint 60 százaléka a telephelyen kívül jelentkezik. Az adat ezért nem értelmezhető ugyanekkora helyi hűtővízigényként, és nem vetíthető át automatikusan a paksi beruházásra. Az IEA szerint a vízfogyasztás jelentősen függ a hűtési technológiától, a helyi éghajlattól és az áramellátás forrásától.
Koczóh Levente kifejtette: a vízfogyasztás a hűtés során jelentkezik, a hűtővíz párolgása révén. Ezt egy paksi elhelyezés esetén ugyan elvben biztosíthatja a Duna, de mint az erőmű esetén idén nyáron is láttuk, ez nagy hőség és/vagy alacsony vízhozam esetén problémássá válik. Ezért bármilyen további beruházás Paksra helyezésekor – legyen az akár újabb atomerőművi blokk vagy adatközpont – javasolt más, a folyótól független hűtési megoldást választani, például hűtőtornyokat.
A klímapolitikai szakértő szerint a hőenergia távfűtésben való hasznosítása „nyer-nyer” helyzet lenne, de Pakson a város már a meglévő atomerőművi blokkok maradék hőjét sem képes teljesen felhasználni.
Koczóh Levente ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy az atomerőmű működése során jószerivel karbonsemleges, így legalább a zöld áram helyben biztosított. Már amennyiben a Magyarországon évente megtermelt – ugyan egyre bővülő, de nem korlátlan – zöldáram-készletet erre akarjuk fordítani ahelyett, hogy azonos áramigény mellett a fosszilis áramtermelést csökkentenénk – tette hozzá.
Mi alapján dönt a beruházó?
A beruházók több szempontot mérlegelnek, mielőtt kiválasztják a helyszínt.
„Abban a versenyben, hogy végül hova települ AI központ, az egyik legfontosabb paraméter a lokáció infrastrukturális ellátottsága és hogy milyen az energia ára” – hangsúlyozta a REKK igazgatója. Megítélése szerint a magyar villamosenergia-árak a térségben magasak, ami hátrányt jelenthet a szomszédos országokkal folytatott versenyben. Magyarország többek között Szlovéniával, Bulgáriával, Romániával és Szlovákiával versenyezhet ezekért a beruházásokért. Az ár mellett a folyamatos ellátás is meghatározó. Az adatközpontok szerverei jelentős mennyiségű áramot használnak, és a működés közben keletkező hőt is el kell vezetni. Ezért különösen vonzó lehet egy erőmű közelsége, valamint az olyan hálózati kapcsolat, amely több alternatívával biztosítja az ellátást.
Fontos tényező a redundancia, ha egy vezeték kiesik, attól még a rendszernek működnie kell. Emiatt fontos, hogy többirányú villamosenergia kapcsolat, illetve backup kapacitás megléte is szükséges. A telephelyválasztásnál emellett a nagy kapacitású megbízható internetkapcsolat is alapvető feltétel.
A nukleáris, a szél- és a naperőművek közelsége egyaránt fontos szempont lehet az AI-adatközpontok telepítésénél. Korábban az északi országok voltak a preferált lokációk az olcsó energia és a kedvező hűtési adottságok miatt. A beruházóknak fontos szempont volt, hogy létesítményeik megújuló energiával működnek. Az adatközpontok azonban egyre nagyobbak, energiaigényük nő, miközben folyamatos áramellátásra van szükségük. A szél- és naperőművek mellett ezt a fogyasztást nem mindig sikerült versenyképes áron biztosítani, hiszen termelésük az időjárástól függ. A helyzet az akkumulátoros tárolás elterjedésével ugyan javul, mivel a megújuló energiaforrásokkal megtermelt áram egy részét eltárolják, és később, alacsonyabb termelés idején használják fel.
