A talajon is múlik, mennyire lesz élhető Budapest a forróbb és szárazabb jövőben. A Zöld Hang podcastjában Dezsényi Péter, a BKM Főkert főigazgatója beszél a fővárosi talajgazdálkodás reformjáról.
Milyen a jó városi zöld infrastruktúra? Milyen kihívásokkal küzd az a Budapest, mely a II. világháborúban a zöldfelületei 90 %-át elvesztette? Miért fontos a szerkezeti talaj? Mit tanulhatunk Bécs zöldfelület gazdálkodásából?
Többek között e kérdésekről is szó esett az idén második alkalommal megrendezett Fővárosi Föld Napja Konferencián.
„A város, ami megtart” című összejövetelen a főváros klímaalkalmazkodási irányait, zöldinfrastruktúra-fejlesztéseit, valamint azokat a megoldásokat is bemutatták, amelyek hozzájárulnak egy élhetőbb és ellenállóbb városhoz.
A Merlin Színházban április 22-én az egyik plenáris előadást „A zöld infrastruktúra 4. dimenziója” címmel a talajgazdálkodás reformja Budapest kiemelt zöldfelületein témában Dezsényi Péter a BKM Főkert főigazgatója tartotta. Elsőként a moderátort Gadó György Pált halljuk.
Amiról még szó esik:
- Az antropogén massza (az emberi infrastruktúra tömege) 2020-ra elérte a biomassza tömegét globálisan, és azóta már meg is haladta.
- Ma már csak 10-ből 4 fahelyet sikerül újra fával pótolni a közművek miatt.
- Budapesten 22 millió négyzetméter zöldfelület van, ebből 13 millió védett terület és erdő. 9 millió négyzetméter kiemelt zöldterület, útszélek zöldsávja.
- A zöldhulladék gazdálkodás reformja: mire jó a televény, a helyben komposztálás?
- Mi az a szerkezeti talaj, a dajkanövény és a Budapest magkeverékek?
- Milyen a főváros új faültetési protokollja?
- Fókuszban a talajgazdálkodás reformja
A felvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter
