Tegnap arról írtunk, hogy a magyar kormányon belül sincs egységes álláspont az új uniós GMO-szabályozásról, miközben szeptember 21-én lejár a megtámadására nyitva álló határidő. A Zöld Hang podcastjában most egy lépéssel hátrébb léptünk: mit változtat valójában a rendelet, miért különösen vitatott az NGT1 kategória, milyen jogi érvek alapján lehetne megtámadni az új szabályokat, és mit fog mindebből érzékelni a vásárló? Fidrich Róberttel, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetőjével beszélgettünk.
A Zöld Hangon hétfőn részletesen bemutattuk, hogy Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter korábban egyértelműen jelezte, hogy problémásnak tartja az új uniós szabályozást, miközben Magyar Péter nyilatkozata ezzel ellentétes álláspontot tükrözött.
A kérdés azért sürgető, mert Magyarországnak már csak napjai vannak eldönteni, önállóan az Európai Unió Bíróságához fordul-e. Szlovákia már bejelentette, hogy megtámadja a szabályozást.
A mostani podcastunkban megpróbáltuk kibontani azt is, mi változik ténylegesen az élelmiszer-szabályozásban, és miért tartják ezt a zöld civil szervezetek komoly visszalépésnek.
Mi az NGT1?
Az Európai Unió eddigi GMO-szabályozásának fontos elemei az engedélyezés, a kockázatértékelés, a nyomon követhetőség és a fogyasztói jelölés voltak.
Az új szabályozás ezzel szemben különbséget tesz az úgynevezett új génkezelési technikákkal létrehozott növények között. Az NGT1 kategóriába azokat sorolják, amelyeket a szabályozás a hagyományos nemesítéssel vagy természetes mutációval létrejövő változásokhoz hasonlónak tekint. Ezeknél lényegében megszűnne a korábbi GMO-kra vonatkozó engedélyezési és kockázatértékelési rendszer, és az élelmiszeren sem kellene feltüntetni, hogy ilyen eljárással létrehozott növényt tartalmaz. A vetőmagnál ugyanakkor megmaradna a jelölés.
Fidrich Róbert szerint a jelölés hiánya miatt még azok az élelmiszerláncok is nehéz helyzetbe kerülhetnek, amelyek GMO-mentes termékeket szeretnének kínálni vásárlóiknak: a termékpálya későbbi szakaszaiban már nekik sem feltétlenül lesz meg az ehhez szükséges információjuk.
Vagyis a vita egyik központi kérdése végül nagyon egyszerűen fogalmazható meg: ha egy vásárló nem szeretne génszerkesztett növényből készült élelmiszert venni, lesz-e lehetősége ezt a címke alapján eldönteni?
GMO vagy nem GMO?
A politikai vita egyik kulcskérdése az is, hogy egyáltalán GMO-nak kell-e tekinteni az új génkezelési technikákkal előállított növényeket.
Fidrich a podcastban vitatta azt az érvelést, amely szerint az NGT1 alapvetően más kategória lenne azért, mert a végeredményben nem feltétlenül jelenik meg más fajból származó gén. Felidézte, hogy az Európai Unió Bírósága már egy 2018-as döntésében a GMO-szabályozás hatálya alá sorolta az új mutagenezis-technikákkal létrehozott szervezeteket. A mostani uniós szabályozás lényege éppen az, hogy ezen növények egy részére más szabályokat állapít meg.
Ez a különbség azért fontos, mert a magyar politikában évtizedeken keresztül szokatlanul széles egyetértés volt a GMO-mentesség kérdésében. A jelenlegi vita egyik tétje éppen az, hogy az NGT-kre is kiterjed-e ez a korábbi politikai konszenzus.
Mivel lehetne megtámadni a rendeletet?
Szlovákia már eldöntötte, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul. A podcastban ezért részletesen áttekintettük azt is, milyen érvekre épülhet egy ilyen kereset.
A beszélgetésben négy fő szempont került elő: az elővigyázatosság elve, az NGT-k biztonságával kapcsolatos tudományos bizonytalanság, az egyedi kockázatértékelés elhagyása, valamint a fogyasztók magas szintű védelméhez és tájékoztatásához kapcsolódó uniós követelmények. Felmerült továbbá a biológiai biztonságról szóló Cartagena-jegyzőkönyv is.
Fidrich szerint ezek közül különösen erős lehet a fogyasztók megfelelő tájékoztatásához kapcsolódó jogi érv. A podcastban azt mondta: olyan jogi értékeléseket ismer, amelyek alapján a pert megnyerhetőnek tartják – ugyanakkor hangsúlyozta, hogy maga nem uniós jogász.
A történetnek ráadásul van magyar előzménye. Magyarország korábban már bíróság elé vitt egy GMO-ügyet: az Amflora génmódosított burgonya engedélyezése miatt indult eljárás végén az uniós bíróság megsemmisítette az Európai Bizottság engedélyező határozatát.
Ha szeptember 21. elmúlik, még nincs feltétlenül vége
A legfontosabb rövid távú kérdés azonban továbbra is az, mit tesz Magyarország.
Fidrich abban bízik, hogy a kormány még szeptember 21. előtt úgy dönt: Magyarország is az Európai Unió Bíróságához fordul, lehetőleg más tagállamokkal együtt.
A beszélgetésben ugyanakkor arról is szó volt, hogy ha Magyarország addig nem nyújt be önálló keresetet, a történet ezzel még nem feltétlenül ér véget. Fidrich ismeretei szerint a szlovák kereset benyújtása után további tagállamoknak még lehetőségük lehet arra, hogy beavatkozóként csatlakozzanak az eljáráshoz.
Ez azonban már gyengébb pozíció lenne annál, mintha Magyarország maga is felperesként lépne fel.
És mit tehet majd a vásárló?
A podcast végén visszatértünk ahhoz a kérdéshez, amely az egész szabályozási vitát a hétköznapi fogyasztó számára kézzelfoghatóvá teszi.
Mi történik akkor, ha néhány év múlva valóban olyan élelmiszerek jelennek meg a boltok polcain, amelyek NGT1-es növényből készültek, de ezt a csomagoláson nem kell feltüntetni?
Fidrich szerint felértékelődhetnek a rövid ellátási láncok, a termelő és a vásárló közvetlenebb kapcsolata, illetve akár a GMO-mentes régiók vagy települések hálózatának újjáélesztése is. De ez csak részleges válasz: nem várható el minden fogyasztótól, hogy külön kutatómunkát végezzen minden egyes vásárlása előtt. A beszélgetés végén ezért ismét ugyanoda jutottunk: a fogyasztói tájékoztatást elsősorban magának a szabályozásnak kellene biztosítania.
A kérdés most azonban még ennél is közvetlenebb. Szeptember 21-ig kiderülhet, hogy Magyarország beáll-e Szlovákia mellé, és bíróságon is megpróbálja-e megváltoztatni az új uniós szabályozást.
