Miközben Szlovákiában széles politikai konszenzus alakult ki az új génszerkesztési technológiák körüli konfliktus uniós szabályozásának elutasításáról, Magyarországon egyelőre nincs kormánydöntés arról, hogy az ország megtámadja-e a rendeletet az Európai Unió Bíróságán. Ez azért is különös, mert hazánkban hosszú éveken át mindenki egyértelműen tiltakozott a génmódosított növények ellen. A határidő szeptember 21-én lejár, Szlovákia megtámadja a Bíróságon a jogszabályt, kérdés, hogy ki lesz ebben partnere. Még nem tudjuk, hogy a magyar kormány mit lép.
A pozsonyi kormány szeptember 2-án döntött arról, hogy megtámadja az új génkezelési technikákkal, az úgynevezett NGT-kkel előállított növényekről szóló uniós rendeletet. Robert Fico miniszterelnök a kormányülés után jelentette be, hogy Szlovákia keresetet nyújt be az Európai Unió Bíróságán. A rendelkezésre álló információk szerint a keresetet egyelőre még nem adták be.
Vita a Tisza-kormányon belül
A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége közösen sürgeti a kormányt, hogy Szlovákiához hasonlóan indítson jogi eljárást a rendelet megsemmisítéséért.
„Folyamatosan próbáljuk felhívni a döntéshozók figyelmét, és a júniusi európai parlamenti szavazás után megkerestük a minisztereket és Magyar Péter miniszterelnököt is. Azt szorgalmazzuk, hogy Magyarország Szlovákiához hasonlóan döntsön a per mellett” – mondta a Zöld Hangnak Fidrich Róbert. „A kormányon belül nagy valószínűséggel megoszlik a kérdés támogatottsága. Végső soron az fog dönteni, hogy milyen erőviszonyok alakulnak ki a kabineten belül” – mondta Fidrich.
Jelzésértékű lehet a civilek szerint Magyar Péter miniszterelnök korábbi állásfoglalása. A Tisza EP-képviselői miután júniusban nem támogatták azt a módosító indítványt, amely elutasította volna a Tanács NGT-rendeletről kialakított álláspontját, Magyar később a Telexnek megvédte a döntést. Azzal érvelt, hogy az érintett eljárásoknál a növény saját génállományát használják fel, ezért szerinte ez nem mond ellent Magyarország GMO-ellenes politikájának. Azt is mondta, hogy az ilyen technológiák segíthetik a magyar mezőgazdaság alkalmazkodását a megváltozott éghajlati viszonyokhoz.
Ezt követően levélben kerestük meg a kormányt, amelyre Gajdos László miniszter válaszában elmondta, amit mi is gondolunk, hogy az új génmódosító technikák is GMO-nak minősülnek – tette hozzá az MTVSZ programvezetője.
Szlovákiában kormányzati és nemzeti egység van az ügyben
A jelenlegi magyar bizonytalanságot külföldről is látják. Samuel Matejíčka, az egyik a témában aktív szlovákiai civil szervezet, a quid est VERITAS igazgatótanácsának elnöke a Zöld Hangnak elmondta: „Magyarország hagyományosan határozottan GMO-ellenes volt, olyannyira, hogy ezt még az Alkotmányában is rögzítette. Bár az új, GMO-politikáért felelős környezetvédelmi miniszter támogatja a keresetet, egyelőre nem világos, hogy az új kormány egészében megvan-e ugyanaz a konszenzus, mint korábban.”
Szlovákiában ezzel szemben Matejíčka szerint valamennyi szlovák európai parlamenti képviselő az új GMO-szabályozás ellen szavazott.
„Ez Szlovákia szempontjából valóban rendkívüli helyzet volt. Ennek megfelelően egyértelmű politikai konszenzus alakult ki a dereguláció elutasítása mellett” – mondta. Ehhez jelentős társadalmi támogatás is társul.
Egy júliusi reprezentatív felmérés szerint a szlovákiai lakosok 75 százaléka támogatta, hogy országuk az Európai Unió Bíróságán támadja meg a rendeletet, 80 százalékuk pedig magát a deregulációt is elutasította. Több mint háromnegyedük ragaszkodna a kockázatértékeléshez és a fogyasztói jelöléshez is.
Matejíčka nem számít arra, hogy a szlovák kormány visszalépne vagy kicsúszna a határidőből.
„Nem látok okot arra, hogy a kormány miért ne tartaná be a határidőt. Magát a keresetet azonnal be lehet nyújtani, az azt alátámasztó dokumentumokat pedig később is be lehet adni” – mondta.
A szlovák civil szervezetek nem kormányzati felkérésre kapcsolódtak be az ügybe. Matejíčka szerint ők kezdeményezték a jogi fellépést, és az azt alátámasztó dokumentumokat is eljuttatták a szlovák Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumnak.
Ki állhat Szlovákia mellé?
A Tanács április 21-i szavazásán Szlovákia nem maradt egyedül az ellenzők között: Ausztria, Horvátország, Magyarország (még az Orbán-kormány képviseletében), Románia és Szlovénia is a jogszabály ellen szavazott.
Fidrich szerint a magyar civil szervezetek számos európai civil szervezettel egyeztetnek rendszeresen, a szlovákokkal napi szinten. „Most arra lenne szükség, hogy mielőbb közvetlen kapcsolatfelvétel történjen az érintett kormányok között.” Romániát a szakember különösen fontos és lehetséges partnernek tartja, mivel “a románok is erősen GMO-ellenesek, és attól tartanak, hogy az új szabályozás negatívan befolyásolhatja az agrárpiacaikat.”
A szlovák szakember, Samuel Matejíčka Bulgária csatlakozását sem zárja ki, ugyanakkor szerinte a közelmúltbeli kormányváltások miatt egyelőre azt sem lehet biztosan megmondani, hogy a korábban GMO-ellenes országok közül végül melyek csatlakoznak Szlovákiához.
„Jelenleg úgy gondolom, hogy senkire sem számíthatunk biztosan” – mondta. Tudomása szerint Ausztriában, Szlovéniában, Magyarországon és Bulgáriában is folytak egyeztetések, de végleges döntésről egyelőre nem tud.
Szerinte ezért most már a diplomácián a sor: „Ebben a szakaszban a szlovák diplomácián múlik, hogy sikerül-e meggyőznie valamelyik partnerét arról, hogy csatlakozzon ehhez a lépéshez.”
Mi a tét? De mi történhet Európában, ha nem sikerül elérni a megszavazott jogszabály visszavonását? A GMO a géntechnológiával módosított szervezet rövidítése: olyan élőlényt jelent, amelynek genetikai állományát géntechnológiai módszerekkel változtatták meg. Az NGT, vagyis új génkezelési technika az újabb génmódosítási eljárások összefoglaló neve, ide tartozik például a génszerkesztés, amellyel célzott változtatásokat lehet létrehozni egy növény genetikai állományában. Az új uniós rendelet az NGT-növényeket is géntechnológiával módosított növényként határozza meg, de két kategóriára osztja őket.
Az NGT1 csoportba azok a növények kerülhetnek, amelyeknél létrehozott genetikai változások hagyományos nemesítéssel is létrejöhetnének, vagy a természetben is előfordulhatnának. A különbség azért lényeges, mert egy, az NGT-növényeket vizsgáló 2024-es elemzés szerint a rendelet (akkori tervezete) alapján besorolható növények 94 százaléka az NGT1 kategóriába kerülhet. Ezekre pedig a hagyományos GMO-knál jóval enyhébb előírások vonatkoznak majd.
A génszerkesztés azonban a célzott módosítás mellett nem szándékolt genetikai változásokat is előidézhet, akár a célhelyen, akár a genom más részein. Kutatások szerint egyes génszerkesztési eljárások nagyobb DNS-átrendeződésekkel is járhatnak, és a beavatkozás közvetve más gének működésére is hatással lehet. Ezért a kritikusok szerint az NGT1-növények esetében is indokolt lenne olyan kockázatértékelés és ellenőrzés, amely a nem célzott hatások lehetőségét is vizsgálja.
A civil szervezetek attól tartanak, hogy az enyhébb szabályozás miatt az NGT1-növények úgy kerülhetnek széles körben termesztésbe és az élelmiszerláncba, hogy az esetleges nem kívánt hatásokat nem vizsgálják olyan alaposan, mint a hagyományos GMO-knál. Aggályosnak tartják azt is, hogy a génmódosított növények elterjedése megnehezítheti a GMO-mentes és ökológiai gazdálkodást, például a termények keveredése vagy a pollen terjedése miatt. Emellett attól is félnek, hogy a vetőmagokhoz kapcsolódó szabadalmak tovább növelhetik a nagy biotechnológiai és vetőmagcégek befolyását, miközben szűkíthetik a gazdák lehetőségét a vetőmagok szabad felhasználására.
A rendelet már hatályba lépett, fő rendelkezéseit azonban csak 2028 nyarától kell alkalmazni. Addig az NGT-növényekre és a belőlük készült termékekre továbbra is a jelenlegi GMO-szabályok vonatkoznak. A fogyasztók számára talán a legkézzelfoghatóbb változás a jelölés lesz. Az NGT1-növényekből készült élelmiszereken nem kell majd feltüntetni, hogy NGT- vagy GMO-eredetűek, így a vásárló a termék címkéjéből nem fogja tudni megállapítani, hogy az élelmiszer ilyen technológiával előállított növényből készült-e. A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint ez a biogazdálkodóknak, sőt az élelmiszer áruházláncoknak is problémát okozhat: a jelölés és a nyomonkövethetőség gyengülésével nehezebbé válhat annak ellenőrzése és igazolása, hogy a termelési lánc GMO-mentes maradt. A szervezetek ezért egyebek mellett a fogyasztók választási szabadságát, a biogazdálkodást és a GMO-mentes magyar mezőgazdaságot féltik az új rendszertől.
A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége azt szeretné, hogy ez még a szeptember 21-i határidő előtt megtörténjen, és Magyarország kezdjen közvetlen egyeztetéseket a többi ellenző tagállammal.
„Most már tényleg az idő a döntő tényező. Szlovákia megteszi az első lépést. Nekünk az a célunk, hogy Magyarország is döntsön a jogi fellépés mellett. A határidő nagyon szűk, szeptember 21-ig kell lépni.” – mondta Fidrich.
Korábbi cikkek a témában a Zöld Hangon:
