Ősszel új alapokra helyezhetik Magyarország klímavédelmi szabályozását. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium megerősítette, hogy jelenleg a Vízügyért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkárság készíti elő az új klímatörvény koncepcióját, miközben részletesen elemzi azt a civil klímatörvény-javaslatot, amelyet mintegy 200 civil, szakmai és érdekképviseleti szervezet dolgozott ki. A tárca szerint a civil tervezet szakmai színvonala kiemelkedő, és több eleme is bekerülhet a kormány által benyújtandó jogszabályba. Gajdos László miniszter a napokban találkozott is a civil klímatörvény megalkotóival.
“A civil törvénytervezet szövegét a szakértők elemzik és megvizsgálják, hogy mi beépíthető a kormány által előterjesztendő törvénytervezetbe” – kaptuk hírül az Élő Környezetért Felelős Minisztérium sajtóosztályától. A tárca szerint a dokumentum „rendkívül alapos és szerteágazó, európai szinten a legalaposabb törvényekhez hasonlít.”
Hozzátették: a jogszabályalkotók azt is vizsgálják hogy, mely elemeket célszerű törvényi szinten szabályozni, és mely kérdéseket érdemes inkább stratégiákban vagy alacsonyabb szintű jogszabályokban rendezni.
Mindez azért is figyelemre méltó, mert a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Green Policy Center koordinálásával készült civil klímatörvény-javaslatot nemrég mutatták be és adták át a minisztériumnak, ahol az elmúlt 16 évvel ellentétben kifejezetten örültek a civil összefogásban elkészült törvényjavaslatnak.
A kormány már korábban felvette az őszi törvényalkotási programjába a klímavédelmi törvény módosítását, így a kérdés már nem az, hogy lesz-e új szabályozás, hanem az, hogy annak tartalmát mennyiben határozza meg a társadalmi egyeztetés során kidolgozott szakmai javaslat.
Az új törvény megalkotását az Alkotmánybíróság döntése is sürgeti. A testület megsemmisítette a jelenlegi klímatörvény azon rendelkezését, amely 2030-ra legalább 40 százalékos üvegházhatásúgáz-kibocsátás-csökkentést írt elő. A minisztérium szerint „ezt az értéket 50 százalékra kell emelni. Ez jobban segíti hazánkat abban, hogy 2050-re valóban klímasemlegessé váljon.”
Kevés csak a célértéken módosítani
A tárca azonban úgy látja, önmagában a magasabb célérték nem elegendő. „Meg kell fogalmazni arra nézve is a kereteket, hogy ez hogyan elérhető, mi a gazdasági és társadalmi szereplők feladata a fenntarthatóság felé tartó átmenetben.” A szabályozásnak ki kell térnie arra is, miként válthatja fel az ország a fosszilis energiaforrásokat megújulókkal, illetve hogyan csökkenthető az energiafelhasználás. A minisztérium válaszából az is kiderül, hogy az új klímatörvény várhatóan sokkal nagyobb hangsúlyt helyez majd az alkalmazkodásra, mint a jelenlegi szabályozás.
„Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa a klímaváltozással szemben” – emlékeztetett a tárca. Az Alkotmánybíróság szerint olyan jogszabályi környezetet kell kialakítani, amely biztosítja a Kárpát-medence egyedi tájainak, élővilágának és természeti értékeinek megőrzését. Ennek megfelelően „a törvénynek nagyon alaposan kell foglalkoznia a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz való alkalmazkodással és az éghajlatváltozással szembeni rugalmas ellenállóképesség fejlesztésével.” A minisztérium szerint a jelenlegi klímatörvény erről „szinte semmi megfoghatót nem mondott”. A tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei első nyári hőhullám ismét bebizonyította: „muszáj felkészülnünk az elkerülhetetlen hatásokra, amelyek várhatóan egyre gyakoribbak és erősebbek lesznek.”
Abban mindenki egyetért, hogy már nem elég a célértékek egyszerű módosítása, hanem szemléletváltásra van szükség. Ezt erősíti, hogy a csaknem 200 szervezet részvételével elkészült tervezet abból indul ki, hogy a klímaváltozás nem egy szűk környezetvédelmi kérdés, hanem a gazdaság és a társadalom egészének működését meghatározó kihívás.
Több, mint szakpolitika
A törvényjavaslat főkodifikátora, Baranyai Gábor szerint ezért „az éghajlatváltozás nem egy szűk környezetvédelmi szakpolitikai terület, hanem a társadalom és a gazdaság egésze működésének lenyomata. Ezért a javaslat éghajlatvédelmi fókuszú, de széles hatályú fenntarthatósági kerettörvény.” A cél nemcsak a klímasemlegesség jogi kereteinek megteremtése, hanem az energia- és természeti erőforrások használatának csökkentése, a természeti rendszerek megőrzése és helyreállítása, valamint az igazságos átmenet biztosítása is.
A tervezet egyik legfontosabb újítása, hogy a klímapolitikát három egyenrangú pillérre építi: a kibocsátáscsökkentésre, az alkalmazkodásra és a rezilienciára.
Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke szerint a törvénynek nemcsak azt kell meghatároznia, hogyan csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása, hanem azt is, hogyan készül fel az ország a hőhullámokra, az aszályra, a vízhiányra, a szélsőséges csapadékra és a természeti rendszerek romlására. Ez a megközelítés látványosan egybeesik azokkal a hangsúlyokkal, amelyeket a minisztérium is kiemelt.
A civil javaslat nemcsak 2030-as, hanem 2040-es és 2050-es célokat is rögzítene, és bevezetné a nemzeti és ágazati karbonköltségvetések rendszerét. Ez azt jelentené, hogy a klímacélok nem maradnának általános politikai vállalások, hanem ötéves, mérhető és számon kérhető kibocsátási keretekhez kellene igazítani az egyes ágazatok döntéseit.
A tervezet másik fontos eleme, hogy a tájat, a talajt, a vizeket, az erdőket és a biológiai sokféleséget nem kiegészítő környezetvédelmi szempontként kezeli, hanem a klímavédelem alapjaként. Külön foglalkozik a vízhiánnyal, a vízmegtartással, a természetalapú megoldásokkal és az ökoszisztémák helyreállításával.
Gálhidy László, a WWF Magyarország programvezetője szerint a törvényben megjelenő szemlélet paradigmaváltást hozhat az erdőgazdálkodás és a természetvédelem együttműködésében, és hosszabb távon a társadalom értékrendjére is hatással lehet.
A javaslat emellett az úgynevezett Igazságos Átmenet Tervvel arra is törekszik, hogy a zöld átállás költségei ne aránytalanul a sérülékeny háztartásokra, gazdálkodókra vagy kisvállalkozásokra háruljanak. Külön foglalkozik az energiaszegénységgel, a vízszegénységgel és a hőhullámok idején jelentkező hűtési szegénységgel.
Tóth Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület programvezetője szerint a mezőgazdaság jövője azon múlik, sikerül-e megőrizni a talajéletet, a beporzókat és a táji sokféleséget, míg Mikula Lajos, az AGRYA főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaalkalmazkodás csak a gazdák bevonásával lehet sikeres.
