Miközben lassan véget ér az idei aratás, már megkezdődik a felkészülés a következő szezonra. Az őszi vetések sikere nemcsak a következő hónapok csapadékán múlik, hanem azon is, mennyi nedvességet sikerül a betakarítás után a talajban tartani. Az Agrárminisztérium támogatásokkal ösztönzi a vízmegtartó gazdálkodási módszerek alkalmazását.
A HungaroMet július 30-i agrometeorológiai elemzése szerint a nagyfokú és súlyos aszály területi kiterjedése nőni fog, és a csapadékhiányt a légköri aszály is súlyosbítja. A talaj a Balatontól nyugatra eső terület kivételével kritikusan száraz állapotban van, a felső fél méteres réteg nedvességtartalma az Alföldön, a Mezőföldön és a Kisalföld jelentős részén a 20 százalékot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányábanA napraforgó elvirágzott, zöld tömege nagyon alacsony, A kukorica öntözetlen állományai a legtöbb helyen nagyon gyengék. Dunántúl legdélebbi részén vannak a kedvezőbb körülmények, másfelé az országban gyakorlatilag a szezon elejétől folyamatosan tartó aszály immár visszafordíthatatlan, nagy károkat okozott, amiket a jelenlegi hőség tovább fokoz – hangsúlyozza a Hungaromet aszályindexe.
A szakemberek szerint az idei aszály azért is rendkívül aggasztó, mert több mérőszám alapján már most megközelíti, sőt egyes térségekben meg is haladja a 2022-es rendkívüli aszály azonos időszakában mért értékeket. Míg négy évvel ezelőtt ezek a szélsőséges állapotok jellemzően csak augusztus második felében alakultak ki, idén már július első felében jelentkeztek. Ez azt jelenti, hogy a növényállományoknak jóval hosszabb időn keresztül kell elviselniük a súlyos vízhiányt.
A talajtakarás most a legfontosabb
A betakarítást követő időszak a talaj megújulásának egyik legfontosabb szakasza, amikor megfelelő talajműveléssel és vízmegtartó megoldásokkal már a következő termés alapjai is megalapozhatók – mutat rá az Agrárminisztérium Zöld Hanghoz eljuttatott háttéranyaga.
Sokan úgy tekintenek a betakarításra, mint a gazdálkodási év lezárására, valójában azonban a következő termés alapjai éppen az aratást követő hetekben dőlnek el. A nyári hőségben a fedetlen talaj rendkívül gyorsan felmelegszik és kiszárad. Éppen ezért különösen fontos, hogy a betakarítás után ne maradjon hosszú időre csupaszon a felszín, mert a talaj ilyenkor jelentős mennyiségű nedvességet veszít.
Ezért fontos a tarló mielőbbi kezelése. A betakarítás után elvégzett sekély tarlóhántás lezárja a talaj felszínét, mérsékli a párolgási veszteséget, elősegíti az árvakelések és a gyomok kelését, amelyek később egyszerre és hatékonyabban irthatók. A megfelelő tarlókezelés emellett javítja a csapadék beszivárgását, és hozzájárul a talaj szerkezetének megőrzéséhez.
Legalább ennyire fontos a növényi maradványok megfelelő kezelése is. A tarlón maradt szármaradványok szakszerű lebontása támogatja a talajéletet, javítja a talaj szerkezetét és hosszabb távon a vízmegtartó képességét is. A szárbontó mikrobiológiai készítmények alkalmazása elősegíti a szerves anyagok lebomlását, miközben csökkentheti a következő kultúra fejlődését kedvezőtlenül befolyásoló hatásokat.
Minden csepp víz számít
A talaj vízmegtartó képességének javítása ma már nem kizárólag az öntözésről szól. Egyre nagyobb jelentősége van azoknak a talajkímélő módszereknek, amelyek segítenek a lehulló csapadékot minél hosszabb ideig a földben tartani.
A talajtakarás ma már nemcsak a kertekben, hanem a mezőgazdasági területeken is egyre fontosabb vízmegtartó megoldás. A szalma, a faapríték, a komposzt, a fűkaszálék vagy az élő takarónövények alkalmazása kedvező körülmények között jelentősen mérsékelheti a talaj párolgását. Emellett hűvösebben tartják a talajt, csökkentik a gyomosodást, és segítenek megőrizni azt a nedvességet, amely a következő növényállomány fejlődése szempontjából kulcsfontosságú lehet.
A talaj szervesanyag-tartalmának növelése, a takarónövények alkalmazása és a talaj biológiai aktivitásának fenntartása szintén hozzájárul ahhoz, hogy a lehulló csapadék nagyobb része hasznosuljon. Az egészséges talaj nemcsak több vizet képes befogadni, hanem azt hosszabb ideig képes a növények számára is elérhető formában tárolni.
Vízmegtartó gazdálkodást ösztönző támogatások
Az elmúlt évek aszályos időszakai azt is megmutatták, hogy a gazdálkodóknak nemcsak szakmai, hanem pénzügyi segítségre is szükségük van ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a megváltozott klimatikus viszonyokhoz – áll a minisztérium háttéranyagában. Az Agroökológiai Program (AÖP) keretében a gazdálkodók olyan önkéntes vállalásokat tehetnek, amelyek ösztönzik a talajborítás fenntartását, a mulcsozást, a talajkímélő művelést, valamint a mikrobiológiai és talajkondicionáló készítmények alkalmazását. A tarlókezeléshez kapcsolódó gyakorlatok – például a szárbontó baktériumkészítmények használata – nemcsak a támogatási feltételek teljesítését segítik, hanem hosszabb távon a talaj termőképességének megőrzését is szolgálják.
Emellett a KAP Stratégiai Terv keretében vízmegtartó beruházásokra is elérhetők támogatások. Ide tartozhatnak többek között a mikrovízgyűjtők, a tározók, a beszivárogtató rendszerek vagy más, a víz helyben tartását szolgáló fejlesztések. A kisebb gazdaságok és kertészetek számára meghirdetett pályázatok pedig lehetőséget biztosítanak korszerű öntözési rendszerek, talajnedvesség-szenzorok és egyéb víztakarékos technológiák beszerzésére is.
