Rendhagyó módon ünnepelte az 50. születésnapját Litkai Gergely: a humorista több mint 200 önkéntessel közösen alakított ki természetközeli közösségi kertet a parádsasvári telkén. Az október 23-i esemény egy új kezdeményezés, a Világeleje Kertek első látványos állomása volt. A cél, hogy minél többen ajánlják fel kertjüket vagy annak egy részét a természetnek és a helyi közösségeknek. A Zöld Hang riportere, Szilágyi László a helyszínen beszélgetett Litkai Gergellyel és Takács-Sánta András humánökológussal, a Világeleje Közösség szakmai vezetőjével.
Fák és cserjék ültetése, évelő virágok telepítése, tóépítés – több mint kétszáz önkéntes dolgozott október 23-án Litkai Gergely parádsasvári telkén. A közös munka nem csupán egy természetközeli kert kialakításáról szólt: egy országos kezdeményezés első mintaterületét hozták létre.
A Világeleje Kertek ötlete Litkai Gergelytől származik. A humorista 2025-ben vetette fel Takács-Sánta Andrásnak, hogy indítsanak olyan mozgalmat, amelyben a tulajdonosok kertjük egészét vagy egy részét a természet és a közösség szolgálatába állítják.
„Adjunk vissza egyrészt élőlénytársainknak a kertet, másrészt pedig embertársainknak” – foglalta össze a kezdeményezés lényegét Takács-Sánta András.
A cél tehát kettős: nagyobb biológiai sokféleségű, természetközelibb élőhelyeket kialakítani, miközben a kertek találkozási pontként is szolgálnak az emberek számára.
Születésnapi ajándék a természetnek
Litkai Gergely nem először szervezett önkéntes kertépítést Parádsasváron, a mostani rendezvény azonban az eddigieknél is több érdeklődőt vonzott.
„A múltkor már voltunk százan, és akkor zuhogott az eső. Egyszer ültettünk fagyban, akkor nyolcvanan” – idézte fel a humorista, aki szerint a kellemes őszi időjárás is hozzájárult a mostani rekordrészvételhez.
A kertet Takács Dániel, Budapest VII. kerületének főtájépítésze tervezte meg. A növények beszerzésében és az önkéntesek munkájának megszervezésében Hegyi András kertészmérnök vállalt meghatározó szerepet. Az eseményt többhetes előkészítés előzte meg, hogy a helyszínre érkező több száz ember valóban hatékonyan tudjon együtt dolgozni.
Litkai a születésnapját nem csupán ünneplésre, hanem egy szélesebb körű üzenet megfogalmazására is felhasználta. Szerinte a jövő fejlesztéspolitikájának nem újabb természetes területek beépítéséről, hanem a már használt területek természetközelibbé alakításáról kellene szólnia.
A humorista olyan természetpozitív fejlesztési politikát szeretne, amely nem vesz el további területeket az erdőktől, a mezőgazdaságtól és más zöldfelületektől újabb raktárak vagy épületek számára. Ehelyett a meglévő területek egy részének visszavadítását szorgalmazza.
A cselekvő remény válasz lehet az ökológiai válságra
Takács-Sánta András szerint a parádsasvári esemény jól példázza azt a szemléletet, amelyet 2024-ben megjelent Világeleje című könyvében is képvisel: a cselekvő reményt.
A humánökológus hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti az ökológiai válság súlyosságának tagadását. Éppen ellenkezőleg: a klímaváltozás, az élővilág pusztulása és az egyre súlyosabb környezeti problémák felismeréséből kell kiindulni.
„Próbáljuk menteni a menthetőt, mert még mindig rengeteg érték van, rengeteg szépség van ebben a világban, és még mindig rengeteg mindenért lehet tenni” – fogalmazott.
Szerinte nem elegendő pusztán alkalmazkodni a változásokhoz, és nem szabad beletörődni abba sem, hogy a civilizáció összeomlása elkerülhetetlen. Egy másfajta, életközpontú társadalom kialakításán kell dolgozni, amelynek alapját az ember és a természet kapcsolatának újragondolása jelenti.
Ehhez azonban pozitív jövőképekre is szükség van. Takács-Sánta úgy látja, a mai társadalom egyik alapvető problémája, hogy nehezen tudunk elképzelni a jelenlegitől lényegesen különböző berendezkedést.
A Világeleje Ünnep ezért is hívta idén ötven évvel későbbre, 2076-ba a résztvevőket, hogy közösen gondolkodjanak egy élhetőbb jövőről. A pozitív vízióknak nem az a feladatuk, hogy hibátlan, konfliktusmentes világot ígérjenek, hanem hogy irányt mutassanak a jelenben szükséges változásokhoz.
Nem elég szelektíven gyűjteni a hulladékot
A parádsasvári kertépítés egy másik fontos tanulsága Takács-Sánta szerint a közösségi cselekvés jelentősége.
A környezetvédelemről szóló közbeszédben rendszerint kétféle cselekvési lehetőség kerül előtérbe: az egyéni életmód megváltoztatása és az állami, illetve nagyvállalati döntések befolyásolása. A kettő között azonban létezik egy sokszor elhanyagolt szint, a helyi közösségek közös cselekvése.
A kerékpározás, a húsfogyasztás mérséklése vagy a szelektív hulladékgyűjtés önmagában nem elegendő az ökológiai válság kezeléséhez. A közösségek viszont olyan kezdeményezéseket indíthatnak el, amelyek túlmutatnak az egyéni életmódváltáson.
A Világeleje Közösség éppen ezt a fajta tevékenységet igyekszik ösztönözni. A kiutak.hu oldalon a beszélgetés idején 126 konkrét közösségi ökologikus cselekvési lehetőséget gyűjtöttek össze, többek között az élelmezés, a közlekedés, a hulladékgazdálkodás és az élővilág védelmének területéről.
A humánökológus szerint ráadásul a közösségi részvétel nemcsak környezeti szempontból értékes, hanem a résztvevők lelki jóllétéhez is hozzájárulhat.
A klímaszorongás vagy a környezetpusztítás miatt érzett düh egyaránt cselekvésre ösztönözhet. A közös munka pedig segíthet abban, hogy az emberek ne magányos, tehetetlen szemlélőként éljék meg a környezeti válságot.
„Ne egyedül próbálkozzál. Tehát találd meg a társaidat” – fogalmazta meg egyik legfontosabb tanácsát Takács-Sánta.
Hozzátette: nem feltétlenül azokat érdemes mindenáron meggyőzni, akik elutasítják a változást. Sokkal eredményesebb lehet megtalálni azokat, akik már nyitottak az új szemléletre, és csak egy kis segítségre vagy közösségi támogatásra van szükségük ahhoz, hogy cselekedni kezdjenek.
Tavasszal országos kezdeményezéssé válhat
A Világeleje Kertek szervezői egyelőre nem kívánnak kész szabályrendszert meghatározni. Azt szeretnék, ha a mozgalom résztvevői közösen alakítanák ki a működés alapelveit.
Ennek érdekében november 19-én 18 és 20 óra között az ELTE-n közös ötletelést terveznek, ahol a kezdeményezés jövőjéről beszélgethetnek az érdeklődők. Akik személyesen nem tudnak részt venni, azok számára online kérdőívet is terveznek.
A szervezők azt remélik, hogy a következő hónapokban egyre több kerttulajdonos csatlakozik, és 2027 tavaszán országszerte újabb természetközeli közösségi kertek kialakítása kezdődhet meg.
A részletekről a Világeleje Közösség honlapján lehet tájékozódni.
A parádsasvári esemény mindenesetre azt mutatta meg, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül lemondást és áldozatvállalást jelent. A közös kertépítés egyszerre lehet természetvédelmi tevékenység, társasági élmény és ünnep.
Litkai Gergely ötvenedik születésnapja így egy olyan kezdeményezés kezdete lehet, amelyben a természeti értékek megőrzése és az emberi közösségek megerősítése kéz a kézben jár.
A cikk a Zöld Hang audio podcastja alapján, mesterséges intelligencia segítségével készült.
