Szendőfi Balázs filmje egy eltűnő vízivilágról
A természetfilmek egyik legfontosabb küldetése, hogy rávilágítsanak azokra a folyamatokra, amelyek csendben, sokszor észrevétlenül alakítják át élőhelyeinket és velük együtt az őshonos fajok sorsát.
A természetfilmek egyik legfontosabb küldetése, hogy rávilágítsanak azokra a folyamatokra, amelyek csendben, sokszor észrevétlenül alakítják át élőhelyeinket és velük együtt az őshonos fajok sorsát.
A marispusztai kezdeményezés rövid idő alatt országos, sőt nemzetközi figyelmet is kivívott: a civilek olyan léptékű árasztást valósítottak meg, amely szakmailag is példaértékű.
Az ország nagy részét beborító hótakaró nemcsak közlekedési kihívásokat jelent, hanem ritka lehetőséget is a vízhiánnyal küzdő magyar táj számára.
A klímaváltozás hatásai Magyarországon tovább erősödnek, és a jelenlegi tendenciák alapján az idei év sem hoz érdemi enyhülést a vízhiányban. Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője szerint 2026-ban is az aszály jelenti majd a legnagyobb kihívást, különösen az alföldi térségekben, miközben a kiszámíthatatlan, gyors lefolyású áradások továbbra sem pótolják a vízkészleteket.
Az idei év különösen kritikus időszaknak bizonyult, a klímaváltozás hatásai egyre egyértelműbben körvonalazódtak. A vízvisszatartás kérdése– hogy a vizet ne elvezessük, hanem megtartsuk a tájban – kezdett végre némileg nagyobb figyelmet kapni a közbeszédben.
A vályogházak Magyarországon az utóbbi években reneszánszukat élik, az ősi technikával épült hajlékoknak számos előnyös tulajdonságuk van.
A karácsony ma már elsősorban az együttlét ünnepe, de az elmúlt évtizedekben a túlzott fogyasztás egyik szimbólumává vált. Csomagolópapír minden mennyiségben, egyszer használatos dekorációk, rövid életű ajándékok és temérdek ételhulladék marad az ünnepek utáni napokban.
A karácsony és az év vége sokaknál nemcsak a szeretet, hanem a vásárlás időszaka is – ilyenkor kerül otthonainkba a legtöbb új tárgy, köztük rengeteg elektronikai eszköz.
A Komárom-Esztergom vármegyében működő Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület néhány hete adott hírt arról, hogy a Csever-árok menti láprét vízellátásának javítása érdekében fenékküszöb építésébe kezdtek.
A közelmúltban Szegeden a „Nem víznek való vidék” szervezésében kerekasztal-beszélgetés zajlott „Vízszintemelés az Alföldön – de hogyan?” címmel. A beszélgetés középpontjában a Tisza bevágódása, az Alföld egyre súlyosbodó vízhiánya, valamint a táj és a folyó helyreállítását segítő megoldások álltak.