Becsületesre kell hangolniuk a vállalatoknak a fenntarthatósági kommunikációjukat, ugyanis eddig jogilag nehezebben megfogható, kifinomultabb csúsztatásokat is megtilt a 2026. szeptember 27-től hatályba lépő jogi szabályozás. Újdonság, hogy az új szabályozás a szeptember 27. előtt gyártott termékekről szóló kommunikációra is alkalmazható.
Tizenkettő új tiltott, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal egészül ki a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.). Számos kommunikációs trükköt lehetetlenít el az új szabályozás: nem reklámozhatja magát, termékét zöldnek egy vállalkozás pusztán azért, mert megfelel a másokra is vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak, vagy mert egyetlen szempontból esetleg valóban környezetbarát, de egészében viszont egyáltalán nem – és így tovább. Újdonság, hogy a vállalat nem mondhatja az áruját klímasemlegesnek akkor, ha a zéró érték a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezése alapján áll elő – vagyis a vállalat nem az áruja előállítását teszi szén-dioxid-kibocsátásmentessé, hanem fizet azért, hogy például valahol fákat ültessenek, s az így megkötött szén-dioxid mennyiséget számolja le a kibocsátásból. A változás mögött a 2024-ben elfogadott „Empco” uniós irányelv áll, amely a fogyasztók jogait védi a zöld átállásban. A vállalkozásoknak nem csak a 12 új, tisztességtelen gyakorlattal érdemes megismerkedni, akad néhány más fontos változás is az Fttv.-ben: például tilos olyan előnyt hirdetni, ami nem releváns (s ezzel megtéveszteni a fogyasztót).
Néhány cégvezető talán most rálegyint: ugyan már, ráérünk ezzel foglalkozni, hiszen a módosítás csak a 2026 szeptember 27. után gyártott termékekre vonatkozik. Esetleg éppen a vállalati jogászuk mondta ezt nekik korábban. Nos, eredetileg ez valóban így volt – csakhogy egy idén szeptember 18-án megjelent törvény törli e törvény 12. §-át, amelyben az áll, hogy az új rendelkezéseket „a 2026. szeptember 27. napját követően gyártott vagy előállított termékek tekintetében kell alkalmazni.”
Nem érdemes tehát legyinteni, annál is inkább, mert a Gazdasági Versenyhivatal közleményében jelezte, hogy nem lesz türelmi idő, mivel a törvényt már tavaly decemberben kihirdették. Ez azért nem feltétlenül jelenti azt, hogy a GVH azonnal a legsúlyosabb szankciókat alkalmazza, a hivatal a Zöld Hang érdeklődésére közölte: „a GVH – mint minden új szabályozás hatályba lépésekor – a fokozatosság elvét fogja alkalmazni, ugyanakkor ezúton is felhívja a vállalkozások figyelmét, hogy a zöld állításokat tartalmazó kereskedelmi kommunikációjuk kialakítása során mindig
körültekintően járjanak el, és szeptember 27-től az Fttv. új rendelkezéseinek is feleljenek meg”.
A GVH a Zöld Hang kérdésére azt is jelezte, hogy (a hivatal közleményén túlmenően) „egyelőre bővebb, részletesebb tájékoztatónk nincs. Az irányelv maga, illetve a hazai jogszabályok iránymutatást adnak. A későbbiekben tervezzük a Zöld Marketing útmutatónk frissítését a későbbi eljárási tapasztalataink alapján”.
Újonnan megtiltott, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok
- Olyan fenntarthatósági címke feltüntetése, amely nem valamilyen tanúsítási rendszeren alapul, illetve amelyet nem a hatóságok vezettek be.
- A környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítás megfogalmazása, ha a vállalkozás nem képes igazolni az állításra vonatkozó elismerten kiváló környezetvédelmi teljesítményt.
- A környezetbarát jellegre vonatkozó állítás egész termék vagy a vállalkozás üzleti tevékenységének egésze tekintetében történő alkalmazása, ha az a terméknek csak egy adott aspektusára vagy a vállalkozás tevékenységének egy konkrét műveletére vonatkozik.
- Annak állítása – a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezése alapján –, hogy egy áru az üvegházhatásúgáz-kibocsátás szempontjából semleges, mérsékelt vagy pozitív hatással van a környezetre.
- Ha a vállalkozás a kínálata megkülönböztető jegyeként mutatja be azokat az európai uniós jogi aktusban vagy jogszabályban előírt követelményeket, amelyek az európai uniós piacon az érintett termékkategóriába tartozó valamennyi termékre vonatkozóan alkalmazandók.
- Arra vonatkozó információ visszatartása a fogyasztótól, hogy valamely szoftverfrissítés negatív hatással lesz a digitális elemeket tartalmazó áruk működésére, illetve a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatások használatára.
- A szoftverfrissítés szükségesként való feltüntetése, miközben az csak a funkcionalitási tulajdonságokat javítja.
- Az áru tartósságát korlátozó tulajdonságot tartalmazó árukkal kapcsolatban annak ellenére folytatott bármely kereskedelmi kommunikáció, hogy a tulajdonságra és annak az áru tartósságára gyakorolt hatására vonatkozó információk a vállalkozás rendelkezésére állnak.
- Annak valótlan állítása, hogy az áru a szokásos használati feltételek mellett bizonyos szintű tartóssággal rendelkezik a használati idő vagy intenzitás vonatkozásában.
- Az áruk javíthatóként történő feltüntetése, ha azok nem javíthatók.
- A fogyasztó arra való ösztönzése, hogy az áru fogyóeszközeit korábban cserélje ki vagy töltse fel, mint ahogy arra műszaki okból szükség lenne.
- Információ visszatartása azzal kapcsolatban, hogy rontja az áru funkcionalitását, ha olyan fogyóeszközöket, pótalkatrészeket vagy tartozékokat használnak, amelyeket nem az eredeti gyártó szállított, vagy annak valótlan állítása, hogy ilyen károsodás fog bekövetkezni.
Forrás: https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2008-47-00-00.24#ME@MP30 (Nemzeti Jogszabálytár)
