A SZERKESZTŐ AJÁNLATA
VSG: Bár még engedélykérelmet sem nyújtottak be, de már a toborzásról beszélnek
A Békési Kormányhivatal közölte: a Vulcan Shield Global eddig semmilyen engedélykérelmet nem nyújtott be. Mindeközben a cég igazgatója már a munkások jövő év eleji toborzásról beszél, ami a kormányhivatal által ígért gyors ügyintézés tükrében is meglepő.
Jordán Ferenc: Maréknyi ember profit- és hataloméhsége áll szemben emberek milliárdjainak érdekeivel
ha éppen fogytán van valamilyen nyersanyag, egyes országok gond nélkül, minden nemzetközi egyezményre fittyet hányva kezdenek ipari tevékenységbe az Antarktiszon. Ilyenkor egy maréknyi politikus, lobbista és befektető profit- és hataloméhsége áll szemben tudósok ezreinek véleményével és végső soron emberek millióinak érdekeivel.
Az eszünk ment el vagy csak a nézőpontunk csúszott félre?
Közvéleménykutatók gyakran hangsúlyozzák, hogy választásaink alapvetően nem racionálisak, hanem érzelem-vezéreltek. Mi minden befolyásolja az emberi viselkedést?
Bízhatunk-e a mesterséges intelligenciában?
Ami egykoron a Szilícium-völgy igazgatótanácsaiban és tudományos konferenciákon volt kérdés, az mára az egész világ számára megkerülhetetlenné vált: Vajon gyorsabban építjük-e a mesterséges intelligenciát, mint ahogy irányítani tudjuk?
Nemzetközi lapszemle
Út a bizonytalan jövőbe - A közösség újjáépítése a közös tulajdon visszaszerzésével
Az egyetlen út a bizonytalanságok kezelésére a közösségek újjáépítése a közös javak visszaszerzésével és ezt helyi szinten kell elkezdeni olyan gyakorlati kezdeményezéseken keresztül, mint a közösségi bankok, szociális lakhatás és tiszta energia projektek.
Az összeomlás utáni föld, piacok és társadalom
Az összeomlás témájáról szóló nyolcadik cikkemben azzal foglalkozom, hogyan lehet bizalmat építeni, hogyan lehet szabályozni az erőforrásokhoz való hozzáférést, hogyan lehet a társadalom egészét irányítani, és hogyan lehet megszervezni az elosztást és a cserét.
"Globális elszámoltatási rendszer": az éghajlatváltozással kapcsolatos peres eljárások arra kényszerítik a kormányokat, hogy cselekedjenek az éghajlatváltozással kapcsolatban, állítja a jelentés.
"A klímaügyi pereskedés nem csodafegyver, de az egyik leghatásosabb eszköz arra, hogy kikényszerítsünk rendszerszintű változásokat az éghajlatváltozás elleni fellépésben" - olvasható a Climate Litigation Network új jelentésében.
Vendégposzt: Miért jóval nagyobb a tüzekből származó szén-dioxid-kibocsátás, mint gondoltuk?
A tudósok már régóta tudják, hogy a tüzek jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt és szennyező anyagot bocsátanak ki. A tüzek teljes éghajlati hatásának megbecslése azonban kihívást jelent.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Zöld Hang podcast: Így láttuk 2025-öt 1. rész
Összegző beszélgetésre ültünk le az év vége felé, hogy hogyan látjuk 2025 számunkra legfontosabb hazai és nemzetközi zöld történéseit, híreit.
Zöld Hang podcast: Főkert fűvel, fával
Budapesten kb. 9 millió fa él, ebből 6 millió (főleg a budai) erdőkben, 2 millió magántelkeken áll, és egymillió közterületeken. Ezek egy részét a Főkert gondozza.
Zöld Hang podcast: Így zöldül Csongrád
Sorozatunk ötödik részében Csongrád főépítésze, Varga Júlia mesél a vizek és a parkok városának zöldebbé tételéről.
Zöld Hang podcast: Elég a világvége-hangulatból!
Ijesztő civilizációs válságban vagyunk. Ám ez nem csupán veszély, hanem lehetőség is. Hogyan hozhatnánk létre egy új, ökologikusabb és igazságosabb civilizációt?
Zöld Hang podcast: Az élet tisztelete Kóspallagon
Egy kis Duna-kanyari település, a börzsönyi 750 fős Kóspallag polgármestere, Plachi Attila számol be arról, hogy a településükön, a Duna-Ipoly Nemzeti Park ölelésében mit tesznek környezetükért.
Zöldhang podcast: A lusta kertész élőhelyei
Budapest természetvédelmi értékeit, és ezek megóvását mutatja be Bajor Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest Helyi Csoportjának elnöke legújabb podcast adásunkban.
Zöld Hang podcast: Közösség, ami új alapokra helyezheti a természetvédelmet
A fogyatkozó természetes területek mellett egyre inkább felértékelődnek a városokban található élőhelyek is, amelyek akár ökológiai folyosóként is funkcionálhatnak.
Zöldhang podcast: Miért nem használják többen a járműmegosztást Budapesten?
Egyre több autó közlekedik az utakon, különösen a városokban okozva ezzel jelentős problémát. Bár elérhető a minőségi tömegközlekedés, sok autóhasználó vonakodik váltani, feladni az autóhasználattal járó „kényelmet”. A negatív hatások mérséklésére, de az egyéni autóhasználattal járó előnyöket is megtartva számos megosztott mobilitási szolgáltatás jelent meg. A járműtulajdonlás helyett, a járműveket szolgáltatás keretében lehet használni, vagy…
A fenntarthatóság dimenziói Műhelytanulmányokaz MMAA ösztöndíjas programjából
A zárókonferencián az MMAA ösztöndíjasai foglalják össze hathónapos kutatásuk eredményeit.
Klímaklub: A minimalista életmód az egyik kulcs a polikrízis túlélésére
március 26-án 18 órakor
a Kaziban: Budapest, Kazinczy u. 34.
Akkugyárakat építünk, miközben a régi mocskainkat sem tudtuk még eltakarítani
Miközben képtelen a kormány a múlt mérgező nyomait eltüntetni, máris látszik, hogy rengeteg környezeti probléma van az akkugyárakkal és az akkubontókkal.
MI FOLYIK ITT??! Beszélgetés vizeink állapotáról a Klímaklubban
A Klímaklubban az élővizek feltámasztásáról, a hirtelen lezúduló csapadék levezetéséről és a vízmegtartásról lesz szó. Muszáj beszélni erről, mert a vidék és a város is bajban van, a klímaváltozás miatt egyre több problémával kell majd szembenézni.
Klímaklub: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
A Zöld Hang vitacikk-sorozatának méltó lezárásaként négy szerző Bod Péter Ákos, Csillag Gábor, Galántai Zoltán és Gébert Judit vitázott a technológiai fejlődés fenntarthatóságáról.
AZ UTOLSÓ MAGYAR JEGESMEDVE ÉS EGYÉB TÖRTÉNETEK
Filmvetítés a Tarnabodon és Miskolcon részvételi módszerrel készült videókból.
Klímaklub: Hogyan javíthatjuk meg elromlott tárgyainkat, kapcsolatainkat és társadalmunkat?
Hogyan lesz egy pianínóból kinyitható franciaágy?
Klímaklub: Küzdelem a klímaváltozás ellen: csak az adaptáció maradt?
A klímaváltozás kapcsán kitűzött célok sokak szerint elérhetetlenek, a szükséges intézkedések meghozása pedig láthatóan fájdalmas volna a kormányoknak.
Magyarország számokban: regionális különbségek
Nagy különbség van sok tekintetben az ország kelet és nyugati régiói között és a központi térség is több mutatóban eltér az ország többi részétől.
Magyarország számokban: daganatos betegségek
különböző ráktípusok miatti halálozást mutatjuk európai összehasonlításban.
Magyarország számokban: Hulladék és hasznosítás
Ezen a héten bemutatunk jó néhány grafikont, amelyek a hulladékok keletkezéséről és kezeléséről szólnak.
Magyarország számokban: A fogyasztói árak alakulása
A KSH minden hónapban összegyűjti, hogy az egyes termékeknek vagy szolgáltatásoknak mennyi a fogyasztói ára.
Magyarország számokban: A családok nettó jövedelme
Különböző családtípusok nettó jövedelmét mutatjuk az alábbi ábrákon.
Magyarország számokban: A leggazdagabb magyarok vagyona
2002-től mutatjuk a 100 leggazdagabb magyar vagyonának számait.
Mire költ a kormányzat?
A kormányzati kiadások szerkezetéről mutatunk számokat. Az ábrákon nem a kiadások abszolút értéke látszik, hanem a GDP arányában mutatjuk a költéseket.
Magyarország számokban: Hogyan állunk a környezetvédelemhez?
A TÁRKI Társadalmi Riportjában sok információ van arról, hogy milyen intenzitásúak a magyarok környezetvédelemmel kapcsolatos egyéni és kollektív cselekvései, illetve mekkora a környezet védelmével kapcsolatos áldozatvállalási hajlandóságuk.
Magyarország számokban: Szív és érrendszeri halálozás
Az OECD adatbázisa alapján bemutatjuk, hogyan alakultak a halálozási adatok a keringési betegségeknél.
Magyarország számokban: a nők szerepvállalása a közéletben
Minden héten bemutatunk egy adatsort az ország állapotával kapcsolatban.
Magyarország számokban: Társadalmi Haladási Index
Az EU regionális Társadalmi Haladási Indexe (SPI) a társadalmi jóllétet vizsgálja.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
