A kötelező fogyasztói jelölés hiánya felértékelheti a génmódosítástól mentes termékeket, és akár versenyelőnyt is jelenthet azoknak, akik ezt megbízhatóan igazolni tudják. A bizonyítás ugyanakkor egyre nehezebb lehet: a gazdáknak és az ellenőrző szervezeteknek a vetőmagtól a termelésen át a takarmányozásig kell figyelniük arra, hogy ne kerüljenek génmódosított, köztük NGT1-növények a termelési láncba.
Az új uniós szabályozás külön kategóriába sorolja azokat az új géntechnológiai technikákkal létrehozott növényeket, amelyek genetikai változásai a szabályozás alapján hagyományos nemesítéssel vagy természetes úton is létrejöhetnének. Az NGT1 kategóriába kerülő növényekre ezért nem ugyanazok az előírások vonatkoznának, mint a hagyományos GMO-kra: többek között nem kellene minden esetben egyedi környezeti és egészségügyi kockázatértékelést végezni, és a belőlük készült élelmiszereken sem lenne a jelenlegi GMO-termékekhez hasonló kötelező fogyasztói jelölés.
A nagyobb változást az jelentheti, amikor az NGT1-növényekből készült élelmiszerek megjelennek a boltokban. A rendelet szerint ezeknél nem lenne a hagyományos GMO-khoz hasonló fogyasztói jelölési kötelezettség, vagyis a vásárló a csomagolás alapján nem feltétlenül tudná meg, hogy NGT1-növényből készült terméket választ.
„A legfontosabb az lenne, hogy a fogyasztó tudja, mit fogyaszt. Ha nincs kötelező jelölés, akkor leveszünk valamit a polcról, és nem fogjuk tudni róla, hogy NGT1-növényből készült-e” – mondta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
Felértékelődhet a bizonyítható génmódosítástól mentesség
Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke úgy véli, hogy a fogyasztói jelölés hiánya felértékelheti a biotermékeket.
„Ha az élelmiszereken nem lesz jelölve, hogy NGT1-technológiával előállított növényből készültek, akkor szerintem erősen megnőhet a biotermékek iránti kereslet. A bio ugyanis ezután is génmódosítástól mentes marad” – mondta Roszík Péter.
A piaci előny azonban együtt járhat egy új problémával: egyre nehezebb lehet igazolni, hogy a termék valóban mentes maradt a génszerkesztett növényektől.
A vetőmagoknál megmarad a jelölés, ezért a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke szerint a gazdálkodóknak különösen figyelniük kell arra, mit vásárolnak. Ha bio szaporítóanyag nem áll rendelkezésre, engedéllyel nem bio minősítésű szaporítóanyagot is használhatnak fel. Ennél nehezebb kérdés lehet, hogyan őrizhető meg a biogazdaságok mentessége akkor, ha közvetlen közelükben NGT1-növényeket termesztenek.
„Ha a szomszéd NGT1-növényt vet, akkor milyen pufferzóna kell ahhoz, hogy az én földem továbbra is bio maradjon? Ez az ellenőrző szervezetek számára is igazi kihívás lesz” – mondta Roszík Péter.
Fidrich Róbert szerint az ellenőrzést az is nehezítheti, hogy egy génszerkesztett fajta azonosításához megfelelő információkra és akár génszekvencia-elemzésre is szükség lehet. Szerinte ezért nemcsak a fogyasztók tájékoztatása, hanem egy esetleges probléma forrásának utólagos visszakövetése is kérdésessé válhat.
„Ha nincs hatásvizsgálat és nyomon követhetőség, akkor ha valamilyen probléma történik, hogyan állapítjuk meg, honnan indult, és ki a felelős érte? A felelősségre vonhatóság is hiányzik” – fogalmazott.
A takarmány lehet az egyik kritikus pont
Az állattartásban a takarmányozás jelenthet különösen nagy nehézséget. A bio állattartóknak bio takarmányt kell etetniük, azonban ritka esetekben a gazdák ez alól a követelmény alól mentesülhetnek. Roszík Péter kifejtette, hogy a biogazdálkodóknak ilyenkor is génmódosítástól mentes forrásból kell beszerezniük a takarmányt.
„Nagyon nehéz lesz úgy szokványos takarmányt vásárolni a piacon, hogy biztosan tudjuk, hogy az nem génszerkesztett növényből származik” – vélekedett.
A helyzet természeti katasztrófa vagy súlyos aszály esetén válhat igazán nehézzé. A Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke az idei évet említette példaként, amikor a terméskiesés miatt a biogazdálkodók lehetőségei is beszűkülhetnek.
„Ha kiég minden, a biogazdának is etetnie kell az állatait. Katasztrófahelyzetben engedélyezhető, hogy a bioállatok ne bio takarmányt kapjanak. A célunk az, hogy még ilyen esetben se lehessen génmódosított, ezen belül génszerkesztett takarmányt adni nekik” – mondta Roszík Péter.
A Magyar Biokultúra Szövetség abban bízik, hogy az Alaptörvényben megfogalmazott génmódosítástól mentesség fennmarad. Az Alaptörvény XX. cikke a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülésének egyik eszközeként a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaságot nevesíti.
„Tudjuk, hogy a kormánynak most nem ez a legfontosabb feladata, de ha az uniós szabályozás tényleg megvalósul, akkor erre fel kell készülni. Két évünk van rá” – mondta Roszík Péter.
Mikor jelenhetnek meg az új termékek a boltokban?
A vásárlók várhatóan nem azonnal érzékelik majd a változást. Az MTVSZ programvezetője szerint a következő két évben még aligha lesz látványos átalakulás az üzletek kínálatában, és egyelőre azt sem lehet pontosan tudni, milyen új fajták vannak fejlesztés alatt.
„Egyelőre inkább ígéreteket hallunk arról, hogy ezek a növények majd a fenntarthatóságot szolgálják. De még azt sem tudjuk, pontosan milyen vetőmagok vannak fejlesztés alatt, és mi kerül majd ténylegesen a piacra” – mondta Fidrich Róbert.
Szlovákia bíróságon támadja az új szabályozást
Reménykedni lehet azonban abban, hogy végül mégsem lép hazánkban sem hatályba az új uniós rendelet, mert Szlovákia megtámadta az Európai Unió Bíróságán az új géntechnológiákkal, az úgynevezett NGT-növényekkel kapcsolatos uniós rendeletet. Egyelőre nem lehet tudni, milyen eredménnyel zárul az eljárás, illetve csatlakoznak-e további tagállamok a keresethez.
Fidrich Róbert szerint most az egyik fontos kérdés, hogy Szlovákia mellé felsorakoznak-e más tagállamok is.
„Az osztrákok önállóan nem akartak keresetet indítani, de lehet, hogy beszállnak, és talán Szlovénia, akár Románia is csatlakozhat. Mi pedig mindent megteszünk azért, hogy Magyarország is ott legyen a tiltakozók között” – mondta Fidrich Róbert.
A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és az MTVSZ korábban közösen kérte a magyar kormányt, hogy Magyarország is kezdeményezzen jogi eljárást az uniós rendelettel szemben, és működjön együtt Szlovákiával, valamint más, a szabályozást ellenző tagállamokkal.
Az MTVSZ programvezetője szerint az NGT1 kategória meghatározása sem feltétlenül végleges, azon később még változtathatnak. Civil és természetvédelmi szervezetek is tettek javaslatokat arra, milyen szempontokat kellene figyelembe venni az NGT1-növények esetében. Fidrich Róbert ugyanakkor az Európai Bizottság hozzáállását egyelőre nem tartja biztatónak.
Roszík Péter szomorúnak tartja, hogy olyan szabályozás léphet életbe, amely szerinte természetellenes, a környezetbe nem illeszkedő növények előtt nyithatja meg az utat.
A Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke nagyobb társadalmi aktivitást is szeretne. Mint mondta, a GMO-k körüli korábbi viták idején jóval erősebb volt a lakossági ellenállás.
„Örülnénk, ha nagyobb lenne a lakossági tiltakozás. Régen, amikor a GMO-k bevezetése volt napirenden, nagyon magas volt az elutasítottság. Most mindenki sokkal passzívabb” – fogalmazott.
Ki fizeti meg a dereguláció árát?
Fidrich Róbert szerint az új rendszer gazdasági következményeiről is beszélni kell. Úgy látja, miközben a technológiák fejlesztői gazdasági előnyhöz juthatnak, az ellenőrzéssel járó terhek jelentős része a hatóságoknál és az ellenőrző szervezeteknél jelentkezhet.
„A dereguláció nyertesei az egykori vegyipari óriáscégek, amelyek ma már élettudományi vállalatokként működnek. Ők realizálják a hasznot, miközben a dereguláció miatti költségek a hatóságokra és az ellenőrző szervezetekre hárulnak” – mondta Fidrich Róbert.
