Létfontosságú kérdés, hogyan bánunk az erdőkkel. Példát mutatnak ebben a „dendromániások”, az idős fák lajstromba vevői.
Egy terebélyes tölgy árnyékában megpihenni jól esik a nyári hőségben. Ezüstlombú platánok sorában gyönyörködni az őszi liget alléján, égbe nyúló duglászfenyők szépségén révedezni páratlan érzés. Átölelni egy famatuzsálem kérges „derekát”, elképzelni, ahogy az éltető nedvek az évgyűrűk között útnak erednek felfelé… Gyökerük a földbe markol, karjuk az égbe nyúlik.
A fák azok az élőlények, amelyek születésüktől fogva az ég felé törnek, és életük végéig dacolnak a gravitációval. A sokszínű élővilágban különleges helyet foglalnak el – ahol erdőt alkotnak, eszményi életteret nyújtanak ritka növényeknek, hasznos rovaroknak, madaraknak és emlősöknek. Mindenekelőtt azonban tiszta oxigénnel látják el a planétát.
Nagy túlélők
A kontinensek között vitathatatlanul Amerika a csúcstartó, az Egyesült Államok területén páratlan rekordokat jegyeznek egyes fákról. A Föld egyik legidősebb ismert fája például egyes becslések szerint több mint 5000 éves. Az „Öreg Túlélő” névre hallgató bristlecone fenyő (Pinus longaeva) a kaliforniai White Mountainsban él. A matuzsálem a White Mountains területén található, közvetlenül a Nevada állam határán. Az évezredes fenyőből számos, hasonlóan idős példányt ismernek. Ezek a tekintélyt parancsoló élettartamú a fenyők a szélsőséges körülmények közötti túlélési képességükről is nevezetesek. A bristlecone fenyők általában kisebb méretűek, mint más fajok. Az éghajlati és a hegyvidéki területeken növekednek, ahol a körülmények zordabbak lehetnek. Az ilyen fenyőnek hosszú és sűrű tűlevelei vannak, amelyek segítenek a vízvesztés minimalizálásában és a hosszú élettartam fenntartásában. Az idősebb bristlecone fenyők kérge általában durva és repedezett, védelmet nyújt a hideggel és az erős széllökésekkel szemben.
Más adatok szerint a Matuzsálem-fa a világ ma ismert egyik legidősebb élőlénye. A 4850 éves, simatűjű szálkásfenyő (Pinus longaeva) az Öreg Túlélőhöz hasonlóan az USA-ban él, a kelet-kaliforniai White Mountains rengetegében. A fa elképesztően magas életkorát a belőle vett minták alapján határozták meg, 2012-ben.
Az Egyesült Államokban az idős fenyők egész sorát jegyzik, élőhelyük a keleti Sierra Nevada-hegységben található, Kaliforniában. Az Ancient Bristlecone Pine Forest „Ősi Szálkásfenyő Erdő” pontos földrajzi koordinátáit titokban tartják. Annyi bizonyos, hogy a terület az Inyo Nemzeti Erdő része, de a ritkaságok védelme érdekében többet nem árulnak el róla. A területen a bristlecone fenyők mellett más fajok is megtalálhatók, például a limber fenyő (Pinus flexilis) és a duglászfenyő (Picea engelmannii). Ezek a fajok is alkalmazkodtak a hegyvidéki, zordabb körülményekhez, és hozzájárulnak a varázslatos és festői tájhoz, amelyet az Ancient Bristlecone Pine Forest kínál.
Feljegyzik a „legeket”
A magyarországi természetvédők lelkes csoportjába tartoznak a dendromániások, akik kutatják, felkeresik, és lajstromba veszik Magyarország leghatalmasabb fáit. Az ország legnagyobb, legidősebb famatuzsálemeit egy honlapon gyűjtik, az összeállítás gerincét a „Magyarország legnagyobb fái – Dendrománia” című könyv adja, melynek szerzője dr. Pósfai György természettudós. A fák iránt felelősséget érző természetjárók listázzák az egyes példányok faját, rögzítik a pontos földrajzi helyét, a törzskörméretet és feljegyzik a felkeresés pontos dátumát is. Az oldalon szerkesztett listák folyamatosan bővülnek, bárki számára hozzáférhetők, és tartalmakkal kiegészíthetők.
Pósfai György kidolgozott egy módszert, amellyel a lehető legpontosabban lehet megmérni a törzskörméretét. A páratlan könyv mellett többek között a szakembernek köszönhető Magyarország egyik legmagasabb fájának felmérése. Pósfai úr lézeres mérései arra engedtek következtetni, hogy az iharosberényi duglászfenyő magassága 51 és 52 méter között van.
Toronyháznyi duglászfenyők
A Somogy vármegyei erdészet területén élő fenyő magasságát Lajkó Bendegúz faápoló 2018 októberében megmérte: 51 méter 65 centiméteres eredményt kapott. A magasra „nyújtózkodó” duglászfenyő eredetéről annyit lehet tudni, hogy az 1870–80-as években ültették.
Pósfai György néhány éve Háromhuta közelében mért még magasabb fákat. Az egyik zempléni fenyőt például 55 méterre mérte, a lézeres mérése eredményét később mérőszalagos módszerrel is megerősítették.
A duglászfenyők bizonyos körülmények között hatalmasra nőhetnek. Átlagosan 30-40 méter magasak, de vannak olyan példányok, amelyek magassága meghaladja a 60 métert. Tűleveleik általában 4-10 évesek és egyedi tűlevél csomókban helyezkednek el, szemben más, közeli fajokkal. Ezek az óriások a hűvös, mérsékelt éghajlatú területeket kedvelik. Fontos gazdasági és ökológiai szereppel bírnak a fakitermelésben, a faépítészetben és az erdők ökoszisztémáinak fenntartásában.
Más a tudomány, és más az emlékezet
2021-ben a legvastagabb törzsű fa az országban egy 1205 centiméteres törzskörméretű fekete nyár volt Gemencen. A Pörbölyi Titán néven jegyzett óriás 4 méteres magasságban négy egyenes ágra bomlik, valószínűleg kisebb sarjak összenövésével alakulhatott ki hosszú évek alatt. A fa törzsének vastagsága fejmagasságban mintegy 12 méter, életkorát 100 évre becsülik a szakemberek.
Szőkedencsen egy pompás hársfa törzskörmérete meghaladja a 11 métert, ám egészen alacsonyan kétfelé ágazik, ezért nem is tekinthető egyetlen fának. Az egytörzsű fák közül a Dráva-mentén, Révfalu mellett élő fekete nyár a második legnagyobb, igaz, hogy bő 11 méteres körátmérőjű törzse belül üreges, a fa koronája pedig csonkult. Az egytörzsű, egészséges 10 méter feletti kerületű fák között előkelő helyen állnak a Magyarországon élő legnagyobb platánok. Bár többen Magyarország legidősebb fájának a hédervári tölgyet tartják, de a szakember úgy véli, ennek pontosabb meghatározása lehetetlen feladat. Egy-egy matuzsálem korának meghatározásakor többnyire becslésekre támaszkodhatunk, Pósfai György szerint a magyarországi rekorderek nagyjából 400 év körül lehetnek. A tudós az évgyűrűk száma alapján egy 7 méteres törzskerületű tölgyet fedezett fel, a matuzsálemen 240 gyűrűt sikerült megszámolni. A legenda szerint a hédervári Árpád-tölgy törzsének vájatait még 907 környékén Árpád vezér lovának kötőféke okozta, semmi sem bizonyítja, hogy valóban így is volt. Hazánk számos településén kötnek híres történelmi személyekhez matuzsálemeket. II. Rákóczi Ferenc a nép emlékezete szerint Parádfürdőn, Zilizen és Tiszaugon is terebélyes fák árnyékában pihent, mégsem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy ezek a fák valóban 300-350 évesek lennének.