Mire Magyarországon lendületet vett az ESG-piac, az Európai Unió már a szabályok lazításán dolgozott. Az elmúlt években egymás után indultak az ESG-tanácsadói képzések, a vállalatok jelentős erőforrásokat fordítottak a fenntarthatósági jelentéstételre való felkészülésre, a tanácsadói és könyvvizsgálói piac pedig gyorsan reagált a várható kötelezettségekre. Az Omnibusz-csomag azonban új helyzetet teremtett. Az ESG szakirányon végzett közgazdászok és ESG szakértők jövőjéről kérdeztünk neves hazai szakembereket.
Az Európai Bizottság Omnibusz-csomagja jelentősen módosítja a vállalati fenntarthatósági jelentéstétel szabályait. Az új szabályok szerint elsősorban a 450 millió eurós nettó árbevételt meghaladó és ezer főnél többet foglalkoztató nagyvállalatoknak kell fenntarthatósági jelentést készíteniük. A változtatások célja a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése és a jelentéstétel egyszerűsítése.
Hogy mindez hány magyar vállalatot érinthet, arra nem lehet egyszerűen válaszolni. A Központi Statisztikai Hivatal lapunk megkeresésére azt közölte, hogy 2023-ban és 2024-ben egyaránt 76 olyan gazdasági egység működött Magyarországon az SBS-módszertan szerint, amely több mint ezer munkavállalót foglalkoztatott, és éves árbevétele meghaladta a 450 millió eurót. Ez azonban nem tekinthető automatikusan a CSRD hatálya alá tartozó vállalatok számának, hiszen a tőzsdei jelenlét, a vállalatcsoporti besorolás és más szabályozási sajátosságok is befolyásolják, hogy egy társaság végül köteles lesz-e fenntarthatósági jelentést készíteni.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Magyarországon két, egymással összefüggő, de eltérő célú szabályozás működik. Ásványi Katalin, a Corvinus Egyetem fenntarthatóságért felelős dékánja szerint a közbeszédben gyakran összemosódik az uniós CSRD szerinti fenntarthatósági jelentés és a magyar ESG-törvény szerinti ESG-beszámoló. Míg előbbi a vállalat környezeti és társadalmi hatásait, illetve a fenntarthatósági kérdések vállalatra gyakorolt hatását mutatja be, az ESG-beszámoló elsősorban a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítéséről ad számot.
Sok képzés, kevés ESG-szakértő állás
Az elmúlt két évben látványosan bővült az ESG-oktatás Magyarországon. A Vállalkozói Információs Portál adatai szerint jelenleg 14 intézmény kínál ESG-tanácsadói képzést, miközben országos szinten nincs nyilvánosan elérhető adat arról, hány ESG-tanácsadó dolgozik Magyarországon.
A Corvinus 2025 februárjában indította saját ESG-tanácsadói programját. Az első évben kiemelkedő volt az érdeklődés, részben a jogszabályi átmeneti rendelkezések miatt, jelenleg félévente 25–30 hallgató vesz részt a képzésben. Az egyetemen eddig két évfolyam végzett, összesen közel 160 szakember.
A képzési piac bővülése ugyanakkor egyelőre nem jelenik meg hasonló erővel az ESG-szakemberek iránti közvetlen munkaerőpiaci keresletben. Czelleng Arnold, a TQ Consulting ügyvezetője szerint azonban önmagában az „ESG-szakértő” elnevezésű állások száma félrevezető lehet.
„Jelenleg valóban kevés az önálló ESG-szakértő megnevezéssel meghirdetett állás, és a szabályozási bizonytalanság is kivárást okoz. Közben viszont ezek a feladatok már megjelennek a beszerzésben, az EHS-ben, a compliance-ban, a pénzügyben, a kockázatkezelésben, a belső auditban és az adatmenedzsmentben.”
Szerinte ezért az ESG-piac munkaerőigényét sem feltétlenül a klasszikus ESG-pozíciók száma mutatja majd meg.
„Nem feltétlenül több beszámolóíróra lesz szükség, hanem olyan szakemberekre, akik egyszerre értik a jogszabályt, a vállalati folyamatokat, a beszállítói kockázatokat és az auditálható adatkezelést. Rövid távon szerintem visszafogott maradhat a kereslet, középtávon viszont növekedni fog. Nem feltétlenül ESG néven, hanem azért, mert a megfelelés mögötti munka egyre több vállalathoz jut el.”
A kötelezettség szűkül, az adatigény nem tűnik el
Az Omnibusz-csomag ugyan szűkíti a közvetlenül jelentéstételre kötelezett vállalatok körét, Ásványi Katalin szerint ebből nem következik, hogy a kisebb cégek számára megszűnne az ESG jelentősége.
„A nagyvállalatok, a bankok, a befektetők és a nemzetközi üzleti partnerek a jövőben is kérhetnek fenntarthatósági adatokat. Egy beszállító attól még, hogy nem kötelezett CSRD-jelentés készítésére, ugyanúgy kaphat ESG-kérdőívet a vevőjétől. A hiteles adatok ezért továbbra is versenyelőnyt jelenthetnek.” (2027. június 30-ig azonban mikro- és kisvállalkozástól ESG-adatszolgáltatás nem kérhető – a szerk.)
Czelleng Arnold szerint éppen az ellátási lánc miatt érdemes különválasztani a jelentéstételi és az átvilágítási kötelezettségeket. Míg a CSRD elsősorban a fenntarthatósági teljesítmény közzétételéről szól, az átvilágítási követelmények a beszállítók adataira, nyilatkozataira és kockázataira is kiterjednek.
„Vagyis attól, hogy egy kisebb vállalkozás közvetlenül nem jelentésköteles, az ESG-feladatok még elérhetik az ellátási láncon keresztül.”
A közvetlenül kötelezettek körének szűkülése így elsősorban a jelentéskészítésre épülő piacot érintheti.
„A kizárólag riportírásra épülő tanácsadói kereslet valóban mérséklődhet. Ha innen nézzük, rövid távon van visszaesés. Én viszont nem gondolom, hogy ebből az ESG-piac egészére lehet következtetni. Inkább azt látom, hogy a feladatok a jelentéskészítésből egyre inkább a vállalati működésbe, különösen az ellátási láncba épülnek be” – vélekedik Czelleng Arnold.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az ESG-munka egyre kevésbé merül ki kérdőívek kitöltésében és jelentések elkészítésében. A beszállítói kört fel kell mérni, kockázati szempontok szerint értékelni, a feltárt problémákra intézkedéseket kell kidolgozni, és az eredményeket vissza kell csatolni a vállalat saját kockázatkezelési folyamataiba.
„A szoftver nem helyettesíti a módszertant, az adatminőséget, a felelősségi rendszert, a beszerzés és a compliance együttműködését vagy az intézkedések nyomon követését. Az ESG ezért nem egyszerűen informatikai termék vagy egyszeri jelentés, hanem irányítási rendszer.”
A könyvvizsgálói piac is átalakul
Hasonló változást várnak a könyvvizsgálói piacon is. A PwC ESG-szakértői – Hatta Anita cégtárs, valamint Nádasy Bernadett és Pákozdi Sándor menedzserek – szerint a jelentéstételre kötelezett vállalatok körének szűkítése rövid távon mérsékelheti a kötelező megfeleléshez kapcsolódó ESG-tanácsadási és bizonyossági szolgáltatások iránti keresletet. Elsősorban azoknál a társaságoknál várható lassulás, amelyek kizárólag a jogszabályi kötelezettségek miatt kezdtek ESG-projektekbe.
A szakértők ugyanakkor arra számítanak, hogy a hangsúly fokozatosan eltolódik a formális megfelelésről az adatok megbízhatósága felé.
„Ha a szabályozás egyszerűsödik vagy egyes szereplők számára halasztódik, attól még a befektetők, a finanszírozók és az üzleti partnerek továbbra is megbízható fenntarthatósági adatokat várnak el. Emiatt a könyvvizsgálók feladata nem csupán a formális megfelelés ellenőrzése lesz, hanem az ESG-adatok megbízhatóságának és következetességének vizsgálata is.”
A szabályozás egyszerűsítése így szerintük inkább újrapozicionálja, mintsem feleslegessé teszi ezt a munkát. Kevesebb lehet a tisztán kötelező jellegű megbízás, miközben felértékelődhetnek a megbízható adatokkal, a belső kontrollokkal és a fenntarthatósági információk üzleti felhasználásával kapcsolatos szolgáltatások.
A képzéseknek is alkalmazkodniuk kell
Ásványi Katalin szerint az Omnibusz a képzések fókuszát is átrendezi: a puszta jelentéstételi megfelelés helyett felértékelődik a stratégiai gondolkodás, az adatkompetencia, a beszállítói láncok kezelése és a vállalati működés hosszú távú ellenálló képessége.
„Ma már nem elég azt megtanítani, hogyan kell egy jelentést elkészíteni. Sokkal fontosabb, hogy a hallgatók megértsék, miként lehet egy vállalatnál fenntarthatósági rendszert kialakítani, hogyan kell kezelni a beszállítói adatkéréseket, hogyan lehet karbon- és egyéb ESG-adatokat gyűjteni, és ezeket hogyan lehet a vállalati döntéshozatal részévé tenni.”
A Corvinus képzésében ezért az ágazatspecifikus megközelítés, a változásmenedzsment, a számviteli és pénzügyi összefüggések, valamint a társadalmi fenntarthatóság is szerepet kap.
A résztvevők jelentős része ráadásul vállalati támogatással érkezik, különösen akkor, ha a munkáltatónak konkrét ESG-, compliance-, beszállítói adatszolgáltatási vagy kockázatkezelési feladatai vannak. Ez arra utal, hogy az ESG-tudás iránti vállalati igény nem feltétlenül önálló ESG-szakértői állások formájában jelenik meg.
A szabályozási fordulat tehát valóban szűkebb piacot hozhat azok számára, akik az ESG-t elsősorban jelentéskészítésként tanulták meg. A szakértők véleménye alapján azonban maga a tudás nem válik feleslegessé: egyre inkább a beszerzésbe, a pénzügybe, a compliance-ba, a kockázatkezelésbe, az auditba és az adatmenedzsmentbe épülhet be. A kérdés így kevésbé az, hogy lesz-e szükség ESG-szakemberekre, mint inkább az, hogy milyen munkakörben és milyen tudással lesz rájuk szükség.
