A szerkesztő ajánlata:
Egyre több kút, egyre nagyobb szárazság: meddig bírják a felszín alatti vízkészletek?
A sokéves átlagnál mélyebben áll a talajvíz az egész országban a jelenlegi vízügyi mérések szerint. De lehet-e erre az a válasz, hogy mindig mélyebbre fúrunk? Farkas Viktor Mátyás, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője szerint inkább meg kellene tartani a vizet a tájban, átalakítani és lezárni a vízelvezető csatornákat és összeírni a kutakat.
Tovább
Ami régen józan ész volt, ma már elvárás – körforgásos fordulat a faiparban
A körforgásos gazdaság ma az európai zöld átállás egyik kulcsfogalma, a faiparban azonban az alapelvei korántsem számítanak újdonságnak. A faanyaggal való takarékoskodás, a gyártási maradékok továbbadása, a bútorok javítása és hosszú használata évtizedek óta része az ágazat működésének.
Tovább
„A szántáshoz való ragaszkodást fel kell adnunk” – klímaadaptációról és a magyar föld jövőjéről
A klímaváltozás hatásai már nem távoli, elméleti problémaként jelennek meg, hanem a földeken, a vízkészletekben és a mindennapi gazdálkodásban is érezhetőek.
Tovább
Greenwashing: az utolsó pillanatban szigorodtak tovább az új szabályok
Becsületesre kell hangolniuk a vállalatoknak a fenntarthatósági kommunikációjukat, ugyanis eddig jogilag nehezebben megfogható, kifinomultabb csúsztatásokat is megtilt a 2026. szeptember 27-től hatályba lépő jogi szabályozás.
Tovább
Korunk népbetegsége, a magány – és az autózás
A tömeges autóhasználat nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a magány immár népbetegséggé vált – írja Bőhm Judit pszichológus és Aydan Gurbanova környezetvédelmi tanácsadó, a Levegő Munkacsoport önkéntesei.
Tovább
Felperzselt tájakon: a dél-alföldi pusztában ugyanúgy szenvednek az emberek, az állatok és a növényvilág
Ádók Zsanett fotográfus képein a Dél-Alföld tája és az ott élő emberek mindennapjai elevenednek meg. Munkáival egy sajátos, változó világot dokumentál, különös figyelemmel a tanyavilágra, a hagyományokra és az utóbbi években egyre szembetűnőbb természeti változásokra.
Tovább
Csak az újratervezés mentheti meg a korábban önfenntartó állattartó gazdaságot
Fakó sárga lett idén nyáron a gyász színe. Mindenki átélhette a kiszáradt rétek, szántók, erdők láttán. Ami kevésbé volt látványos, az a perzselő nap elől menedéket nem lelő, szomjazó haszonállatok sorsa.
Tovább
Eltűnhetnek a többutas palackok, mire újragondolják a hulladékgazdálkodást
Miközben a MOHU-koncesszió felülvizsgálatának eredményére még várni kell, a magyar hulladékgazdálkodás egyik régi eleme egyre nagyobb válságban van: folyamatosan szorul vissza a többutas, újratölthető palackok használata.
Tovább
A Velencei-tó figyelmeztet: víz nélkül a gazdaság sem működik
Napjainkban egyre több hír szól nagy tavaink és folyóink romló állapotáról.
Tovább
Félsivataggá váló Kiskunság: évtizedes vízelvezetés árát fizeti a Homokhátság
A Kiskunság és a Homokhátság egyre súlyosbodó vízhiánnyal küzd: csökken a talajvízszint, romlanak a termőhelyi adottságok, és a korábban stabil ökológiai rendszerek átalakulóban vannak.
Tovább
Mi lesz a sok ESG szakemberrel?
Mire Magyarországon lendületet vett az ESG-piac, az Európai Unió már a szabályok lazításán dolgozott.
Tovább
Elektromos kisautók jelenhetnek meg a Városligetben – a park üzemeltetője nem tud a tervről
Felmérte rendszeres látogatói körében a Magyar Zene Háza, hogy igényelnének-e a Dózsa György úti Múzeum Mélygarázs és a koncerthelyszín közötti 500-600 méteres szakaszra (5-8 perc gyalog) elektromos autós személyszállítást.
Tovább
Figyelmeztet a Duna: újra kell gondolni Paks II.-t
A Duna idei rendkívül alacsony vízállása és magas vízhőmérséklete újra megnyitotta a vitát a paksi atomerőművek hosszú távú hűthetőségéről.
Tovább
Épüljenek szélerőművek – de ne bárhová
Új lendületet kaphat a hazai szélenergia-termelés: a kormány csaknem 1000 MW új szélerőművi kapacitás kiépítését készíti elő, hosszabb távon pedig 2030-ig 4000 MW elérését tűzte ki célul.
Tovább
Nemzetközi lapszemle
Elemzés: Lula elnöksége 2022 óta legalább 20 000 km²-t mentett meg a brazíliai Amazonas-vidékből
Az amerikai New Jersey állam területével nagyjából megegyező kiterjedésű amazóniai erdőterület maradt meg.
Ki fogja irányítani az emberiség új, mesterséges intelligencián alapuló rendszerét?
A korábbi technológiai forradalmaktól eltérően a mesterséges intelligencia képes átalakítani a gazdaságot, az oktatást, a tudományt, az egészségügyet, a kommunikációt és a politikai döntéshozatalt.
Helyet adni a természetnek: a vadonba való visszatérés a Föld gyógyításáért
Bár a természet visszaállítását gyakran úgy értelmezik, hogy az embereket „távol tartják”, az embereket be kell vonni a természet visszaállítási folyamatának nagy részébe: együtt kell élniük a vadon élő természettel, és teret kell hagyniuk annak.
Milyen jövőt vázol fel az EU állattenyésztési stratégiája a mezőgazdaság számára?
Az Európai Bizottság júliusban elfogadta az állattenyésztési stratégiát és a „fehérjeellátási rendszerre” vonatkozó cselekvési tervet. Ahogyan az várható volt, a reakciók vegyesek voltak.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Tizenhat adatsor a tizenhat évről
Tizenhat adattáblán mutatjuk be a tizenhat éves kormányzás eredményeit.
Magyarország számokban: Boldogság
Aligha lehetünk boldogak a Boldogság Indexen elért helyezésünkkel.
Magyarország számokban: Korai halálozás légszennyezettség miatt
A „State of Global Air 2025” jelentés átfogó elemzést nyújt a levegőminőségre és az egészségre gyakorolt hatásokra vonatkozó adatokról a világ országaiban.
Magyarország számokban: Fenntartható versenyképesség
A Global Sustainable Competitiveness Indexet (GSCI) a SolAbility fejlesztette ki, a GDP átfogó alternatívájának szánják.
Magyarország számokban: A levegő minősége
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatbázisai segítségével össze lehet hasonlítani az egyes európai városok levegőminőségét.
Magyarország számokban: Fűtés, hűtés
A 2022-es KSH felmérés adatai alapján mutatjuk a háztartások fűtési módjait és napelemmel, napkollektorral való ellátottságát.
Magyarország számokban: Felkészültség a mesterséges intelligencia alkalmazására
Az IMF 2023-ban felmérte az egyes országok felkészültségét a mesterséges intelligencia alkalmazásaira, ennek eredményét mutatjuk ezen a héten.
Magyarország számokban: PISA-eredmények
Az OECD által szervezett PISA-vizsgálatok eredményeit mutatjuk a környező országokhoz képest.
Magyarország számokban: Üzemanyag-fogyasztás
A NAV jövedéki adatbázisa alapján mutatjuk a az ország üzemanyag-fogyasztását és az ebből számolható CO2-kibocsátást.
Magyarország számokban: A nemek közötti egyenlőség
Ennek a sorozatnak az első része a nők társadalmi szerepéről szólt. Most új adatokat mutatunk, európai összehasonlításban. A Nemek Közötti Egyenlőség Intézete (EIGE) több dimenzióra kiterjedően vizsgálta a kérdést.
Magyarország számokban: Demográfia
A KSH és az Eurostat legfrissebb adatait mutatjuk az alábbi jelentésben.
Magyarország számokban: területhasználat és élőhelyek
Több különböző mutatóval szemléltetjük a világ, a kontinensek és az országok területhasználatát és az élővilág változásait.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?