A szerkesztő ajánlata:
Egyre több emberéletet fog követelni az extrém hőség, ha nem teszünk ellene
Magyarországon 2011 és 2023 között évente átlagosan 814 többlethalálozást mértek a hőségriasztások idején.
Tovább
MI május elseje üzenete a negyedik ipari forradalom idején?
Számos nagyhírű informatikus már tényként kezeli, és most már lassan a közgazdászok is kezdenek felzárkózni.
Tovább
Fordulat a Fertő tónál: vége a megalomániának, de maradtak kérdőjelek
A Fertő tó körül évek óta húzódó fejlesztési viták új szakaszba léptek: a korábbi, nagyszabású beruházási tervek után egy visszafogottabb koncepció körvonalazódik.
Tovább
A pénztárca is lehet fegyver – a fogyasztói bojkottok esélye hazánkban
Vajon élhetünk-e és ha igen, élünk-e Magyarországon a vásárlói bojkottal olyan gyárak termékei ellen, amelyek például mérgező anyagokat juttatnak a környezetbe és veszélyeztetik dolgozóikat?
Tovább
Sivatagosodás közelről: hogyan formálja át a klímaváltozás az Alföld talajait?
Az Alföld kiszáradása már nem jövőbeli forgatókönyv, a termőföld állapota látványosan romlik, miközben egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok között kellene fenntarthatóan termelni.
Tovább
Szalóczy Zsolt: a hosszú növekedési korszak véget érőben van
Mihez kezdjünk, ha a társadalmi-ökológiai összeomlás bizonyos formái már elkerülhetetlenek?
Tovább
A gyors ebéd ára: mikroműanyagok és vegyi anyagok az ételben
A mikrózás önmagában nem ördögtől való, de a műanyagba csomagolt készételek melegítése a kutatások szerint komoly egészségügyi kérdéseket vet fel.
Tovább
A fenntarthatóság rehabilitálása: mit ígér, és miről nem szól a Tisza zöldprogramja?
Tizenhat olyan év után, amikor valójában nem volt állami környezetvédelem, sokan kíváncsiak arra, hogy milyen lesz, amikor majd újra lesz.
Tovább
Nemzetközi lapszemle
15 inspiráló idézet David Attenborough-tól a természetről, az állatvilágról és az éghajlatváltozásról
A világhírű brit természettudós és műsorvezető az egyik leghangosabb szószólója a természet és a természeti világhoz tartozó minden dolog védelmének és megőrzésének.
A fejlődő országoknak kell irányítaniuk a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás folyamatát
Az elmúlt harminc évben a globális klímatárgyalások csak tovább mélyítették a politikai tehetetlenséget az éghajlati válság fő okát, a fosszilis tüzelőanyagokat illetően.
Az EU figyelmeztet a napenergia-alapú geomérnökségre
A luxemburgi közös tanácskozáson az EU 27 tagállamát képviselő miniszterek aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben először állapodtak meg abban, hogy „aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a nagyszabású éghajlati beavatkozások, különösen a napsugárzás módosítása (SRM), jelentős kockázatot jelentenek az éghajlatra, a környezetre, a biztonságra és a geopolitikára nézve”.
Zöldek kontra Zöldek: frontvonalak Európa energetikai átállásában
A megújuló energiaforrásokra való energiaátállás lendületet vesz Európa-szerte, a környezetvédelmi mozgalomon belül viták alakulnak ki a nagyméretű megújuló infrastruktúra gyors kiépítésének szószólói és a helyi közösségi részvétel támogatói között.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Zöldhang podcast: Gombaszeretettől az ökolokális társadalomig
Az erdőn-mezőn vadon termő gomba értékes élelem és ízletes konyhai alapanyag.
Zöldhang podcast: legyél te is önkéntes vízadó!
Mi a növényvakság? Mennyi vizet igényel hetente egy városi fa?
Zöld Hang podcast: Legyen új, átfogó klímatörvénye Magyarországnak!
Az Alkotmánybíróság a 2020. évi klímatörvényt alkotmányellenesnek ítélte meg, törölte a 2030. évi csökkentési célokat és egyben arra kötelezte az Országgyűlést, hogy 2026. június 30-ig alkosson átfogó szabályozást a témában.
Zöld Hang podcast: A környezeti konfliktusok médiatorzításainak lehetséges okai
2024 novemberében írt ki egy ösztöndíj pályázatot a Megújuló Magyarországért Alapítvány, mely a jelentkezők közül 5 pályázónak biztosított fél éven át ösztöndíjat kutatásaikhoz.
Tizenhat adatsor a tizenhat évről
Tizenhat adattáblán mutatjuk be a tizenhat éves kormányzás eredményeit.
Magyarország számokban: Boldogság
Aligha lehetünk boldogak a Boldogság Indexen elért helyezésünkkel.
Magyarország számokban: Korai halálozás légszennyezettség miatt
A „State of Global Air 2025” jelentés átfogó elemzést nyújt a levegőminőségre és az egészségre gyakorolt hatásokra vonatkozó adatokról a világ országaiban.
Magyarország számokban: Fenntartható versenyképesség
A Global Sustainable Competitiveness Indexet (GSCI) a SolAbility fejlesztette ki, a GDP átfogó alternatívájának szánják.
Magyarország számokban: A levegő minősége
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatbázisai segítségével össze lehet hasonlítani az egyes európai városok levegőminőségét.
Magyarország számokban: Fűtés, hűtés
A 2022-es KSH felmérés adatai alapján mutatjuk a háztartások fűtési módjait és napelemmel, napkollektorral való ellátottságát.
Magyarország számokban: Felkészültség a mesterséges intelligencia alkalmazására
Az IMF 2023-ban felmérte az egyes országok felkészültségét a mesterséges intelligencia alkalmazásaira, ennek eredményét mutatjuk ezen a héten.
Magyarország számokban: PISA-eredmények
Az OECD által szervezett PISA-vizsgálatok eredményeit mutatjuk a környező országokhoz képest.
Magyarország számokban: Üzemanyag-fogyasztás
A NAV jövedéki adatbázisa alapján mutatjuk a az ország üzemanyag-fogyasztását és az ebből számolható CO2-kibocsátást.
Magyarország számokban: A nemek közötti egyenlőség
Ennek a sorozatnak az első része a nők társadalmi szerepéről szólt. Most új adatokat mutatunk, európai összehasonlításban. A Nemek Közötti Egyenlőség Intézete (EIGE) több dimenzióra kiterjedően vizsgálta a kérdést.
Magyarország számokban: Demográfia
A KSH és az Eurostat legfrissebb adatait mutatjuk az alábbi jelentésben.
Magyarország számokban: területhasználat és élőhelyek
Több különböző mutatóval szemléltetjük a világ, a kontinensek és az országok területhasználatát és az élővilág változásait.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
