A Balaton-part jövőjéről szóló vitákban egyre hangsúlyosabb kérdés, hogyan egyeztethető össze a fejlesztés a természeti értékek megőrzésével és a helyi közösségek érdekeivel. Fonyódligeten egy egykori természetközeli partszakasz helyén épülő, 99 lakásos beruházás kapcsán merültek fel ilyen aggályok. A helyiek nemcsak a táj átalakulása, hanem a vízvédelem, a közművek terhelhetősége és az engedélyezés körülményei miatt is kérdéseket fogalmaznak meg, miközben azt is szeretnék, ha a döntésekbe érdemben beleszólhatnának. A Zöld Hangnak helyi civilek és egy önkormányzati képviselő beszélt a beruházás lehetséges következményeiről, a vitás pontokról és arról, milyen lehetőségek vannak ezek tisztázására. Megkeresésünkre válaszolt a beruházó is.
Betonozott tópart, monumentális társasházak sablonos kocka-sziluettje, megnövekedett közműhálózati terhelés, aggódó helyi lakosok. Ilyen hírek érkeznek az utóbbi években legkedvesebb tavunk, a „magyar tenger” környezetéből.
Fonyódliget neve sokak számára a fákkal övezett nyaralókat, a nyugalmat és a Balaton természetközeli világát idézi. A helyiek egy része szerint azonban a partszakasz karaktere fokozatosan megváltozik: a zöld területek helyén egyre nagyobb épületek jelennek meg, miközben egy korábban szabadstrandként használt terület is beépül. A Fonyódon megvalósuló, 99 lakásos Cordia The View beruházás kapcsán ezért nem csupán egy új épület sorsáról folyik a vita, hanem arról is, milyen jövőt szánnak a Balaton-partnak.
Dr. Antal Gabriella, Saskőy Zsuzsa fonyódligeti lakos és Németh Helga önkormányzati képviselő a Zöld Hangnak adott válaszaikban a környezeti, közösségi és jogi kérdéseket egyaránt felvetik.
Közösen használt partszakaszból magántulajdon
A nyilatkozók szerint a történet nem az építkezés megkezdésével, hanem jóval korábban indult. A Fonyód 8326/5 helyrajzi számú, közel egyhektáros ingatlant az önkormányzat 2017-ben értékesítette. Az ügyiratokban szereplő vételár 180,9 millió forint plusz áfa volt. A terület korábbi használata és a tulajdonosváltás körülményei máig fontos részei a helyiek kérdéseinek. Dr. Antal Gabriella számára a változás a közösségi tér elvesztését is jelenti.
„A területet a fonyódiak és az üdülőtulajdonosok évtizedeken keresztül természetközeli, szabadstrandként használt partszakaszként ismerték. A 99 lakásos lakóépület megjelenése ezért nem egyszerűen egy új beruházást jelent számunkra, hanem a korábbi közösségi használat és a megszokott táji környezet elvesztését is.” – fogalmazott Dr. Antal Gabriella. Saskőy Zsuzsa a településrész nevében is a táj jellegének megőrzését hangsúlyozta.
„Fonyód része Fonyódliget. Nevében hordozza milyen környezetet vettünk át a természettől. A jelenlegi építkezések együtt járnak a fák és a zöld területek megszüntetésével.” – figyelmeztetett a fonyódligeti lakos.
A nyilatkozatokban visszatérő gondolat, hogy a fejlődés önmagában nem elfogadhatatlan, de a léptéke és a környezeti következményei nem hagyhatók figyelmen kívül. Egy csendes, keskeny utcákkal feltárt, jellemzően családi házas üdülőövezetben egy 99 lakásos épület a tájképet és a környék használatát is átalakíthatja.
Mikor szólhat bele a lakosság?
A helyiek egyik fő kifogása, hogy szerintük nem kaptak kellő időben tájékoztatást a beruházás előrehaladásáról. Dr. Antal Gabriella a 2025 februárjában tartott közmeghallgatást idézte fel, ahol személyesen kérdezett rá a vízparti szabályozásra és a tervezett beépítésekre.
„Akkor azt a tájékoztatást kaptam, hogy a beruházás a szakhatósági eljárások során elakadt. Később azonban a beruházás engedélyezése továbbhaladt, erről pedig nem kaptunk olyan közvetlen tájékoztatást, amely lehetővé tette volna a helyzet időbeni megismerését és értékelését.” – mondta Dr. Antal Gabriella.
Németh Helga szerint az eljárás időrendjét is érdemes tisztázni. A képviselő-testület 2025. április 25-én fogadta el az 5/2025. (IV. 25.) önkormányzati rendeletet, amely június 1-jén lépett hatályba, és módosította a helyi építési szabályzatot. A rendelkezésükre álló adatok szerint a Cordia építési engedély iránti kérelmét május 30-án – tehát mindössze 1 nappal korábban – nyújtották be. Az építési engedélyt a SO/ETDR/2370-20/2025. számú határozattal július 31-én adták ki, ezt később a SO/ETDR/2370-24/2025. számú döntés követte.
A képviselő ugyanakkor külön hangsúlyozza: az időzítés önmagában nem bizonyít szabálytalanságot. A kérdés szerinte az, hogy az eljárás során mely előírásokat kellett alkalmazni, és megfelelően érvényesültek-e az érintettek tájékoztatáshoz, részvételhez és jogorvoslathoz kapcsolódó jogai.
„A lakossági részvétel nem lehet puszta formalitás. Akkor van valódi értelme, ha még a döntés előtt lehetőség van az érdemi véleményezésre és a tervek befolyásolására.” – fogalmazott Németh Helga önkormányzati képviselő.
A 2026. október 13-i önkormányzati, beruházói és civil egyeztetésen csupán egyetlen közterület közlekedési fejlesztése, valamint egy ezzel kapcsolatos lehetséges megállapodás került szóba. A képviselő szerint a testületnek a döntés előtt meg kell ismernie a szükséges előkészítő dokumentumokat, a közlekedési és közművizsgálatokat, valamint a környezeti következményeket.
A telekhatáron túl is lehetnek drámai következmények
A beruházás egyik érzékeny pontja a Pogányvölgyi-víz torkolatának közelsége. Németh Helga szerint a környezeti hatásokat nem lehet kizárólag az építési telken belül vizsgálni: a csapadékvíz elvezetése, a talajvíz, a vízminőség és a felszíni vizek védelme egyaránt figyelmet igényel.
A képviselő több hatósági iratra is hivatkozik. A Baranya Vármegyei Kormányhivatal BA/VVO/3345-3/2026. számú dokumentuma a területen kialakított csapadékvíz-árok engedélyezési helyzetével kapcsolatban vetett fel ellenőrzést igénylő kérdéseket. A BA/2/00118-4/2026. számú irat alapján a parkolófelületekről elvezetett csapadékvíz és annak befogadója kapcsán is vizsgálni kell a szükséges vízjogi engedélyeket.
„A parkolókról lefolyó csapadékvíz szennyezőanyagokat hordozhat, amelyek megfelelő kezelés hiányában a befogadó vízfolyásba, végső soron pedig a Balatonba kerülhetnek. Ezért pontos választ várunk arra, milyen víztisztítási, ülepítési és vízelvezetési megoldásokat terveztek, milyen engedélyek vonatkoznak rájuk, és hogyan ellenőrzik a kivitelezés megfelelőségét.” – mondta Németh Helga.
A közművek terhelhetősége szintén kérdéses a nyilatkozók szerint. Dr. Antal Gabriella arra hívta fel a figyelmet, hogy Fonyódon visszatérő problémát jelentenek a vízvezeték-meghibásodások és a szezonális víznyomás-ingadozások. Szerinte ezért tisztázni kell, hogy a meglévő rendszer milyen feltételekkel tud kiszolgálni egy újabb nagy épületet és a hozzá kapcsolódó medencéket.
Németh Helga a DRV-hez kapcsolódó iratok alapján a vízigények, a vízellátási kapacitás és a szennyvízelvezetés műszaki feltételeinek összevetését tartja szükségesnek. A közlekedésnél pedig a 104 tervezett parkolóhely miatt nemcsak az új épület saját forgalmát, hanem a környező utcák, a vasúti átjáró és a már meglévő üdülőforgalom együttes terhelését is vizsgálná.
A környezeti kockázatok a kivitelezés során is jelentkezhetnek. A földmunka és az alapozás kapcsán a talajvíz elleni védelem, az alkalmazott technológia és a szomszédos ingatlanok biztonsága is olyan szempont, amelynek ellenőrzését a képviselő fontosnak tartja.
Mit lehet még tenni?
A beruházás építési engedéllyel rendelkezik, ezért a megállítása nem egyszerű. A nyilatkozók azonban azt szeretnék elérni, hogy az engedélyezés és a kivitelezés valamennyi kapcsolódó körülménye ellenőrizhető legyen.
Németh Helga szerint külön vizsgálható a főépület engedélye, a medencék engedélyezése és az egyes vízilétesítmények jogi helyzete. A medencék ügyében a SO/ETDR/1377-16/2026. számú döntést, a vízügyi kérdésekben pedig a kormányhivatali iratokat emelte ki.
A képviselő az ügyészségi eljárásról is beszámolt. A rendelkezésükre álló, 14000/274-9/2026.bü. számú ügyészségi irat szerint az ügyészség a korábbi rendőrségi elutasítást hatályon kívül helyezte, és a nyomozás elrendelése érdekében intézkedett. Ez nem jelenti bűncselekmény megállapítását; az ügy egyes körülményeinek további vizsgálatáról van szó.
A civilek célja a dokumentumok összevetése, a hiányzó adatok beszerzése és a felmerülő ellentmondások tisztázása. Antal Gabriella a Balaton természeti értékeinek megóvását és a tájba nem illeszkedő, környezeti kockázatokat felvető beruházás megakadályozását nevezte meg célként, amennyiben erre a jogszerű eljárások keretei között lehetőség van.
Saskőy Zsuzsa a vízminőség és az élővilág védelmét emelte ki. „Balaton vizének minőségét is szeretnénk megvédeni, a tisztulási lehetőségek csökkentését megakadályozni, a vadvilág élhető területeinek megóvását figyelembe venni.” – fogalmazott.
Milyen Balatont hagyunk a következő generációkra?
A vita végső soron túlmutat egyetlen építkezésen. A Balaton ökológiai állapotát a klímaváltozás, a turizmus, a vízparti beépítések és számos más emberi tevékenység együttesen befolyásolja. A nyilatkozók szerint ezért a helyi döntéseket is a tó egészének állapotával összefüggésben kell mérlegelni. A Balaton nem csupán egy víztömeg, hanem egy ahhoz kapcsolódó „ökoszisztéma”, egy 50-300 m széles parti sáv, a tavat tápláló patakok összessége, mindezek növény és állatvilága, mely ma már a tudósok által is megfogalmazottan, súlyosan sérült.
Saskőy Zsuzsa nem a fejlődés ellen érvel, hanem annak módját tartja meghatározónak.
„Az állandó lakosok nem ellenzik a fejlődést, amennyiben az ésszerű, körültekintő, különösen a természet megőrzésének figyelembevételével történik. Szükség van a faültetésre, a zöld környezet megvédésére.” – mondta a fonyódligeti lakos.
A lakosság számára a nyugalom, a zöld környezet és a természetközeli partszakaszok nem csupán esztétikai értéket jelentenek: a helyi életminőséghez és a turizmus jövőjéhez is hozzátartoznak. Saskőy a Limnológiai Kutatóintézetnek az ügyhöz kapcsolódó kutatását is fontosnak tartja.
Németh Helga szerint a megelőzésnek és a tudományos eredmények figyelembevételének a döntéshozatalban is szerepet kell kapnia. Úgy látja, a Pogányvölgyi-víz torkolatának állapota nem csupán helyi ügy, hanem a Balaton vízminőségének védelmével is összefügg.
„A Balaton nem egyszerűen beépíthető ingatlanok összessége. Természeti örökség, közös érték és a környéken élők életének meghatározó része. Azt szeretnénk, hogy a gyermekeink számára is megmaradjon az élhető, egészséges és természetközeli Balaton.” – fogalmazott Németh Helga önkormányzati képviselő.
A fonyódi ügyben továbbra is nyitott kérdés, hogy a felvetett környezeti, vízügyi és műszaki aggályok milyen hatósági vizsgálatokat és intézkedéseket vonnak maguk után. A megszólalók közös álláspontja, hogy a Balaton-part jövőjéről szóló döntéseknek átláthatóan, a közösségi érdekek és a természeti értékek figyelembevételével kell megszületniük.
Beruházó: fejlesztik az infrastruktúrát és egyeztetnek a vízügyesekkel
Számos kérdést intéztünk a beruházó Cordia felé, többek között arról is érdeklődtünk, hogy milyen víztisztítási, ülepítési és vízelvezetési megoldásokat terveztek, és egyáltalán, gondoltak-e a település megnövekedő közműterhelésére? Ha igen, milyen megoldással járulnak hozzá ahhoz, hogy a fonyódiak vízellátását ne terhelje meg ez a beruházás?
Ugyancsak megkérdeztük, hogyan tervezik „levezetni” a várhatóan száznál is több személygépjármű forgalmát úgy, hogy ne okozzon komoly problémákat a helyi közlekedésben.
A cég képviselőitől érkezett összegzés alapján így foglalható össze a Cordia álláspontja:
A Cordia projektje valamennyi illetékes szakhatóság jóváhagyását megkapta, végleges építési engedéllyel rendelkezik, a munkálatok pedig a szabályok betartásával, az önkormányzattal egyeztetve zajlanak. Az építkezés előtt intézményi aggály nem merült fel: az építési engedélyhez a Baranya Vármegyei Kormányhivatal Vízügyi és Vízvédelmi Osztálya is hozzájárult.
A Pogány-völgyi-vízzel kapcsolatos szakmai aggályokról csak az építkezés megkezdése után, a sajtóból értesültek; a Balatoni Limnológiai Intézet korábban nem kereste meg őket mint telektulajdonosokat. Az eddig megismert szakmai vélemények nem térnek ki a patak teljes hosszát érintő, komplex víztisztítási lehetőségekre. A torkolat körüli nádas bővítésére az önkormányzati terület is lehetőséget adhat. A Cordia vállalta, hogy biztosítja a vízügyi szakemberek hozzáférését a területhez, limnológus szakemberrel egyeztet a környezetvédelmi megoldásokról, a parkoló csapadékvizének tisztításáról pedig az önkormányzattal folytat egyeztetést, a jogszabályi előírások betartása mellett.
A válaszlevélben a beruházás környezeti és infrastrukturális hatásaira is kitértek. A fejlesztők hangsúlyozzák, hogy a beruházás önálló helyrajzi számú építési telken, nem a szabadstrand területén valósul meg. A part menti sáv továbbra is szabadon használható lesz, sőt több mint 500 négyzetméternyi saját területet adnak át közhasználatra. Az épületet közel 4000 négyzetméternyi parkosított zöldfelület veszi majd körül, 36 fával és közel 600 cserjével.
A lakóépülettel a lehetséges funkciók közül a legkisebb forgalmat generálják: a korábbi szabályozás akár egy 200 szobás szálloda építését is lehetővé tette volna. A beruházás részeként fejlesztik a közműveket, rendezik és kiszélesítik az utcát, új burkolatot építenek, parkolókat alakítanak ki a strandolóknak, összekötik a Kodály Zoltán és a Bereg utca fő vízvezetékeit, valamint kiépítik a hiányzó közvilágítást.
