A szerkesztő ajánlata:
AI-adatközpont épülhet Paksnál – de honnan lesz hozzá áram és hűtővíz?
Akár 300 megawattos AI-adatközpontot terveznek a paksi atomerőmű szomszédságában.
Tovább
Új klimatikus rendszerbe léptünk? – az erdők pusztulása figyelmeztető jel
A hazai erdőpusztulás már a Duna menti ártéri erdőket, köztük a Szentendrei-sziget fűz-nyár ligeterdőit is érinti. Molnár Ábel Péter természetvédelmi ökológus szerint az aszály, a csökkenő talajvízszint és a szélsőséges hőhullámok együttesen súlyos károkat okozhatnak. A klímaváltozás több szakterület, például a természetvédelem számára is komoly kihívás. A szakemberrel arról beszélgettünk, hogyan alkalmazkodhatnak a hazai élőhelyek…
Tovább
Tisztábbnak látszik a Duna, és a Tisza sem szőke már – de nincs ok az örömre
Az extrém szárazság, a tartós hőség és az eső hiánya látványosan átformálta a Dunát.
Tovább
Fakivágási moratórium után: mi lesz a magyar erdőkkel?
Vajon valóban az szolgálja legjobban az erdők érdekeit, ha megtiltjuk a fakivágásokat?
Tovább
A dízeltámogatás jobb az árstopnál, de a következő olajválságtól nem véd meg
A megugró olajárak miatt ismét állami beavatkozásra van szükség, Magyarország pedig ezúttal nem általános üzemanyagár-stoppal, hanem a dízelautósoknak nyújtott pénzbeli támogatással reagált.
Tovább
„Magyarország szántóterületének egyharmadán fel kellene hagyni a termeléssel”
A vízmegtartás kérdése a „harsányzöldek hóbortjából” nemzetgazdasági érdekké lett.
Tovább
Európa műtrágyafüggősége: ahol az ökológia találkozik a geopolitikával
Az európai mezőgazdaság már közel egy évszázada strukturálisan függ a műtrágyáktól.
Tovább
Szép új világ: nem tudjuk majd, génmódosított ételt veszünk-e
A kötelező fogyasztói jelölés hiánya felértékelheti a génmódosítástól mentes termékeket, és akár versenyelőnyt is jelenthet azoknak, akik ezt megbízhatóan igazolni tudják.
Tovább
Egyre több kút, egyre nagyobb szárazság: meddig bírják a felszín alatti vízkészletek?
A sokéves átlagnál mélyebben áll a talajvíz az egész országban a jelenlegi vízügyi mérések szerint. De lehet-e erre az a válasz, hogy mindig mélyebbre fúrunk? Farkas Viktor Mátyás, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője szerint inkább meg kellene tartani a vizet a tájban, átalakítani és lezárni a vízelvezető csatornákat és összeírni a kutakat.
Tovább
Ami régen józan ész volt, ma már elvárás – körforgásos fordulat a faiparban
A körforgásos gazdaság ma az európai zöld átállás egyik kulcsfogalma, a faiparban azonban az alapelvei korántsem számítanak újdonságnak. A faanyaggal való takarékoskodás, a gyártási maradékok továbbadása, a bútorok javítása és hosszú használata évtizedek óta része az ágazat működésének.
Tovább
„A szántáshoz való ragaszkodást fel kell adnunk” – klímaadaptációról és a magyar föld jövőjéről
A klímaváltozás hatásai már nem távoli, elméleti problémaként jelennek meg, hanem a földeken, a vízkészletekben és a mindennapi gazdálkodásban is érezhetőek.
Tovább
Greenwashing: az utolsó pillanatban szigorodtak tovább az új szabályok
Becsületesre kell hangolniuk a vállalatoknak a fenntarthatósági kommunikációjukat, ugyanis eddig jogilag nehezebben megfogható, kifinomultabb csúsztatásokat is megtilt a 2026. szeptember 27-től hatályba lépő jogi szabályozás.
Tovább
Korunk népbetegsége, a magány – és az autózás
A tömeges autóhasználat nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a magány immár népbetegséggé vált – írja Bőhm Judit pszichológus és Aydan Gurbanova környezetvédelmi tanácsadó, a Levegő Munkacsoport önkéntesei.
Tovább
Felperzselt tájakon: a dél-alföldi pusztában ugyanúgy szenvednek az emberek, az állatok és a növényvilág
Ádók Zsanett fotográfus képein a Dél-Alföld tája és az ott élő emberek mindennapjai elevenednek meg. Munkáival egy sajátos, változó világot dokumentál, különös figyelemmel a tanyavilágra, a hagyományokra és az utóbbi években egyre szembetűnőbb természeti változásokra.
Tovább
Nemzetközi lapszemle
A 12 legjobb hulladékcsökkentő ajándékötlet 2026-ra
A legátgondoltabb ajándék nem mindig a polcon található legújabb termék. A 2026-os válogatásunkban olyan ajándékokra összpontosítottunk, amelyeket használni, élvezni és megjavítani is lehet.
A 21 legjobb környezetvédelmi film, amit 2026-ban érdemes megnézni
Egy kiváló környezetvédelmi film közel hozhat egy számunkra ismeretlen ökoszisztémát, feltárhatja a szennyezett táj mögött rejlő érdekeket, vagy új perspektívát nyújthat a jövő elképzeléséhez.
Hogyan használják a klímakutatók a mesterséges intelligenciát?
A mesterséges intelligencia (MI) rohamosan fejlődik, és a tudósok egyre gyakrabban alkalmazzák az éghajlat jobb megértése érdekében.
COP17: Vajon globális szintű elszámolásra kerül sor a természetvédelem terén?
Az idei COP-csúcstalálkozó a természet védelmére, helyreállítására és fenntartható kezelésére összpontosít, mivel a világ nem teljesíti a Kunming–Montreal-i globális biológiai sokféleségi keretben meghatározott 2030-as célok többségét.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Zöld Hang podcast: zöld újságírás a fake news és az infodömping korában
Hogyan tájékozódjon az ember? Mi igaz, mi kamu, honnan tudjuk?
Zöld Hang podcast: A mesterséges intelligencia politikai vonatkozásai
Érted fog dolgozni vagy helyetted a mesterséges intelligencia (MI) a?
Zöld Hang podcast: Klímabarát Budapest
Merre tovább Budapest? Tudják-e a fővárosiak alakítani saját sorsukat?
Zöld Hang podcast: Mikor szárad ki a Kárpát-medence?
Hogyan lehet megállítani a Kárpát-medence kiszáradását? Hogyan függ össze az árvíz és az aszály?
Magyarország számokban: Kivándorlás, bevándorlás
A grafikonokon a kivándorlás és a bevándorlás adatait mutatjuk.
Magyarország számokban: Infláció
Hogyan érintette Magyarországot és a szomszédos országokat az infláció?
Magyarország számokban: korrupció
A korrupciós helyzet évről-évre romlik Magyarországon, az utóbbi években már Romániát és Bulgáriát is „megelőztük”.
Magyarország számokban: a nők szerepvállalása a közéletben
Minden héten bemutatunk egy adatsort az ország állapotával kapcsolatban.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?