A szerkesztő ajánlata:
Magyar palagáz: valóban ez vezet az energiafüggetlenséghez?
Az Orbán-kormány Energiaügyi Minisztériuma 2026 elején újabb bányászati koncessziókat hirdetett meg nem hagyományos szénhidrogének kutatására és kitermelésére.
Tovább
Palagáz-dilemmák: kincs, ami van is, meg nincs is
A legtöbben palagázként ismerik az úgynevezett nem hagyományos szénhidrogéneket, és mostanában vita dúl arról, hagyjuk-e őket érintetlenül a föld alatt, vagy örüljünk, hogy van saját gázunk, és hozzuk föl, kerül, amibe kerül.
Tovább
Kiszáradó út menti fasorok: így alakul át a magyar táj
A klímaváltozás hatásait ma már nemcsak a hőmérsékleti rekordokban mérhetjük, hanem a táj átalakulásában is. Magyarország számos térségében szemmel láthatóan romlik az út menti fasorok és erdők állapota, a tartós vízhiány pedig egyre több fát sodor a pusztulás szélére.
Tovább
Nem öli meg a szigor a zöld marketinget
Nem a zöld marketinget akarja eltüntetni a szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályozás, hanem a homályos, bizonyíték nélküli környezetvédelmi ígéreteket.
Tovább
Félmilliárdos kísérlet után újabb 900 milliót költene gyomgátló tárcsákra a Magyar Közút
Kísérleti jelleggel kezdte használni a Magyar Közút azokat a gyomgátló tárcsákat, amelyekkel a szalagkorlátok, vezetőoszlopok és közúti jelzőtáblák körüli kézi kaszálást csökkentenék.
Tovább
Átmeneti menedék: haladékot kaptak a védett erdők
Egy kormányhatározat nyomán a magas természetességű erdőterületeken őszig nincs tarvágás – hogy utána mi lesz, azt most még senki sem tudja.
Tovább
A gyerekeknek is jobb, ha nem autóval visszük őket
Ha a szülőkben tudatosulna, hogy mennyire előnyös a gyereküknek, ha gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel mennek az iskolába (és sok más helyre), akkor valószínűleg sokan felhagynának az autós gyerekszállítással – írja Bőhm Judit pszichológus és Aydan Gurbanova környezetvédelmi tanácsadó, a Levegő Munkacsoport önkéntesei.
Tovább
Hogy is állunk az üvegházhatású gázok megfékezésében?
Magyarország jelenleg jó ütemben halad a 2030-ra vállalt kibocsátáscsökkentési céljai teljesítése felé
Tovább
Fordulat GMO ügyben: a Tisza támogatta a megengedőbb uniós szabályozást
Váratlanul érte a zöld szervezeteket, hogy a magyar EP-képviselők nem egységesen szavaztak az új génkezelési technikákkal előállított növények uniós szabályozásáról.
Tovább
ETS2 – Bonyolult uniós gazdasági rendszer jön a klímavédelemért
A Tisza vezette kormány a korábbi Fidesz-kabinettel ellentétben határozottan törekszik az uniós források hazahozatalára, ezért rövid határidővel létre kell hozni a magyar szociális klímatervet, amely az új EU Emissziókereskedelmi Rendszer 2 (ETS2) csatlakozásához fontos.
Tovább
Eltűnő vizeink: védett fajok tucatjai kerülhetnek veszélybe a Tisza mentén
A Tisza holtágai évszázadokon át a táj legértékesebb vízi élőhelyei közé tartoztak, napjainkban azonban több helyen a visszahúzódó víz, az algásodás és a kiszáradó medrek jelzik, hogy az aszály már nem átmeneti jelenség.
Tovább
Amikor az ökológus rajzolni kezd – interjú Gallé-Szpisjak Nikolettel
Mit lát egy ökológus, amikor egy vadvirágos réten barangol?
Tovább
Amikor az ártér szomjazik: Gemenc harca a túlélésért
A Gemenci erdők állapotát egyre súlyosabban érinti a klímaváltozás: a csökkenő csapadék, a ritkuló dunai áradások és a talajvízszint süllyedése miatt már a több mint százéves tölgyesek is pusztulásnak indultak.
Tovább
Zöldre festett milliárdok: Miért tévút az elektromos autók állami támogatása?
Az elektromos autók állami támogatása valójában zöldre festett, igazságtalan jóléti transzfer. Vass Péter közgazdász véleménycikke.
Tovább
Nemzetközi lapszemle
Súlyos hír: Richard Heinberg elhunyt
Július 19-én, vasárnap elhunyt kedves, kiváló barátunk és kollégánk, Richard Heinberg.
Mit árulnak el nekünk a hőhullámok az éghajlatváltozásról?
A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó üvegházhatású gázok által okozott éghajlatváltozás várhatóan hosszabbá, intenzívebbé és gyakoribbá teszi a hőhullámokat.
A rendkívüli hőhullámokat ma már jobban mérjük, mint valaha. Az emberi áldozatok száma azonban továbbra is alulbecsült.
A hőhullámokra figyelmeztető eszközök egyre kifinomultabbá váltak, mégis a közvélemény figyelmét továbbra is inkább a rekordhőmérsékletek kötik le, mintsem azok a társadalmi körülmények, amelyek miatt a hőség betegséghez vagy akár halálhoz is vezethet. Miért a társadalmi kockázatnak – és nem csupán a hőmérsékletnek – kellene középpontban állnia a szélsőséges hőségről szóló tudósításokban.
Kapcsolati háló: Az életet fenntartó kapcsolatok újjáépítése
A Seeds sorozat ezen fejezete a „kapcsolati dimenziót” vizsgálja a regeneratív kultúrák alapjaként, és különböző interjúalanyok gondolataira támaszkodva bemutatja, hogy az empátia, a felelősségvállalás, a helyhez kötődő tartozásérzet és a kölcsönös függőség hogyan segíthetnek a modern élet társadalmi és ökológiai törésvonalainak gyógyításában.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Hogyan törhet ki Budapest a negatív urbanizációs spirálból?
A Budapesten élők várható élettartama 5 évvel marad el az európai nagyvárosok átlagától.
Hogyan lehetne a lakhatási költségeket csökkenteni?
Podcast sorozatunk második részében a fővárosi lakásfelújítási programokról és finanszírozásukról.
Jávor Benedek: zavaros a magyar energiapolitika
Az áramtermelés jövője a dekarbonizáció, a decentralizáció és a digitalizáció.
Magyarország számokban: Társadalmi Haladási Index
Az EU regionális Társadalmi Haladási Indexe (SPI) a társadalmi jóllétet vizsgálja.
Magyarország számokban: Az öngyilkosságok gyakorisága
Magyarországon a 80-as években volt a legmagasabb az öngyilkosságok gyakorisága az OECD adatai szerint.
Mire költ a kormányzat?
A kormányzati kiadások szerkezetéről mutatunk számokat. Az ábrákon nem a kiadások abszolút értéke látszik, hanem a GDP arányában mutatjuk a költéseket.
Magyarország számokban: demográfia
Magyarország népessége a 80-as évek óta csökken, 2011-óta 10 millió alatti a népességszám.
Magyarország számokban: Szén-dioxid-kibocsátás
Magyarország a szocialista időkben – az akkori iparszerkezetből adódóan – nagy szén-dioxid-kibocsátónak számított.
Magyarország számokban: A magyarok értékrendje
Ezen a héten a magyarok értékrendjéről, identitásáról, politikai irányultságáról közlünk adatokat.
Magyarország számokban: Ökológiai lábnyom
Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy egy ember, közösség, ország vagy éppen az egész világ mennyi természeti erőforrást használ fel, illetve mekkora terület szükséges ennek előállításához.
Magyarország számokban: Az iskolát korán elhagyók aránya
A grafikon azok arányát mutatja, akik túl korán hagyják el az iskolarendszerű tanulást.
Magyarország számokban: Testtömeg-index
Ezen az ábrán különböző életkorokban mutatjuk az egyes országok Testtömeg Index (BMI) adatait.
Magyarország számokban: Lakhatási szegénység
Magyarországon csökken azok aránya, akik rossz minőségű ingatlanban laknak.
Magyarország számokban: Szabadság
A Freedom House nevű szervezet minden évben méri a szabadság szintjét az egyes országokban.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?