A szerkesztő ajánlata:
Eltűnhetnek a többutas palackok, mire újragondolják a hulladékgazdálkodást
Miközben a MOHU-koncesszió felülvizsgálatának eredményére még várni kell, a magyar hulladékgazdálkodás egyik régi eleme egyre nagyobb válságban van: folyamatosan szorul vissza a többutas, újratölthető palackok használata.
Tovább
A Velencei-tó figyelmeztet: víz nélkül a gazdaság sem működik
Napjainkban egyre több hír szól nagy tavaink és folyóink romló állapotáról.
Tovább
Félsivataggá váló Kiskunság: évtizedes vízelvezetés árát fizeti a Homokhátság
A Kiskunság és a Homokhátság egyre súlyosbodó vízhiánnyal küzd: csökken a talajvízszint, romlanak a termőhelyi adottságok, és a korábban stabil ökológiai rendszerek átalakulóban vannak.
Tovább
Mi lesz a sok ESG szakemberrel?
Mire Magyarországon lendületet vett az ESG-piac, az Európai Unió már a szabályok lazításán dolgozott.
Tovább
Elektromos kisautók jelenhetnek meg a Városligetben – a park üzemeltetője nem tud a tervről
Felmérte rendszeres látogatói körében a Magyar Zene Háza, hogy igényelnének-e a Dózsa György úti Múzeum Mélygarázs és a koncerthelyszín közötti 500-600 méteres szakaszra (5-8 perc gyalog) elektromos autós személyszállítást.
Tovább
Figyelmeztet a Duna: újra kell gondolni Paks II.-t
A Duna idei rendkívül alacsony vízállása és magas vízhőmérséklete újra megnyitotta a vitát a paksi atomerőművek hosszú távú hűthetőségéről.
Tovább
Épüljenek szélerőművek – de ne bárhová
Új lendületet kaphat a hazai szélenergia-termelés: a kormány csaknem 1000 MW új szélerőművi kapacitás kiépítését készíti elő, hosszabb távon pedig 2030-ig 4000 MW elérését tűzte ki célul.
Tovább
Magyar palagáz: valóban ez vezet az energiafüggetlenséghez?
Az Orbán-kormány Energiaügyi Minisztériuma 2026 elején újabb bányászati koncessziókat hirdetett meg nem hagyományos szénhidrogének kutatására és kitermelésére.
Tovább
Palagáz-dilemmák: kincs, ami van is, meg nincs is
A legtöbben palagázként ismerik az úgynevezett nem hagyományos szénhidrogéneket, és mostanában vita dúl arról, hagyjuk-e őket érintetlenül a föld alatt, vagy örüljünk, hogy van saját gázunk, és hozzuk föl, kerül, amibe kerül.
Tovább
Kiszáradó út menti fasorok: így alakul át a magyar táj
A klímaváltozás hatásait ma már nemcsak a hőmérsékleti rekordokban mérhetjük, hanem a táj átalakulásában is. Magyarország számos térségében szemmel láthatóan romlik az út menti fasorok és erdők állapota, a tartós vízhiány pedig egyre több fát sodor a pusztulás szélére.
Tovább
Nem öli meg a szigor a zöld marketinget
Nem a zöld marketinget akarja eltüntetni a szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályozás, hanem a homályos, bizonyíték nélküli környezetvédelmi ígéreteket.
Tovább
Félmilliárdos kísérlet után újabb 900 milliót költene gyomgátló tárcsákra a Magyar Közút
Kísérleti jelleggel kezdte használni a Magyar Közút azokat a gyomgátló tárcsákat, amelyekkel a szalagkorlátok, vezetőoszlopok és közúti jelzőtáblák körüli kézi kaszálást csökkentenék.
Tovább
Átmeneti menedék: haladékot kaptak a védett erdők
Egy kormányhatározat nyomán a magas természetességű erdőterületeken őszig nincs tarvágás – hogy utána mi lesz, azt most még senki sem tudja.
Tovább
A gyerekeknek is jobb, ha nem autóval visszük őket
Ha a szülőkben tudatosulna, hogy mennyire előnyös a gyereküknek, ha gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel mennek az iskolába (és sok más helyre), akkor valószínűleg sokan felhagynának az autós gyerekszállítással – írja Bőhm Judit pszichológus és Aydan Gurbanova környezetvédelmi tanácsadó, a Levegő Munkacsoport önkéntesei.
Tovább
Nemzetközi lapszemle
Miközben a tüzek tombolnak és a hőmérséklet az egekbe szökik, itt az ideje elképzelni egy olyan világot, amely túlmutat a GDP-n
1934-ben Simon Kuznets amerikai közgazdász egy tanulmányt terjesztett be a Kongresszus elé, amelyben a gazdasági teljesítmény mérésének új módszerét javasolta. Az Egyesült Államok a Nagy Világválság hatásától még mindig szenvedett, és Kuznets – a későbbi Nobel-díjas – fel akarta mérni, hogy pontosan milyen súlyos károkat szenvedett az ország gazdasága.
Kínában újra fellendül a szénalapú villamosenergia-termelés, miközben a rekordmennyiségű tiszta energia kárba vész
Egy új kutatás szerint 2026 első felében nőtt a szén felhasználása villamosenergia-termelésre Kínában, miközben rekordmennyiségű szél- és napenergiát vesztegettek el a termeléskorlátozások miatt. A világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója júniusig tartó hat hónap alatt 30 gigawatt (GW) új szénalapú villamosenergia-termelő kapacitást helyezett üzembe, és a szénalapú villamosenergia-termelés 3%-kal nőtt a tavalyi visszaesés után, az Energia- és Tiszta Levegő Kutatóközpont (CREA) és a Global Energy Monitor (GEM) jelentése szerint.
Az éghajlati változások által érintett ázsiai közösségek a bíróság elé viszik ügyüket
Mivel az éghajlatváltozás által kiváltott szélsőséges időjárási események egyre gyakrabban és egyre nagyobb intenzitással sújtják Ázsiát, Dél-Korea, a Fülöp-szigetek, India és Indonézia közösségei egyre gyakrabban fordulnak a bíróságokhoz, hogy igazságot és felelősségre vonást követeljenek.
Tényellenőrzés: Nem, az európai hőhullámokat nem a csökkenő légszennyezés „okozza”
Ezen a nyáron Európát sorozatos, rekordot döntő hőhullámok sújtották.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Világeleje vagy világvége?
Mi az a rendszerkomfort környezetvédelem? Önbecsapás a „technooptimizmus”?
Az amerikai elnökválasztás hatása a globális zöld politikára
Donald Trump kontra Kamala Harris – milyen hatása lesz a globális zöld politikára az amerikai elnökválasztásnak?
Fenntartható egészségügyi ellátás a klímaváltozás korában
Hogyan függ össze a klímaváltozás és a betegséggyakoriság?
Hogyan törhet ki Budapest a negatív urbanizációs spirálból?
A Budapesten élők várható élettartama 5 évvel marad el az európai nagyvárosok átlagától.
Magyarország számokban: Hogyan állunk a környezetvédelemhez?
A TÁRKI Társadalmi Riportjában sok információ van arról, hogy milyen intenzitásúak a magyarok környezetvédelemmel kapcsolatos egyéni és kollektív cselekvései, illetve mekkora a környezet védelmével kapcsolatos áldozatvállalási hajlandóságuk.
Magyarország számokban: Szív és érrendszeri halálozás
Az OECD adatbázisa alapján bemutatjuk, hogyan alakultak a halálozási adatok a keringési betegségeknél.
Magyarország számokban: Társadalmi Haladási Index
Az EU regionális Társadalmi Haladási Indexe (SPI) a társadalmi jóllétet vizsgálja.
Magyarország számokban: Az öngyilkosságok gyakorisága
Magyarországon a 80-as években volt a legmagasabb az öngyilkosságok gyakorisága az OECD adatai szerint.
Mire költ a kormányzat?
A kormányzati kiadások szerkezetéről mutatunk számokat. Az ábrákon nem a kiadások abszolút értéke látszik, hanem a GDP arányában mutatjuk a költéseket.
Magyarország számokban: demográfia
Magyarország népessége a 80-as évek óta csökken, 2011-óta 10 millió alatti a népességszám.
Magyarország számokban: Szén-dioxid-kibocsátás
Magyarország a szocialista időkben – az akkori iparszerkezetből adódóan – nagy szén-dioxid-kibocsátónak számított.
Magyarország számokban: A magyarok értékrendje
Ezen a héten a magyarok értékrendjéről, identitásáról, politikai irányultságáról közlünk adatokat.
Magyarország számokban: Ökológiai lábnyom
Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy egy ember, közösség, ország vagy éppen az egész világ mennyi természeti erőforrást használ fel, illetve mekkora terület szükséges ennek előállításához.
Magyarország számokban: Az iskolát korán elhagyók aránya
A grafikon azok arányát mutatja, akik túl korán hagyják el az iskolarendszerű tanulást.
Magyarország számokban: Testtömeg-index
Ezen az ábrán különböző életkorokban mutatjuk az egyes országok Testtömeg Index (BMI) adatait.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?