A szerkesztő ajánlata:
Eltűnhetnek a többutas palackok, mire újragondolják a hulladékgazdálkodást
Miközben a MOHU-koncesszió felülvizsgálatának eredményére még várni kell, a magyar hulladékgazdálkodás egyik régi eleme egyre nagyobb válságban van: folyamatosan szorul vissza a többutas, újratölthető palackok használata.
Tovább
A Velencei-tó figyelmeztet: víz nélkül a gazdaság sem működik
Napjainkban egyre több hír szól nagy tavaink és folyóink romló állapotáról.
Tovább
Félsivataggá váló Kiskunság: évtizedes vízelvezetés árát fizeti a Homokhátság
A Kiskunság és a Homokhátság egyre súlyosbodó vízhiánnyal küzd: csökken a talajvízszint, romlanak a termőhelyi adottságok, és a korábban stabil ökológiai rendszerek átalakulóban vannak.
Tovább
Mi lesz a sok ESG szakemberrel?
Mire Magyarországon lendületet vett az ESG-piac, az Európai Unió már a szabályok lazításán dolgozott.
Tovább
Elektromos kisautók jelenhetnek meg a Városligetben – a park üzemeltetője nem tud a tervről
Felmérte rendszeres látogatói körében a Magyar Zene Háza, hogy igényelnének-e a Dózsa György úti Múzeum Mélygarázs és a koncerthelyszín közötti 500-600 méteres szakaszra (5-8 perc gyalog) elektromos autós személyszállítást.
Tovább
Figyelmeztet a Duna: újra kell gondolni Paks II.-t
A Duna idei rendkívül alacsony vízállása és magas vízhőmérséklete újra megnyitotta a vitát a paksi atomerőművek hosszú távú hűthetőségéről.
Tovább
Épüljenek szélerőművek – de ne bárhová
Új lendületet kaphat a hazai szélenergia-termelés: a kormány csaknem 1000 MW új szélerőművi kapacitás kiépítését készíti elő, hosszabb távon pedig 2030-ig 4000 MW elérését tűzte ki célul.
Tovább
Magyar palagáz: valóban ez vezet az energiafüggetlenséghez?
Az Orbán-kormány Energiaügyi Minisztériuma 2026 elején újabb bányászati koncessziókat hirdetett meg nem hagyományos szénhidrogének kutatására és kitermelésére.
Tovább
Palagáz-dilemmák: kincs, ami van is, meg nincs is
A legtöbben palagázként ismerik az úgynevezett nem hagyományos szénhidrogéneket, és mostanában vita dúl arról, hagyjuk-e őket érintetlenül a föld alatt, vagy örüljünk, hogy van saját gázunk, és hozzuk föl, kerül, amibe kerül.
Tovább
Kiszáradó út menti fasorok: így alakul át a magyar táj
A klímaváltozás hatásait ma már nemcsak a hőmérsékleti rekordokban mérhetjük, hanem a táj átalakulásában is. Magyarország számos térségében szemmel láthatóan romlik az út menti fasorok és erdők állapota, a tartós vízhiány pedig egyre több fát sodor a pusztulás szélére.
Tovább
Nem öli meg a szigor a zöld marketinget
Nem a zöld marketinget akarja eltüntetni a szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályozás, hanem a homályos, bizonyíték nélküli környezetvédelmi ígéreteket.
Tovább
Félmilliárdos kísérlet után újabb 900 milliót költene gyomgátló tárcsákra a Magyar Közút
Kísérleti jelleggel kezdte használni a Magyar Közút azokat a gyomgátló tárcsákat, amelyekkel a szalagkorlátok, vezetőoszlopok és közúti jelzőtáblák körüli kézi kaszálást csökkentenék.
Tovább
Átmeneti menedék: haladékot kaptak a védett erdők
Egy kormányhatározat nyomán a magas természetességű erdőterületeken őszig nincs tarvágás – hogy utána mi lesz, azt most még senki sem tudja.
Tovább
A gyerekeknek is jobb, ha nem autóval visszük őket
Ha a szülőkben tudatosulna, hogy mennyire előnyös a gyereküknek, ha gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel mennek az iskolába (és sok más helyre), akkor valószínűleg sokan felhagynának az autós gyerekszállítással – írja Bőhm Judit pszichológus és Aydan Gurbanova környezetvédelmi tanácsadó, a Levegő Munkacsoport önkéntesei.
Tovább
Nemzetközi lapszemle
Miközben a tüzek tombolnak és a hőmérséklet az egekbe szökik, itt az ideje elképzelni egy olyan világot, amely túlmutat a GDP-n
1934-ben Simon Kuznets amerikai közgazdász egy tanulmányt terjesztett be a Kongresszus elé, amelyben a gazdasági teljesítmény mérésének új módszerét javasolta. Az Egyesült Államok a Nagy Világválság hatásától még mindig szenvedett, és Kuznets – a későbbi Nobel-díjas – fel akarta mérni, hogy pontosan milyen súlyos károkat szenvedett az ország gazdasága.
Kínában újra fellendül a szénalapú villamosenergia-termelés, miközben a rekordmennyiségű tiszta energia kárba vész
Egy új kutatás szerint 2026 első felében nőtt a szén felhasználása villamosenergia-termelésre Kínában, miközben rekordmennyiségű szél- és napenergiát vesztegettek el a termeléskorlátozások miatt. A világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója júniusig tartó hat hónap alatt 30 gigawatt (GW) új szénalapú villamosenergia-termelő kapacitást helyezett üzembe, és a szénalapú villamosenergia-termelés 3%-kal nőtt a tavalyi visszaesés után, az Energia- és Tiszta Levegő Kutatóközpont (CREA) és a Global Energy Monitor (GEM) jelentése szerint.
Az éghajlati változások által érintett ázsiai közösségek a bíróság elé viszik ügyüket
Mivel az éghajlatváltozás által kiváltott szélsőséges időjárási események egyre gyakrabban és egyre nagyobb intenzitással sújtják Ázsiát, Dél-Korea, a Fülöp-szigetek, India és Indonézia közösségei egyre gyakrabban fordulnak a bíróságokhoz, hogy igazságot és felelősségre vonást követeljenek.
Tényellenőrzés: Nem, az európai hőhullámokat nem a csökkenő légszennyezés „okozza”
Ezen a nyáron Európát sorozatos, rekordot döntő hőhullámok sújtották.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Zöldhang podcast: Újraindult az EGT és Norvég Civil Alap Magyarországon
Az EGT és Norvég Civil Alap új támogatási ciklusa (az Orbán1- kormány miatt) sokéves kimaradás után tér vissza Magyarországra, hogy támogassa a független magyar civil társadalom működését.
Zöld Hang podcast: Mi fán terem a Permakultúra?
A permakultúrát eredetileg zöld forradalomnak hívták, de ez egy lassú változás. Emberléptékű zöldségtermesztés, pénzmentes együttműködés, ökogazdálkodás, kártétel és a haszonvétel aránya a gazdaságokban.
Zöld Hang podcast: Mi lesz a levetett ruháink sorsa?
Mi történik valójában a feleslegessé vált ruháinkkal és cipőinkkel egy olyan rendszerben, ahol 2025-től kötelező a textilhulladék külön gyűjtése, de továbbra sem világos, hogy a fast fashion hulladékhegyeiből mi hasznosul újra.
Zöld Hang podcast: Úton a rendszerváltozás forgatókönyve: a Felforgatókönyv
Ne csodálkozz, hogy nem az történik, amit szeretnél, ha nem tudod megmondani, hogy mit szeretnél – ez a „Felforgatókönyv” mottója
Magyarország számokban: Boldog Bolygó Index
A Boldog Bolygó Indexet (Happy Planet Index, HPI) a születéskor várható élettartamból, a társadalmi jóllét megítéléséből és a karbonlábnyomból számolják.
Magyarország számokban: a gépjárműállomány
A gépjárművek száma Magyarországon évről-évre növekszik. Sajnos, a járművek átlagos életkora is nő, és lassan történik a szennyezésmentes technológiák terjedése.
Magyarország számokban: Alkohol-, dohány- és drogfogyasztás
Ezen a héten az Európai Drogügynökség adatait mutatjuk.
Magyarország számokban: védett területek, erdők
Ezen a héten az ország természetvédelmi területeiről illetve az erdős területekről közlünk néhány ábrát.
Magyarország számokban: Népsűrűség, városiasodás, szaporodás és fogyás, öregedés
A legnagyobb népsűrűségű területek nyilvánvalóan Budapest és Pest megye, a legritkábban Somogy megyében élnek.
Magyarország számokban: gyermekszegénység
Az Európa Unió három indikátort használ a szegénység mérésére, ebből kettőt mutatunk be ezen a héten.
Magyarország számokban: regionális különbségek
Nagy különbség van sok tekintetben az ország kelet és nyugati régiói között és a központi térség is több mutatóban eltér az ország többi részétől.
Magyarország számokban: a települések fejlettsége
Az Egyensúly Intézet a települések fejlettségének mérésére egy településindexet alkotott.
Magyarország számokban: daganatos betegségek
különböző ráktípusok miatti halálozást mutatjuk európai összehasonlításban.
Magyarország számokban: Hulladék és hasznosítás
Ezen a héten bemutatunk jó néhány grafikont, amelyek a hulladékok keletkezéséről és kezeléséről szólnak.
Magyarország számokban: A fogyasztói árak alakulása
A KSH minden hónapban összegyűjti, hogy az egyes termékeknek vagy szolgáltatásoknak mennyi a fogyasztói ára.
Magyarország számokban: A családok nettó jövedelme
Különböző családtípusok nettó jövedelmét mutatjuk az alábbi ábrákon.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?