A szerkesztő ajánlata:
Egyre több emberéletet fog követelni az extrém hőség, ha nem teszünk ellene
Magyarországon 2011 és 2023 között évente átlagosan 814 többlethalálozást mértek a hőségriasztások idején.
Tovább
MI május elseje üzenete a negyedik ipari forradalom idején?
Számos nagyhírű informatikus már tényként kezeli, és most már lassan a közgazdászok is kezdenek felzárkózni.
Tovább
Fordulat a Fertő tónál: vége a megalomániának, de maradtak kérdőjelek
A Fertő tó körül évek óta húzódó fejlesztési viták új szakaszba léptek: a korábbi, nagyszabású beruházási tervek után egy visszafogottabb koncepció körvonalazódik.
Tovább
A pénztárca is lehet fegyver – a fogyasztói bojkottok esélye hazánkban
Vajon élhetünk-e és ha igen, élünk-e Magyarországon a vásárlói bojkottal olyan gyárak termékei ellen, amelyek például mérgező anyagokat juttatnak a környezetbe és veszélyeztetik dolgozóikat?
Tovább
Sivatagosodás közelről: hogyan formálja át a klímaváltozás az Alföld talajait?
Az Alföld kiszáradása már nem jövőbeli forgatókönyv, a termőföld állapota látványosan romlik, miközben egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok között kellene fenntarthatóan termelni.
Tovább
Szalóczy Zsolt: a hosszú növekedési korszak véget érőben van
Mihez kezdjünk, ha a társadalmi-ökológiai összeomlás bizonyos formái már elkerülhetetlenek?
Tovább
A gyors ebéd ára: mikroműanyagok és vegyi anyagok az ételben
A mikrózás önmagában nem ördögtől való, de a műanyagba csomagolt készételek melegítése a kutatások szerint komoly egészségügyi kérdéseket vet fel.
Tovább
A fenntarthatóság rehabilitálása: mit ígér, és miről nem szól a Tisza zöldprogramja?
Tizenhat olyan év után, amikor valójában nem volt állami környezetvédelem, sokan kíváncsiak arra, hogy milyen lesz, amikor majd újra lesz.
Tovább
Nemzetközi lapszemle
15 inspiráló idézet David Attenborough-tól a természetről, az állatvilágról és az éghajlatváltozásról
A világhírű brit természettudós és műsorvezető az egyik leghangosabb szószólója a természet és a természeti világhoz tartozó minden dolog védelmének és megőrzésének.
A fejlődő országoknak kell irányítaniuk a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás folyamatát
Az elmúlt harminc évben a globális klímatárgyalások csak tovább mélyítették a politikai tehetetlenséget az éghajlati válság fő okát, a fosszilis tüzelőanyagokat illetően.
Az EU figyelmeztet a napenergia-alapú geomérnökségre
A luxemburgi közös tanácskozáson az EU 27 tagállamát képviselő miniszterek aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben először állapodtak meg abban, hogy „aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a nagyszabású éghajlati beavatkozások, különösen a napsugárzás módosítása (SRM), jelentős kockázatot jelentenek az éghajlatra, a környezetre, a biztonságra és a geopolitikára nézve”.
Zöldek kontra Zöldek: frontvonalak Európa energetikai átállásában
A megújuló energiaforrásokra való energiaátállás lendületet vesz Európa-szerte, a környezetvédelmi mozgalomon belül viták alakulnak ki a nagyméretű megújuló infrastruktúra gyors kiépítésének szószólói és a helyi közösségi részvétel támogatói között.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Zöldhang podcast: Újraindult az EGT és Norvég Civil Alap Magyarországon
Az EGT és Norvég Civil Alap új támogatási ciklusa (az Orbán1- kormány miatt) sokéves kimaradás után tér vissza Magyarországra, hogy támogassa a független magyar civil társadalom működését.
Zöld Hang podcast: Mi fán terem a Permakultúra?
A permakultúrát eredetileg zöld forradalomnak hívták, de ez egy lassú változás. Emberléptékű zöldségtermesztés, pénzmentes együttműködés, ökogazdálkodás, kártétel és a haszonvétel aránya a gazdaságokban.
Zöld Hang podcast: Mi lesz a levetett ruháink sorsa?
Mi történik valójában a feleslegessé vált ruháinkkal és cipőinkkel egy olyan rendszerben, ahol 2025-től kötelező a textilhulladék külön gyűjtése, de továbbra sem világos, hogy a fast fashion hulladékhegyeiből mi hasznosul újra.
Zöld Hang podcast: Úton a rendszerváltozás forgatókönyve: a Felforgatókönyv
Ne csodálkozz, hogy nem az történik, amit szeretnél, ha nem tudod megmondani, hogy mit szeretnél – ez a „Felforgatókönyv” mottója
Magyarország számokban: A fogyasztói árak alakulása
A KSH minden hónapban összegyűjti, hogy az egyes termékeknek vagy szolgáltatásoknak mennyi a fogyasztói ára.
Magyarország számokban: A családok nettó jövedelme
Különböző családtípusok nettó jövedelmét mutatjuk az alábbi ábrákon.
Magyarország számokban: A leggazdagabb magyarok vagyona
2002-től mutatjuk a 100 leggazdagabb magyar vagyonának számait.
Magyarország számokban: Hogyan állunk a környezetvédelemhez?
A TÁRKI Társadalmi Riportjában sok információ van arról, hogy milyen intenzitásúak a magyarok környezetvédelemmel kapcsolatos egyéni és kollektív cselekvései, illetve mekkora a környezet védelmével kapcsolatos áldozatvállalási hajlandóságuk.
Magyarország számokban: Szív és érrendszeri halálozás
Az OECD adatbázisa alapján bemutatjuk, hogyan alakultak a halálozási adatok a keringési betegségeknél.
Magyarország számokban: Társadalmi Haladási Index
Az EU regionális Társadalmi Haladási Indexe (SPI) a társadalmi jóllétet vizsgálja.
Magyarország számokban: Az öngyilkosságok gyakorisága
Magyarországon a 80-as években volt a legmagasabb az öngyilkosságok gyakorisága az OECD adatai szerint.
Mire költ a kormányzat?
A kormányzati kiadások szerkezetéről mutatunk számokat. Az ábrákon nem a kiadások abszolút értéke látszik, hanem a GDP arányában mutatjuk a költéseket.
Magyarország számokban: demográfia
Magyarország népessége a 80-as évek óta csökken, 2011-óta 10 millió alatti a népességszám.
Magyarország számokban: Szén-dioxid-kibocsátás
Magyarország a szocialista időkben – az akkori iparszerkezetből adódóan – nagy szén-dioxid-kibocsátónak számított.
Magyarország számokban: A magyarok értékrendje
Ezen a héten a magyarok értékrendjéről, identitásáról, politikai irányultságáról közlünk adatokat.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
