A szerkesztő ajánlata:
Amikor az ökológus rajzolni kezd – interjú Gallé-Szpisjak Nikolettel
Mit lát egy ökológus, amikor egy vadvirágos réten barangol?
Tovább
Amikor az ártér szomjazik: Gemenc harca a túlélésért
A Gemenci erdők állapotát egyre súlyosabban érinti a klímaváltozás: a csökkenő csapadék, a ritkuló dunai áradások és a talajvízszint süllyedése miatt már a több mint százéves tölgyesek is pusztulásnak indultak.
Tovább
Zöldre festett milliárdok: Miért tévút az elektromos autók állami támogatása?
Az elektromos autók állami támogatása valójában zöldre festett, igazságtalan jóléti transzfer. Vass Péter közgazdász véleménycikke.
Tovább
Velencei-tó törvény: botox a kiszáradó tájra
Most éppen törvénnyel kezelnék a vízhiányt, miközben a tónak a gyors gyógyuláshoz leginkább sok csapadékra, a tartós felépüléshez pedig térségi vízgazdálkodási reformra lenne szüksége.
Tovább
Györgyi-Ambró Gergő: közös cselekvéssel csökkenthetjük a klímaszorongást
A zöldmozgalmak örökös nagy kérdése, hogyan lehet a fogyasztói társadalomban – annak erősen túltolt szakaszában – felnőtt gyerekeket, fiatalokat környezeti és klímaügyekre fogékonnyá tenni, és egy fenntarthatóbb életforma felé terelgetni.
Tovább
Nyitott a tér: mindenkit vár a X. Zöld Nyári Egyetem
Június 27 és 30 között rendezik meg a X. Zöld Nyári Egyetemet, ezúttal a fővárostól nem messze, Szigetszentmártonban.
Tovább
„Az erdész fő terméke nem a faanyag, hanem az erdő”
A klímaválság korában Magyarországnak olyan erdőkezelésre lenne szüksége, amely nem faanyagforrásként, hanem létfontosságú ökológiai rendszerként tekint az erdőkre.
Tovább
Azbeszt a szomszédból: érthetetlen import, felmérhetetlen kár
A magyar miniszterelnök ausztriai látogatása után bejelentették, hogy nem jön több azbeszttel szennyezett kőzúzalék a szomszédból
Tovább
Nemzetközi lapszemle
Mit árulnak el nekünk a hőhullámok az éghajlatváltozásról?
A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó üvegházhatású gázok által okozott éghajlatváltozás várhatóan hosszabbá, intenzívebbé és gyakoribbá teszi a hőhullámokat.
A rendkívüli hőhullámokat ma már jobban mérjük, mint valaha. Az emberi áldozatok száma azonban továbbra is alulbecsült.
A hőhullámokra figyelmeztető eszközök egyre kifinomultabbá váltak, mégis a közvélemény figyelmét továbbra is inkább a rekordhőmérsékletek kötik le, mintsem azok a társadalmi körülmények, amelyek miatt a hőség betegséghez vagy akár halálhoz is vezethet. Miért a társadalmi kockázatnak – és nem csupán a hőmérsékletnek – kellene középpontban állnia a szélsőséges hőségről szóló tudósításokban.
Kapcsolati háló: Az életet fenntartó kapcsolatok újjáépítése
A Seeds sorozat ezen fejezete a „kapcsolati dimenziót” vizsgálja a regeneratív kultúrák alapjaként, és különböző interjúalanyok gondolataira támaszkodva bemutatja, hogy az empátia, a felelősségvállalás, a helyhez kötődő tartozásérzet és a kölcsönös függőség hogyan segíthetnek a modern élet társadalmi és ökológiai törésvonalainak gyógyításában.
Jeremy Rifkin: Az emberiség 6000 éven át uralta a vizet, de az éghajlatváltozás most közbeszól
Az emberi társadalmak már 6000 éve igyekeznek egyre nagyobb infrastrukturális beruházásokkal szabályozni a vizet. Mivel az éghajlatváltozás egyre szélsőségesebb árvizeket, aszályokat és hőhullámokat hoz magával, egyre több város keresi a másik utat: ahelyett, hogy uralni akarnák a víz ritmusát, inkább alkalmazkodnak hozzá.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Klímaklub: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
A Zöld Hang vitacikk-sorozatának méltó lezárásaként négy szerző Bod Péter Ákos, Csillag Gábor, Galántai Zoltán és Gébert Judit vitázott a technológiai fejlődés fenntarthatóságáról.
Merre tovább, zöldek?
Milyen hatással lesz az USA-ra, és a világra az, hogy az antizöld Donald Trump kilépteti az Egészségügyi Világszervezetből, és a Párizsi Klímaegyezményből hazáját?
Légy képzettebb, és akkor a fagyi visszanyal
A Megújuló Magyarországért Alapítvány és az ELTE Média Tanszékén működő Minor Média/Kultúra Kutatóközpont novemberben Tarnabodon és januárban Miskolcon, az Ámbédkár Iskolában tartott workshopokat.
Klímaklub: Hogyan javíthatjuk meg elromlott tárgyainkat, kapcsolatainkat és társadalmunkat?
Hogyan lesz egy pianínóból kinyitható franciaágy?
Magyarország számokban: Üzemanyag-fogyasztás
A NAV jövedéki adatbázisa alapján mutatjuk a az ország üzemanyag-fogyasztását és az ebből számolható CO2-kibocsátást.
Magyarország számokban: A nemek közötti egyenlőség
Ennek a sorozatnak az első része a nők társadalmi szerepéről szólt. Most új adatokat mutatunk, európai összehasonlításban. A Nemek Közötti Egyenlőség Intézete (EIGE) több dimenzióra kiterjedően vizsgálta a kérdést.
Magyarország számokban: Demográfia
A KSH és az Eurostat legfrissebb adatait mutatjuk az alábbi jelentésben.
Magyarország számokban: területhasználat és élőhelyek
Több különböző mutatóval szemléltetjük a világ, a kontinensek és az országok területhasználatát és az élővilág változásait.
Magyarország számokban: állami vagyon
Az Országleltár portál tételesen bemutatja, hogy miből áll az ország vagyona. Az állami vagyoni körbe tartozó vagyonelemek ingatlanok, társasági részesedések és eszközök bontásban láthatóak az oldalon.
Magyarország számokban: Éghajlat
A múlt század eleje óta állnak rendelkezésre meteorológiai adatok Magyarországon.
Magyarország számokban: Boldog Bolygó Index
A Boldog Bolygó Indexet (Happy Planet Index, HPI) a születéskor várható élettartamból, a társadalmi jóllét megítéléséből és a karbonlábnyomból számolják.
Magyarország számokban: a gépjárműállomány
A gépjárművek száma Magyarországon évről-évre növekszik. Sajnos, a járművek átlagos életkora is nő, és lassan történik a szennyezésmentes technológiák terjedése.
Magyarország számokban: Alkohol-, dohány- és drogfogyasztás
Ezen a héten az Európai Drogügynökség adatait mutatjuk.
Magyarország számokban: védett területek, erdők
Ezen a héten az ország természetvédelmi területeiről illetve az erdős területekről közlünk néhány ábrát.
Magyarország számokban: Népsűrűség, városiasodás, szaporodás és fogyás, öregedés
A legnagyobb népsűrűségű területek nyilvánvalóan Budapest és Pest megye, a legritkábban Somogy megyében élnek.
Magyarország számokban: gyermekszegénység
Az Európa Unió három indikátort használ a szegénység mérésére, ebből kettőt mutatunk be ezen a héten.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?