A második világháború óta nem volt rá példa, hogy ennyire drasztikusan nekiessenek a hazai erdőknek. Ezzel a természetvédelmi és ökológiai szempontból legértékesebb erdőink semmisülhetnek meg.
Tartályokban viszik fel a vizet egyelőre a felújított Ágasvári Turistaházba, ami a vízhiány miatt volt kényetelen bezárni június közepén. Az áramot már napelemek állítják elő, de a vízellátásnál hosszabb távon továbbra is csak a forrásvízben bízhatnak.
Számos budapesti, főként rákoshegyi és zuglói lakó életét keseríti meg a repülők szinte folyamatos zaja.
Szomjazik a vadvilág a Mátra és a Bükk vidékén. A súlyos aszály miatt sorra apadnak el a vízfolyások, száradnak ki a vízgyűjtők, ezt a növényzet is nehezen bírja. A drámai helyzetet tetézi, hogy egyesek teljes gátlástansággal, sajátjukként szipolyozzák ki a természetes vízfolyásokat, kertjüket, ültetvényüket locsolva.
Misztikus köd lengi körül a föld alatt növekvő szarvasgombákat, amit óriási becsben tartanak a gasztronómia rajongói. A triflák nem csak vadon teremnek, termeszthetők is, bár sok időt, beruházást és nagy figyelmet igényelnek. És még mindig kell egy jó szaglású kutya a megtalálásukhoz. Magyarország első bio szarvasgomba-ültetvényén jártunk.
Világszerte egyre gyakoribbak az erdőtüzek, egyes területeken a kiterjedésük is növekszik. Nálunk is szokatlan, és a klímaváltozással függ össze, hogy a magasabb régiókban akkora terület lángoljon, mint július elején a Bükkben.
Most a klímaváltozás miatt növekszik helyenként az UV-sugárzás mértéke, ami az emberiség mellett teljes ökoszisztémákra hathat kedvezőtlenül.
A lucosoknak már megpecsételődött a sorsuk, de a többi lombos és fenyőerdőnek is romlik az állapota. Részben a klímaváltozás okozza a pusztulást, de a károkhoz az óriási vadlétszám is hozzájárul.
A klímaváltozás miatt elkezdett felengedni a szibériai permafroszt, a világ legnagyobb természetes metántárolója. Kulcsfontosságú lenne megállítani vagy legalább fékezni a folyamatot, mert ha a szén-dioxidnál sokkal erőteljesebb üvegházhatású gáz ebben a mennyiségben a légkörbe jut, annak drámai hatása lesz a felmelegedésre.
Ha nem teszünk sürgősen azért, hogy csökkentsük az üvegházgázok kibocsátását, jöhetnek a 45 fokos maximumok és az összesen akár másfél hónapig is tartó nyári hőhullámok.