Nemcsak a hőhullámok száma, de intenzitása is növekszik Magyarországon, különösen a dél-alföldi régióban. Ha nem teszünk sürgősen azért, hogy csökkentsük az üvegházgázok kibocsátását, jöhetnek a 45 fokos maximumok és az összesen akár másfél hónapig is tartó nyári hőhullámok.
A néhány nappal ezelőtt véget ért, szokatlanul korán jelentkező idei első hőhullám csak „bemelegítés” volt ahhoz képest, amit Magyarország lakóira vár a jövőben a hazai éghajlatkutatók szerint. Vannak, akik egyenesen kijelentik, hogy a legutóbbi hőhullámmal és a hónapok óta tartó pusztító szárazsággal együtt is a mostani nyár lehet a jövőnk leghűvösebb nyara. A klímaváltozás miatt a pesszimista forgatókönyv szerint, a jelenleginél akár tizenkétszer több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végére országosan, ha nem teszünk semmit az üvegházgázok kibocsátása ellen – állítja a Másfélfok friss elemzése.
Húsz év alatt megduplázódott
Az adatok szerint hazánkban a 70-es, 80-as években – a Dél-Alföldön kívül – még egyáltalán nem voltak tartós hőhullámos napok, azaz olyan időszakok, amikor legalább három egymást követő napon a 27 fokot meghaladja a napi átlaghőmérséklet. A növekedés 2001-től detektálható, amikor is ez már átlag két nap volt országosan. Tavaly országos átlagban már négy ilyen nap volt, de jelentősek a regionális eltérések. Miközben a hegyvidékeken és az északi tájakon még nagyon ritkák, a délkeleti tájakon tavaly már 13 ilyen nap volt. Eddig a 2012-es év volt a legkiugróbb, országos átlagban nyolc nappal, az Alföld közepén 18 nappal.
Az éghajlati szimulációk alapján az is kiderült 90 százalékos bizonyosággal, hogy az emberi tevékenység hozzájárult a tartós hőhullámok gyakoriságának drasztikus növekedéséhez.
Több mint 5-6 hétig hőhullámban
A kutatók úgy számolnak, ha az üvegházgázok kibocsátása nem változik, a hőhullámok száma exponenciálisan fog nőni: az évaszázad végére átlagosan a jelenlegi tizenkétszeresére. Ez azt jelenti, hogy lesznek nyarak, amikor összesen akár több mint öt-hat hét is eltelhet hőhullámban, és egyetlen nyarat sem úszunk meg hőhullám nélkül. A legoptimistább forgatókönyv szerint a jelenleginek „csak” a háromszorosára növekedik a hőségnapok száma, de ehhez jelentősen mérsékelni kellene az üvegházgázok kibocsátását.
A területi különbségeknek megfelelően a Dél-Alföld, különösen Szeged térsége a legkitettebb a folyamatnak – itt 30 napnál is több lehet átlagban a tartós hőhullámos napok száma a század végére.
Fokozódó hőség, akár 45 fok is lehet
A hőhullámok gyakrabbá válásával párhuzamosan a hőmérséklet is növekszik. 1970 és 1990 között 33,3 fok volt az éves legmagasabb hőmérséklet országos átlaga, addig 2001-2020-ban már 35,6 fok. A klímamodellek alapján a kutatók szerint mintegy 60 százalékos megbízhatósággal állítható, hogy mi tehetünk az egyre magasabb évi maximumokról, azaz a hőségek intenzitásának növekedéséről is. Kibocsátáscsökkentés nélkül a jelenlegi trend folytatódik: 39 foknál is melegebb országos átlagokra számíthatunk a század végére.
Mérsékeltebb kibocsátással ez 37 fok körül tartható.
Az ország déli, délkeleti felén várhatjuk továbbra is az évi legmelegebb nappali hőmérsékleteket: a pesszimista kibocsátási forgatókönyv szerint itt minden évben 40 fokos maximumokra számíthatunk a század utolsó két évtizedében, addig az optimistább jövőkép szerint két fokkal kevesebbre. Az 10-20 évente előforduló hőmérsékleti maximumok mértéke is növekszik: míg 1971 és 1990 között ez 36 fok volt, 2001 és 2020 között már 39 fok, és hamarosan 43 – a délkeleti régióban 45 – fok körül alakulhat.
Változtatás nélkül sokkal többen halnak meg
Belátható, az emberi szervezetre gyakorolt hőterhelés, hőstressz a hosszabb és melegebb hőhullámokkal egyre erőteljesebbnek ígérkezik. Ha nem csökkentjük a kibocsátást, illetve nem mérsékeljük valamilyen módon a hőmérséklet emelkedését, az a jelenleginél sokkal jelentősebb többlethalálozással jár majd – jelenti ki az elemzés.
Ez különösen az Alföldet és a nagyvárosokat érintheti majd.
Megjegyzik azt is, a klimatizálás csak tüneti kezelés, amelyet fosszilis energiahordozókkal biztosítva tovább erősítjük a globális felmelegedést, és egy öngerjesztő folyamatot táplálunk. Helyette inkább egy zöldebb forgatókönyvet kellene követni, a kibocsátások csökkentésével.
A borítókép illusztráció: Fotó: Pixabay/Henrix_photos