Bármilyen erdőt bármikor kivághatnak a legújabb, fakitermelés korlátait szinte teljesen eltörlő kormányrendelet szerint. A lakossági tűzifaigényekre hivatkozva tarra vághatják a védett erdőinket, súlyos ökológiai következményeket kiváltva, ami nemcsak az érintett területeken érezteti majd a hatását.
„A második világháború óta nem volt rá példa, hogy ennyire drasztikusan nekiessenek a hazai erdőknek. Az energiaválság ugyan indokolhatja, hogy átmenetileg nőjön a fakitermelés volumene, de nem bármekkora mértékben, és nem ilyen, az észszerű differenciálást és korlátokat nélkülöző módon” – hangsúlyozta a Very Important Planetnek Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. A szakembert annak a friss kormányrendeletnek az értékelésére kértük, ami szinte teljesen eltörli a fakitermelés eddigi korlátait a háborús veszélyhelyzetre és a lakossági tűzifaigény kiszolgálására hivatkozva.
A kormány – felhatalmazásával élve – rendeleti úton felülírta az erdő- és természetvédelmi törvény fakitermelést korlátozó jogszabályait, amit a veszélyhelyzet fennállásáig felfüggesztett. Gálhidy szerint az, hogy ennek mekkora hatása lesz a hazai erdőkre, attól is függ, meddig marad érvényben ez a felfüggesztés.
Védett erdő? Nem számít!
Az új rendelet egyik legdrasztikusabb hatású változtatása, hogy vegetációs időszakban is engedélyezi a fakitermelést, ami az éppen akkor költő madárvilágot sodorja veszélybe, de megtizedelheti a kisemlősök, kétéltűek, ízeltlábúak populációját is.
A vágásérettségi korok is csupán ajánlásnak számítanak ezután: ahol úgy döntenek, akár 20 évvel korábban is kivághatják a 120-130 éves élettartamra tervezett tölgyeseket, bükkösöket. Erre rátesz egy lapáttal, hogy megszűnik a tiltás, ami az állami tulajdonú, magas természetességű, védett területeken lévő erdők tarvágására vonatkozott. A 2009-ben bevezetett jogszabály fontos természetvédelmi vívmány volt, eddig.
„Ezzel a természetvédelmi és ökológiai szempontból legértékesebb erdőink semmisülhetnek meg” – jegyezte meg a rendelet hatásáról a WWF Magyarország szakértője. Az már csak hab a tortán, hogy az agrárminiszter – hiszen környezetvédelmi nincs – saját hatáskörben bármilyen erdő kitermelését engedélyezheti.
A tarvágás a környezetét is tönkreteszi
„A tarra vágott területek méretének növekedése drasztikusan rontja, kiszárítja a helyi klímát, a hatása jóval messzebb ér, mint maga a vágásterület. Ez vonatkozik az állatvilágra is, ami elmenekül a bolygatott területek környékéről is” – magyarázta Gálhidy László. A lecsupaszított területeken végigrohan a mostanában gyakran óriási felhőszakadásként érkező csapadék, ami villámárvizeket okoz, miközben lemossa a talajt. A szakember megjegyezte, a faanyag szállítására mostantól engedély nélkül is kialakítható úgynevezett közelítőnyomok csak fokozzák a csapadékvíz-levezető hatást a hegyvidékeken.
Leromlik az erdők minősége
Súlyos hatással lehet a hazai erdők kor- és fajösszetételére az is, hogy az új rendelet értelmében nem kell már a védett területeken kitermelt idegenhonos fafajok helyére őshonost telepíteni. Így például a kitermelt akác sarjakról visszanő ahelyett, hogy őshonos tölgy kerülne a helyére, ami javítaná az erdő természetességi állapotát. Ez az „engedékenység” a védett erdők tarvágási tilalmának feloldásával együtt oda vezethet, hogy az idegenhonos, és invazív fafajok – például az akác – idővel kiszorítják az őshonosokat az adott területről. Gáhidy szerint nem az erdőterület mérete fog csökkeni Magyarországon az új rendelkezésekkel, hanem a minősége romlik le.
A WWF Magyarország példátlanul kockázatos lépésnek tartja a fakitermelés fokozását.
A jó természeti állapotú erdőterületek segítik a klímaváltozás hatásaival szembeni védekezést, csökkentik a villámárvizek kialakulásának kockázatát, szerepük van a táji vízmegtartásban, védenek a talajerózió ellen. A fenntarthatatlan mértékű fakitermeléssel mindezek elvesztését kockáztatjuk, és a későbbi évtizedek erdőgazdálkodásának alapjait ássuk alá.