Szinte teljesen elkészült Kecskeméten egy 120 négyzetméteres esőkert, amelyet a tervek szerint a környező házak tetőzetéről idevezetett esővízzel locsolnának – olvasható a Zöld Küldetés honlapján.

Az esőkertek kialakításának egyik fő motivációja eddig az volt Kecskeméten, hogy a nagy, intenzív esőzések után biztosítsák a csapadékvíz elvezetését és főleg megtartását, növények általi felhasználását – főleg azokon a területeken, ahol az utcát, előkerteket már oly mértékben leburkolták (és/vagy az árkok annyira nincsenek karbantartva), hogy az esővíz egész egyszerűen nem tudott az útról lefolyni, és így kisebb „tavak” alakultak ki.

Az esőkertek nagy mennyiségű víz megkötésére képesek, a csapadékot hosszú időre képesek elraktározni és fokozatosan hasznosítják, így egy ilyen helyen akár a mostanihoz hasonló aszály idején is több esélye van a növényzetnek a túlélésre.

A kecskeméti társasházaknál a tetőzetéről levezetett víz eddig a lakóépületek tövéhez folyt, áztatta a lakások falát és penészedést eredményezett.

A vízelvezetés csak a gondok egyik része, a kis tér közepén eddig növényzet sem volt, az idei aszályban a homokos talajon pedig még a meglévő kevés fű is gyorsan kiégett. A Zöld Küldetés Egyesület úgy látta, itt minden szempontból érdemes lenne egy esőkertet létesíteni.

A cél az, hogy házak tetőzetéről a csapadékot idevezessék, így a házak tövében sem állna meg a víz, és az esőkert vízutánpótlása is részben biztosítva lenne. Az egyesületnek a városrészi képviselői keretből sikerült a projektre 600 ezer forintot elnyerni.

A tervezés, az érkező vizek felmérése és a helyszín pontos kijelölése után tavasszal a tér közepén 90, a körülötte lévő külső gyűrűben pedig 70 centiméter mélységben szedték ki a földet, egy részét összekeverték komposzttal, és a tápanyagdús keveréket terítették le 40-45 centiméteres vastagságban. Ezután következett a növényzet elültetése, legvégül pedig mulccsal borították be a területet.

Az esőkertbe összesen 28 facsemete került – kislevelű hárs, éger, vadkörte és nyír -, több mint ötven cserje – például tiszafa, som, borbolya, kányabangita, gyöngyvessző -, míg a peremét évelő növények, többek között őszirózsák, zsályák, bíbor kasvirágok és sásliliomok díszítik.

A közepét sűrűbbre ültették a megszokottnál, hogy itt a cserjék sűrű aljnövényzetet alkossanak. Az esőkert még nincs teljesen kész, a befolyókat kell majd kibélelni fóliával és kavicsokkal, hogy a víz valóban el is jusson majd a kertbe (ha hetek után egyszer végre lesz eső Kecskeméten is). Az esőkert gondozását a helyi lakók vállalták – a nagy szárazság ellenére, a gondoskodásnak hála a nemrég kiültetett növények jó állapotban vannak.

A projekttel a lakosságnak is szeretnék megmutatni, miért és mire is jó egy esőkert és hogyan lehet létrehozni, melyek a kivitelezés fázisai.

A Zöld Küldetés Egyesület vezetője azt is kiemelte: hihetetlenül fontos lenne a vízmegtartás terén előrelépni, a városokban az esőkertek jelentenék erre a megoldást, nem pedig a kibetonozott csatornák és az esővíz gyors elvezetése.

Borítókép: Eső. Fotó: Pixabay/Joshua_seajw92