A nyáron, főként a városokban kialakuló hőszigethatás csökkentése a hőségnapok számának növekedésével már most is probléma, de a következő években ez csak súlyosbodni fog, ami mérhető gazdasági és egészségügyi hatásokkal (pl. többlethalálozás) jár.
Iváncsán máris tömeges elbocsátások zajlanak, olyan mértékben esett vissza a globális és az európai kereslet.
A Víz Koalíció évek óta próbálja felhívni a kormány figyelmét a hazai hálózat tarthatatlan állapotára, ami túlmutat azon, amit sok helyen érzékelhetünk az országban, hogy büdös, barnás színű víz folyik a csapból.
Immár az atomenergia-használat legelszántabb hívei sem vitatják, hogy a Duna változó vízállása (és általában a klímaváltozás) energiabiztonsági kockázatot jelent.
A hazai Zöld Civil Együttműködés május 24 és 26 között tartja a 33. Országos Találkozóját a Humusz Szövetség szervezésében Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és annak parkjában.
Egy kivételével az összes IPCC forgatókönyv számol a szén-dioxid-megkötő technológiákkal ahhoz, hogy 2 Celsius-fok alatt tartsuk a globális felmelegedést a század végéig.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) először közreadott, alkalmazkodásról szóló jelentése 36 klímakockázatot sorolt öt fő csoportba (élelmezés, egészségügy, infrastruktúra, gazdaság és pénzügy, ökoszisztémák).
2024. április 22-én, a Föld napján indítja útjára a 10 millió Fa országos közössége a Nemzeti Faültetés Napját, melyre maguk mellé hívják az egész országot, mert mint írják: „Nincs bal- és jobboldali klímaválság, hőguta, aszály és elsivatagosodás sem.”
Minden zöld elem hiányzik egyelőre a Rákosrendezőre tervezett és a kormány által erőltetett ingatlanberuházásból.
Az ökológiai gazdálkodás fontosságára és élelmiszer termelési rendszerünk sokszínűbbé tételére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a Föld Napjához kapcsolódva.
