Elveszíthetjük a klímaharcot, ha felolvad a permafroszt

A klímaváltozás miatt elkezdett felengedni a szibériai permafroszt, a világ legnagyobb természetes metántárolója. Kulcsfontosságú lenne megállítani vagy legalább fékezni a folyamatot, mert ha a szén-dioxidnál sokkal erőteljesebb üvegházhatású gáz ebben a mennyiségben a légkörbe jut, annak drámai hatása lesz a felmelegedésre.

Néhány hete járta be a tudományos világot a hír, hogy egy több tízezer éve fagyott gyapjas mamutbébit találtak Kanadában az örökké jeges földben, ami az eddigi legjobb állapotban megőrződött észak-amerikai mamutlelet lehet. Az elmúlt években Szibériából érkeztek beszámolók hasonló felfedezésekről: mamut, barlangi medve, gyapjas orszarvú, barlangi oroszlánkölykök döbbenetes épségben megmaradt tetemei kerültek elő a permafrosztból az utolsó jégkorszak idejéből.

Bombák a fagyott talajból

A permafrosztból – a legalább két éve, de jellemzően évezredek óta fagyott talajból – azonban nem csak efféle leletek kerülnek elő, és manapság ehhez sajnos már ásni sem kell. 2013-ban fedezték fel az első óriási krátert Szibériában, amelynek megjelenésvel kapcsolatban akkor még találgattak a tudósok.

Azóta összesen 17 hatalmas, akár 50 méter széles és 30 méter mély lyukat fedeztek fel a néptelen pusztában, és az is kiderült, mitől keletkeznek: a felolvadó talajt elképesztő erejű metánrobbanások szaggatják fel.

Az utóbbi több ezer évben a fagyott talajban fogva tartott, súlyos üvegházhatású gáz legnagyobb természetes tárolója a szibériai permafroszt.

A felmelegedés következtében viszont a metán az olvadó talaj felső rétegében gyűlik össze, ahol a kialakuló nagy nyomás végül robbanást okoz.

Rövid távon sokkal károsabb a szén-dioxidnál

Bár a szén-dioxid kibocsátás hatásaival már viszonylag régóta foglalkozik a világ zöldebbik fele, az csak nemégiben derült ki, hogy a metán sokkal gyorsabb és drasztikusabb hatást gyakorol a felmelegedésre. A jó hír az, hogy bár rövid távon súlyosabb a hatása a klímaváltozástra, 12-15 év alatt lebomlik a légkörben, szemben a szén-dioxiddal.

Míg egy évszázad alatt 1 tonna metán 28-szor erősebben melegíti a bolygót, mint egy tonna szén-dioxid, ha csak 20 évet vizsgálunk, akkor már 56-szoros a különbség.

De vannak kutatók, akik a metánt rövid távon 120-szor károsabbnak tartják a szén-dioxidnál. 1984 óta mérik a metánkoncentrációt a légkörben, a közel 4 évtized alatt 2020-ban mérték a legnagyobb éves növekedést – éppen akkor, amikor Szibériában rekordhőség volt.

Az eddigi elemzések szerint a globális metánkibocsátás legnagyobb részéért egyébként a mezőgazdaság felelős, azon belül is rizsföldek és a szarvasmarha-tenyésztés. Ezek adják kibocsátás 40 százalékát. A második legnagyobb, 35 százalékos tétel a fosszilis tüzelőanyagokból származik, a metántartalmú földgáz ugyanis gyakran szivárog az olaj- és gázkutakból, valamint a szénbányákból. A harmadik fő forrás a hulladéktermelés, főleg a szemétlerakók és a szennyvízcsatornák. A korábbi számítás tehát még nem is számol a permafrosztból származó metánszivárgással, amit a klímaváltozás okoz, és ami kiszabadulva tovább fokozza a felmelegedést.

Harminc éven belül mind a légkörbe kerülhet

Oroszország szibériai szárazföldi területének csaknem kétharmada tartósan fagyott állapotban volt eddig. Ebben a talajban nagy mennyiségben találhatók növények és állatok olyan maradványai, amelyeket még nem bontottak fel a mikrobák.

Akkor kezdődik a bomlás, ha a hőmérséklet megemelkedik és a talaj megolvad

– ilyenkor szabadul fel a metán. Mivel az elmúlt években egyre jobban melegszik a klíma – a sarkvidéki területeken a globális átlagnál kétszer gyorsabban –, a metánkitörések és -szivárgások üteme is gyorsulni fog.

Szibériában 2020-ban volt olyan település, ahol az átlagos júniusi maximumhőmérsékletnél 18 fokkal mértek magasabbat. A rekordhőség miatt ott mintegy öt százalékkal növekedett meg a metánkoncentráció, és ez hónapokon át stagnált – állapították meg német kutatók. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentése szerint ha a klímaváltozás a jelenlegi ütemben folytatódik, és nem teszünk ellene semmit, az oroszországi és más sarkvidéki régiókban a permafroszt 2050-re felolvadhat, ami óriási szén-dioxid- és metánkibocsátáshoz vezet. A tudósok szerint ha ez a légkörbe jut, annak drámai hatásai lehetnek az amúgy is túlhevült klímára.

2030-ra harmadával visszafognák a kibocsátást

Jó hír, hogy a tavaly decemberi glasgow-i klímacsúcson az amerikai elnök és az Európai Bizottság elnöke meghirdette a globális metánvállalást. Több mint 100 ország tett rá ígéretet, hogy 2030-ig 30 százalékkal csökkenti a metánkibocsátását.

Ez a hőmérséklet szempontjából azt jelentené, hogy 2050-ig 0,2 fokkal enyhülne a globális felmelegedés.

Ennek megtartása létfontosságú lenne ahhoz, hogy tartani lehessen a párizsi megállapodásokban kitűzött, legfeljebb 1,5 fokos emelkedést. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a metánvállalásról készített gyors elemzésében egyébként megállapította, hogy annak olyan hatása lenne a felmelegésre 2050-ig, mintha az összes ma közlekedő autót, teherautót, hajót és repülőgépet rögtön átállítanák zéró-kibocsátásúra.

Kiemelt kép: Wikipedia Commons

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére