Számos budapesti, főként rákoshegyi és zuglói lakó életét keseríti meg a repülők szinte folyamatos zaja. Kevesebb mint egy hónap múlva indul a Budapest Airport kibővített zajvédelmi programja. Ingyenes ablakcserét, redőnytok-szigetelést, szellőztető-berendezés beszerelését ajánlanak fel az érintett négyezer ingatlan tulajdonosának. A három évig tartó a kivitelezési munkát több fázisban hajtják végre.
Szeptemberben indul az a lakossági zajvédelmi beruházássorozat, amelyet a Liszt Ferenc repülőtér környezetében indít a Budapest Airport. Minden idők legnagyobb zajvédelmi programja – ahogy a fővárosi repülőteret üzelmetető társaság fogalmaz – a 17. 18., 10. kerületi, illetve vecsési és üllői lakók életkörülményeit igyekszik javítani az összesen 1,2 milliárd forinos keretösszeg ráfordításával.
A programot az érintett terület polgármestereinek bevonásával tervezte meg Budapest Airport.
Korábban, 2016 és 2019 között nagyjából 1500 érintett ingatlantulajdonosnak ajánlottak fel ablakszigetelést, egyfajta passzív akusztikai védelemként, amellyel nagyjából harmaduk élt. Ősztől azonban az eddigieknél szélesebb körben, nagyobb területen és bővebb műszaki tartalommal kívánja segíteni a Budapest Airport az élhető környezet kialakítását. Számításaik szerint a kibővített programban négyezer ingatlan vehet részt.
A program részeként a hálószobákban ingyenes csere kérhető 10 évesnél idősebb ablakokra, más helyiségekben pedig a csere költségének 70 százalékát állja a cég. A nyílászárókra egy 6 milliméteres plusz ablaktáblát szerelnek annak, aki kéri, ami a Budapest Airport szerint 10-12 decibellel csökkenti a külső zajokat. A redőnytokok hangszigetelésének költségét is vállaja a repülőtér üzemeltetője, ahogyan azt is, hogy speciális, kisfogyasztású szellőztető berendezéseket szereltetnek be a hálószobákba, így az ablakok kinyitása nélkül is friss levegő juthat be a a helyiségbe.
Ahogy a Very Important Planet korábbi riportjában bemutatta, számos budapesti, főként rákoshegyi és zuglói lakó életét keseríti meg a repülők szinte folyamatos zaja.
A le- és felszálló gépek 100-120 decibeles zajt okoznak az alattuk 100-300 méterrel élők környezetében, amelyen sok esetben a zárt ablak, a hőszigetelt vakolat, a kőzetgyapottal burkolt födém sem sokat tompít. Főleg az akár 250 tonnás tehergépek esetén. Az ablakok remegnek, a szekrényekben csörögnek a poharak és tányérok, a tévét nem lehet hallani, de előfordult, hogy a gépek keltette rezgések és légörvények a tetőcserepeket is leverték. Az érintetteket képviselő Kulturált Légiközlekedésért Egyesület pedig a zajszennyezés mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a repülőgépek által kibocsátott égéstermékek komoly légszennyezést is okoznak. Az óriási mennyiségben keletkező szén-dioxid, a nitrogén-dioxid és a mikropor olyan betegségekhez járulnak hozzá, mint az asztma, az allergia, a tüdőfibrózis vagy a tüdőrák.
Hogy a jelenlegi programban felajánlott ablakcsere vagy a külső zajt 10-12 decibellel csökkentő plusz ablaktábla mennyit tompít a 100-120 decibbellel dübörgő gépek keltette zajon, egyelőre nem tudni.
Ahogy azt sem, hogy a hálószobákba ajánlott szellőztető mennyiben szűri meg a repülők okozta plusz légszennyezést.
A program és a jelentkezés részleteivel kapcsolatban az érintett ingatlanok tulajdonosait levélben értesíti hamarosan a Budapest Airport, és egy weboldalt is létrehoznak az igénylések leadására. A program kivitelezése nagyjából három évet vesz igénybe, így az érintetteknél, ha kérik, különböző időpontokban hajtják végre a zajcsökkentő eszközök beszerelését.
A borítókép illusztráció