A SZERKESZTŐ AJÁNLATA
Meg kell menteni a haldokló erdőket
A klímaváltozás hatásai egyre erőteljesebben formálják a magyarországi erdők képét.
Mire figyelmezteti a világot a Google X egykori üzleti igazgatója?
A Google titkos kutatólaboratóriumának korábbi üzleti igazgatója, Mo Gawdat tanúja volt a mesterséges intelligencia születésének és berobbanásának, ám technooptimistából mára az AI egyik legprovokatívabb kritikusává vált.
Az utolsó órában: megmenthetjük-e a kiszáradástól az Alföldet?
Hol a meglepően alacsony vízállás okoz fejtörést a folyóinknál, hol pedig a kisebb-nagyobb árvizek. A nyáron volt olyan rész a Tiszán, ahol gyalog át lehetett kelni a folyón, a Dunában is voltak olyan júniusi hetek, amikor kilátszott a vízből az Ínség-szikla, aztán jött egy villámárvíz. Ahhoz, hogy megértsük folyóink “lélektanát”, vissza kell mennünk a 19….
814 emberélet évente – ennyit követel hazánktól a hőség
Van az a meleg, amitől az ember csak morog. Aztán van az, amitől kórházba kerül.
Nemzetközi lapszemle
Az ENSZ ügynökségei a munkavállalók védelmére szólítják fel a munkaadókat a szélsőséges hőség növekedése miatt
A jelentés szerint a gyakoribb és intenzívebb szélsőséges hőség növeli a kockázatokat mind a szabadban, mind a beltérben dolgozók számára.
Az EU-Mercosur megállapodás súlyos környezeti és társadalmi következményekkel jár
Az EU-Mercosur megállapodás felgyorsítja az erdőirtást, fokozza az éghajlati kibocsátást, és feltárja az európai zöld jogszabályokban lévő kiskapukat.
Útmutató az otthonok szén-dioxid-mentesítéséhez
Világszerte az épületeink felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős részéért. Az utólagos felszerelés (retrofitting) még mindig jó megoldás egy épület energiahatékonyságának javítására, energiafogyasztásának csökkentésére
COP-szakértők: Hogyan lehetne megreformálni az ENSZ klímatárgyalásokat?
Idén egy évtizede annak, hogy a nemzetek sikeresen megtárgyalták a Párizsi Megállapodást, ami azóta is a nemzetközi klímapolitika alapját jelenti. Ám a novemberi COP30 konferencia egy újabb tárgyalási fordulót jelent és egyre növekvő elégedetlenség tapasztalható az ENSZ klímafolyamatával kapcsolatban.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Klímaklub: Hogyan lehet a klímaszorongást cselekvésbe fordítani?
Mi okozza a szorongást? A bizonytalanság? Vagy a kilátástalanság?
Klímaklub: Hőguta, aszály, aztán pusztító áradás
November 6-án indult a Megújuló Magyarországért Alapítvány Klímaklubja a budapesti Gödör Klubban. A második kerekasztal fő témája az volt, hogy ki véd meg minket a klímaváltozás hatásaitól?
Hogyan törhet ki Budapest a negatív urbanizációs spirálból?
A Budapesten élők várható élettartama 5 évvel marad el az európai nagyvárosok átlagától.
Hogyan lehetne a lakhatási költségeket csökkenteni?
Podcast sorozatunk második részében a fővárosi lakásfelújítási programokról és finanszírozásukról.
Jávor Benedek: zavaros a magyar energiapolitika
Az áramtermelés jövője a dekarbonizáció, a decentralizáció és a digitalizáció.
Hogyan lesz a műanyag kupakokból kajak, és mire való a mobil bálna?
Egy fiatal PET kalóz: Bachrathy Bendegúz szomorú élményei.
Zöld civilek, fogyasztói lenevelés, komolyan vicces akciók – interjú Kalas Györggyel
A tavalyi év egyik Zöld Civil díjasa az a Kalas György, aki a hazai civil zöldek egyik nagy öregje.
Égigérő zöldfelületek Barnagtól Vácig – íme az idei KlímaSztár díjasok
Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség idén 7. alkalommal hirdette meg a magyarországi KlímaSztár díjat. Az Égigérő zöld – KlímaSztár 2024 felhíváson ezúttal olyan települési jó példákat kerestek, ahol közterületen klímaadaptív gyepgazdálkodás folyik, vagy biodiverz évelőágyások kialakításával beporzóbarát zöldterületek, zöldfelületek jöttek létre. A pályázatra beérkezett 17 jelölésből 5 hazai település – Barnag, Debrecen, Kecskemét, Újpest és Vác –…
Zöld civil díjazottak 2024
Az idén május 24-26 között tartották Nagykovácsiban a zöld civil szervezetek immár 33. országos találkozójukat. Itt adták át a tavaly alapított Zöld Civil Emlékdíjat Sipka Júliának és Varga Gábornak, valamint a Zöld Civil Díjat Újszászi Györgyinek és Ilosvay Györgynek. A Zöld Civil Együttműködés 2023-ban alapította meg a Zöld Civil Emlékdíjat, és a Zöld Civil Díjat,…
Kellenek-e felhőkarcolók Budapestre?
Budapest jövője címmel tartott a főváros szakmai fórumot a nemrég felújított Merlin színházban, ahol az egyik városképpel, városépítészettel kapcsolatos kerekasztal beszélgetés fő témája az volt, hogy kellenek-e felhőkarcolók Budapestre?
Magyarország számokban: Alkohol-, dohány- és drogfogyasztás
Ezen a héten az Európai Drogügynökség adatait mutatjuk.
Magyarország számokban: védett területek, erdők
Ezen a héten az ország természetvédelmi területeiről illetve az erdős területekről közlünk néhány ábrát.
Magyarország számokban: Népsűrűség, városiasodás, szaporodás és fogyás, öregedés
A legnagyobb népsűrűségű területek nyilvánvalóan Budapest és Pest megye, a legritkábban Somogy megyében élnek.
Magyarország számokban: gyermekszegénység
Az Európa Unió három indikátort használ a szegénység mérésére, ebből kettőt mutatunk be ezen a héten.
Magyarország számokban: regionális különbségek
Nagy különbség van sok tekintetben az ország kelet és nyugati régiói között és a központi térség is több mutatóban eltér az ország többi részétől.
Magyarország számokban: a települések fejlettsége
Az Egyensúly Intézet a települések fejlettségének mérésére egy településindexet alkotott.
Magyarország számokban: daganatos betegségek
különböző ráktípusok miatti halálozást mutatjuk európai összehasonlításban.
Magyarország számokban: Hulladék és hasznosítás
Ezen a héten bemutatunk jó néhány grafikont, amelyek a hulladékok keletkezéséről és kezeléséről szólnak.
Magyarország számokban: A fogyasztói árak alakulása
A KSH minden hónapban összegyűjti, hogy az egyes termékeknek vagy szolgáltatásoknak mennyi a fogyasztói ára.
Magyarország számokban: A családok nettó jövedelme
Különböző családtípusok nettó jövedelmét mutatjuk az alábbi ábrákon.
Magyarország számokban: A leggazdagabb magyarok vagyona
2002-től mutatjuk a 100 leggazdagabb magyar vagyonának számait.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
