A szerkesztő ajánlata:
Miért működik jobban a szelektív hulladékgyűjtés Nyugat-Európában?
Sok magyar településen ritkán ürítik a szelektív kukákat, a biohulladék pedig gyakran a vegyes szemétbe kerül. Mindeközben Nyugat- és Észak-Európában jóval kevesebb hulladék jut lerakókba és égetőkbe.
Tovább
A Golf-áramlat csendes változásai: Európa és az új jégkorszak veszélye
Az Atlanti-óceán egy olyan különleges jelenség helyszíne, amely Európa-szerte relatíve enyhévé teszi a telet és kiszámíthatóvá az időjárást. Ez a különlegesség egy hatalmas áramlatrendszer, amelyet Atlanti-óceáni Meridionális Áramlási Rendszerként, röviden AMOC-ként ismerünk, s amelynek a leghíresebb és legismertebb eleme a Golf-áramlat.
Tovább
Védett erdők kezelése: itt a szemléletváltás ideje
A Szeleta-tetőn történt fakitermelés túlmutat önmagán: a hazai erdők jövőjéről szóló vita került a középpontba. Természetvédők szerint rendszerszintű fordulatra van szükség, hogy a védett erdőkben az ökológiai szerep váljon elsődlegessé a fakitermelés helyett.
Tovább
Drága, de legalább a miénk: mérlegen az unortodox magyar energiapolitika
Uniós jóváhagyás nélkül történt meg az első betonöntés – vagyis a hivatalos építkezés kezdő lépése – Pakson.
Tovább
Hol vannak a régi készülékek? Kérdések az e-hulladékról
A hulladékgazdálkodási koncesszió indulása óta nincs pontos kép arról, mi történik a használaton kívüli elektronikai eszközökkel Magyarországon.
Tovább
Lehet-e még esélye a zöld fordulatnak?
A Mercosur-vita, a szuverenista fordulat és a közelgő választások fényében Oross Dániel politikatudományi kutató elemzi a zöldpolitika esélyeit, lehetőségeit.
Tovább
Nemzetközi lapszemle
A polgárok valóban jobbra tolódnak?
Európaszerte a szélsőjobboldal egyre nagyobb támogatottságot élvez a választásokon, ami azt a benyomást kelti, hogy a társadalmak egyre inkább jobbra tolódnak. Vincent Tiberj szociológus szerint azonban ez a felfogás félrevezető lehet: míg a politikai elit és a média jobbra tolódott, sok polgár – különösen a fiatalabb generációk – toleránsabbá vált olyan kérdésekben, mint a nemek közötti egyenlőség, a kisebbségek jogai és a kulturális sokszínűség.
Miért fontos a nők vezető szerepe a fosszilis tüzelőanyagok globális kivezetésében?
Osprey Orielle Lake a Nők Föld- és Klíma Akcióhálózatának (WECAN) alapítója és ügyvezető igazgatója, valamint a Fosszilis Üzemanyagok Szerződés irányító bizottságának tagja. Világszerte a nők vezetik a fosszilis üzemanyagok terjedésének megállítására és a klímaválság által megkövetelt igazságos átállás megvalósítására irányuló leghatékonyabb erőfeszítéseket.
Trump környezetvédelmi ügynöksége gyengíti a szénüzemek higany- és légszennyező anyagok kibocsátását korlátozó szabványokat
A Környezetvédelmi Ügynökség szerint ez a lépés összhangban áll a kormányzat „az amerikai energiaipari dominancia helyreállítása” céljával, amely kifejezést többször is használtak már a környezetvédelmi intézkedések visszavonásának igazolására.
A gyepek területe felére csökkenhet
Az éghajlatváltozás miatt a több mint 1,5 milliárd legelő állatot tápláló gyepek a század végére 36–50%-kal csökkenhetnek.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Jávor Benedek: zavaros a magyar energiapolitika
Az áramtermelés jövője a dekarbonizáció, a decentralizáció és a digitalizáció.
Hogyan lesz a műanyag kupakokból kajak, és mire való a mobil bálna?
Egy fiatal PET kalóz: Bachrathy Bendegúz szomorú élményei.
Zöld civilek, fogyasztói lenevelés, komolyan vicces akciók – interjú Kalas Györggyel
A tavalyi év egyik Zöld Civil díjasa az a Kalas György, aki a hazai civil zöldek egyik nagy öregje.
Égigérő zöldfelületek Barnagtól Vácig – íme az idei KlímaSztár díjasok
Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség idén 7. alkalommal hirdette meg a magyarországi KlímaSztár díjat. Az Égigérő zöld – KlímaSztár 2024 felhíváson ezúttal olyan települési jó példákat kerestek, ahol közterületen klímaadaptív gyepgazdálkodás folyik, vagy biodiverz évelőágyások kialakításával beporzóbarát zöldterületek, zöldfelületek jöttek létre. A pályázatra beérkezett 17 jelölésből 5 hazai település – Barnag, Debrecen, Kecskemét, Újpest és Vác –…
Magyarország számokban: Korai halálozás légszennyezettség miatt
A „State of Global Air 2025” jelentés átfogó elemzést nyújt a levegőminőségre és az egészségre gyakorolt hatásokra vonatkozó adatokról a világ országaiban.
Magyarország számokban: Fenntartható versenyképesség
A Global Sustainable Competitiveness Indexet (GSCI) a SolAbility fejlesztette ki, a GDP átfogó alternatívájának szánják.
Magyarország számokban: A levegő minősége
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatbázisai segítségével össze lehet hasonlítani az egyes európai városok levegőminőségét.
Magyarország számokban: Fűtés, hűtés
A 2022-es KSH felmérés adatai alapján mutatjuk a háztartások fűtési módjait és napelemmel, napkollektorral való ellátottságát.
Magyarország számokban: Felkészültség a mesterséges intelligencia alkalmazására
Az IMF 2023-ban felmérte az egyes országok felkészültségét a mesterséges intelligencia alkalmazásaira, ennek eredményét mutatjuk ezen a héten.
Magyarország számokban: PISA-eredmények
Az OECD által szervezett PISA-vizsgálatok eredményeit mutatjuk a környező országokhoz képest.
Magyarország számokban: Üzemanyag-fogyasztás
A NAV jövedéki adatbázisa alapján mutatjuk a az ország üzemanyag-fogyasztását és az ebből számolható CO2-kibocsátást.
Magyarország számokban: A nemek közötti egyenlőség
Ennek a sorozatnak az első része a nők társadalmi szerepéről szólt. Most új adatokat mutatunk, európai összehasonlításban. A Nemek Közötti Egyenlőség Intézete (EIGE) több dimenzióra kiterjedően vizsgálta a kérdést.
Magyarország számokban: Demográfia
A KSH és az Eurostat legfrissebb adatait mutatjuk az alábbi jelentésben.
Magyarország számokban: területhasználat és élőhelyek
Több különböző mutatóval szemléltetjük a világ, a kontinensek és az országok területhasználatát és az élővilág változásait.
Magyarország számokban: állami vagyon
Az Országleltár portál tételesen bemutatja, hogy miből áll az ország vagyona. Az állami vagyoni körbe tartozó vagyonelemek ingatlanok, társasági részesedések és eszközök bontásban láthatóak az oldalon.
Magyarország számokban: Éghajlat
A múlt század eleje óta állnak rendelkezésre meteorológiai adatok Magyarországon.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
