A SZERKESZTŐ AJÁNLATA
Meg kell menteni a haldokló erdőket
A klímaváltozás hatásai egyre erőteljesebben formálják a magyarországi erdők képét.
Mire figyelmezteti a világot a Google X egykori üzleti igazgatója?
A Google titkos kutatólaboratóriumának korábbi üzleti igazgatója, Mo Gawdat tanúja volt a mesterséges intelligencia születésének és berobbanásának, ám technooptimistából mára az AI egyik legprovokatívabb kritikusává vált.
Az utolsó órában: megmenthetjük-e a kiszáradástól az Alföldet?
Hol a meglepően alacsony vízállás okoz fejtörést a folyóinknál, hol pedig a kisebb-nagyobb árvizek. A nyáron volt olyan rész a Tiszán, ahol gyalog át lehetett kelni a folyón, a Dunában is voltak olyan júniusi hetek, amikor kilátszott a vízből az Ínség-szikla, aztán jött egy villámárvíz. Ahhoz, hogy megértsük folyóink “lélektanát”, vissza kell mennünk a 19….
814 emberélet évente – ennyit követel hazánktól a hőség
Van az a meleg, amitől az ember csak morog. Aztán van az, amitől kórházba kerül.
Nemzetközi lapszemle
Az ENSZ ügynökségei a munkavállalók védelmére szólítják fel a munkaadókat a szélsőséges hőség növekedése miatt
A jelentés szerint a gyakoribb és intenzívebb szélsőséges hőség növeli a kockázatokat mind a szabadban, mind a beltérben dolgozók számára.
Az EU-Mercosur megállapodás súlyos környezeti és társadalmi következményekkel jár
Az EU-Mercosur megállapodás felgyorsítja az erdőirtást, fokozza az éghajlati kibocsátást, és feltárja az európai zöld jogszabályokban lévő kiskapukat.
Útmutató az otthonok szén-dioxid-mentesítéséhez
Világszerte az épületeink felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős részéért. Az utólagos felszerelés (retrofitting) még mindig jó megoldás egy épület energiahatékonyságának javítására, energiafogyasztásának csökkentésére
COP-szakértők: Hogyan lehetne megreformálni az ENSZ klímatárgyalásokat?
Idén egy évtizede annak, hogy a nemzetek sikeresen megtárgyalták a Párizsi Megállapodást, ami azóta is a nemzetközi klímapolitika alapját jelenti. Ám a novemberi COP30 konferencia egy újabb tárgyalási fordulót jelent és egyre növekvő elégedetlenség tapasztalható az ENSZ klímafolyamatával kapcsolatban.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Klímaklub: Hogyan lehet a klímaszorongást cselekvésbe fordítani?
Mi okozza a szorongást? A bizonytalanság? Vagy a kilátástalanság?
Klímaklub: Hőguta, aszály, aztán pusztító áradás
November 6-án indult a Megújuló Magyarországért Alapítvány Klímaklubja a budapesti Gödör Klubban. A második kerekasztal fő témája az volt, hogy ki véd meg minket a klímaváltozás hatásaitól?
Zöld Hang podcast: Bukjuk a zöld átállást segítő uniós milliárdokat?
Hogyan szabadulhat meg az EU az orosz olajtól és gáztól?
Zöld Hang podcast: Felcsút hasít, a természetvédelem haldoklik
Hírháttér podcast sorozatunk aktuális témái: tarvágás-törvény, elsivatagosodás, a zöld jövő lehetőségei és az MTA friss publikált állásfoglalása a klímatörvénnyel kapcsolatban.
Zöld Hang podcast: Klímasemleges lehet Magyarország 2050-re?
Sokszor elhangzik, hogy adósak vagyunk egy koherens „zöld” jövőkép felvázolásával.
Zöld Hang podcast: Paks 2 délibábja és a romlott narancs zöldje
Hírháttér podcast sorozatunk aktuális témái: Paks 2, putyini önkénytörvény, környezetvédelmi büdzsé, élelmiszerpazarlás, munkavállalói jogok, vizes élőhelyek és zöld újságírás.
Milyen jövő vár a fővárosi agglomeráció vizes élőhelyeire?
E heti podcast adásunk Weiperth András hidrobiológus előadása az agglomeráció vizes élőhelyeinek helyzetéről, jövőjéről.
Zöld Hang podcast: a Teleki téri közösségi szerelde műhelytitkai
Legújabb podcast adásunk bemutatja egy civil szervezet sziszifuszi munkáját, és a budapesti kerékpározás történetéről is mesél a bringaszaki a „tanyabike”-tól a csúcsbringákig.
Zöld Hang podcast: szupergazdagok a putyinizálódó Magyarországon
Hírháttér podcast sorozatunk aktuális témái: magyar milliárdosok, „orosz törvény” Magyarországon, ESG, hidrogénhajtás, levegőminőség, munkavállalói jogok és az erdeink helyzete.
Zöld Hang podcast: egyes magyar falvakban rosszabb a levegő, mint Pekingben
Tudjuk, hogy a metán és a korom szennyezi a környezetet, és gyilkos légszennyező, még sincs határértékük, és kevés a mérési adat.
Magyarország számokban: Hogyan állunk a környezetvédelemhez?
A TÁRKI Társadalmi Riportjában sok információ van arról, hogy milyen intenzitásúak a magyarok környezetvédelemmel kapcsolatos egyéni és kollektív cselekvései, illetve mekkora a környezet védelmével kapcsolatos áldozatvállalási hajlandóságuk.
Magyarország számokban: Szív és érrendszeri halálozás
Az OECD adatbázisa alapján bemutatjuk, hogyan alakultak a halálozási adatok a keringési betegségeknél.
Magyarország számokban: Társadalmi Haladási Index
Az EU regionális Társadalmi Haladási Indexe (SPI) a társadalmi jóllétet vizsgálja.
Magyarország számokban: Az öngyilkosságok gyakorisága
Magyarországon a 80-as években volt a legmagasabb az öngyilkosságok gyakorisága az OECD adatai szerint.
Mire költ a kormányzat?
A kormányzati kiadások szerkezetéről mutatunk számokat. Az ábrákon nem a kiadások abszolút értéke látszik, hanem a GDP arányában mutatjuk a költéseket.
Magyarország számokban: Boldogság
Aligha lehetünk boldogak a Boldogság Indexen elért helyezésünkkel.
Magyarország számokban: demográfia
Magyarország népessége a 80-as évek óta csökken, 2011-óta 10 millió alatti a népességszám.
Magyarország számokban: Szén-dioxid-kibocsátás
Magyarország a szocialista időkben – az akkori iparszerkezetből adódóan – nagy szén-dioxid-kibocsátónak számított.
Magyarország számokban: A magyarok értékrendje
Ezen a héten a magyarok értékrendjéről, identitásáról, politikai irányultságáról közlünk adatokat.
Magyarország számokban: Ökológiai lábnyom
Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy egy ember, közösség, ország vagy éppen az egész világ mennyi természeti erőforrást használ fel, illetve mekkora terület szükséges ennek előállításához.
Magyarország számokban: Az iskolát korán elhagyók aránya
A grafikon azok arányát mutatja, akik túl korán hagyják el az iskolarendszerű tanulást.
Magyarország számokban: Testtömeg-index
Ezen az ábrán különböző életkorokban mutatjuk az egyes országok Testtömeg Index (BMI) adatait.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
