Megkezdődött a dunai hajóút fejlesztésének környezetvédelmi engedélyezési eljárása, a tervezők szerint a folyó jobb hajózhatóságát célzó beavatkozások 2023-ban indulhatnak.
A projekt Dunaföldvár és Foktő közötti szakaszának környezetvédelmi hatásvizsgálata 2020. december végén kezdődött, az eljárás legkésőbb február végén zárul le – közölte a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal az MTI-vel.
A hivatal az eljárásba bevonja a szakhatóságokat, az érintett települések jegyzőit, megkeresi a természetvédelmi kezelőket, a felszíni vizek és a felszín alatti vizek kezelőit – írták. A közmeghallgatást február 11-én Kecskeméten tartják, a járványhelyzet miatt az érintettek személyes jelenléte nélkül. A Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) belvízi hajóút fejlesztésének 6,3 millió eurós tervezésére 2015-ben nyert 85 százalékos támogatást Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) alaptól.
A beavatkozások a folyó Szap és a déli országhatár közötti szakaszán, 31 helyszínen, 52 kilométeren valósulhatnak meg.
A tervező konzorcium összefoglalója szerint Dunaföldvártól Foktőig négy helyszínen – a dunaföldvári, a dunaföldvár-solti, a révbéri kanyarulatban, a madocsai átmenetben és a barákai szűkületben – 30 változtatást végeznének el. Ennek részeként egyebek között 2932 köbméternyi fenékbordát, több mint 36 ezer köbméter sarkantyút építenek vagy egészítenek ki, közel ekkora mennyiségben létesítenek vezetőműveket, és 12 080 köbméter mederanyagot kotornak ki. A tervezők azt írták: a program minimalizálni kívánja a kotrásokat és a hagyományos műszaki létesítmények kiépítését. A legkorábban 2023-ban induló munkák 5-6 évig tartanak majd.
A program célja, hogy a teljes magyar Duna-szakaszon a hajóút mélysége elérje a 2,7 métert, és az év legalább 300 napján akadálymentesen lehessen közlekedni a nemzetközi hajózásban szabványos, 25 deciméteres merülésű, 1300-1600 tonna hordképességű hajók.
A hajóút a Duna-Majna-Rajna vízi úton Magyarország felett és alatt, egészen a Fekete-tengerig már megfelel a nemzetközi paramétereknek, amit duzzasztással, folyószabályozással értek el. A Bős-déli országhatár közötti szakaszon ugyanakkor a meder változása, a karbantartás elmaradása miatt sem az európai közlekedési miniszterek egyezményében, sem a Duna bizottsági ajánlásban foglaltak nem teljesülnek – ismertette a kormányhivatal.
Kiemelt kép: Wikipedia Commons
