Barion Pixel

Változó táj, változó védelem – mi lesz a Natura 2000 területekkel?

Egy ritka madarat nem lehet megóvni, ha közben eltűnik a táplálkozóhelye, ahogy egy vizes élőhelyet sem, ha elvezetik belőle a vizet. A természetvédelem ezért az egyes fajok mellett egyre inkább az élőhelyek egészére, működésére és kapcsolataira figyel. A klímaváltozás ezt a szemléletváltást is sürgeti. A Natura 2000 területek kezeléséről idén több uniós egyeztetés is zajlott, legutóbb októberben. A Szentendrei-szigeten jól látszik, hogyan találkoznak ezek a kérdések a mindennapokkal. A Natura 2000-es területek jövőjéről beszélgettünk Ujj Zsuzsannával a Magyar Természetvédők Szövetsége munkatársával és Nagy Dénessel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberével.

A térképen ugyanott húzódik a védett terület határa, a táj azonban az elmúlt években  megváltozhatott. Ahol korábban víz állt, ott a talaj most száraz, az összefüggő erdő ritkul, és eltűnhetnek a védett növények és az ott élő védett állatok is. Ilyenkor a természetvédőknek is újra fel kell tenniük a kérdést: mit és hogyan tudnak megőrizni?

Magyarországon 22 éve működik a Natura 2000, az Európai Unió természetvédelmi hálózata, ahol az emberi tevékenységeknek – a gazdálkodástól a turizmusig – a védett állatok és növények megőrzésével kell összhangban lenniük. A cél, hogy a tájat használó ember mellett hosszú távon is helye maradjon az értékes élővilágnak. A klímaváltozás sürgeti, hogy újragondolják, miként működhet a védelem a mindennapokban: idén több uniós szakmai egyeztetésen keresték erre a válaszokat. A júniusi találkozón az alkalmazkodás gyakorlati lehetőségeivel foglalkoztak, október végén pedig Brüsszelben már az is terítékre került, hogyan találkoznak a természetvédelmi előírások a beruházási tervekkel, jut-e elegendő pénz a megvalósításukra, és hogyan követhető az élőhelyek állapota. A Bizottság a végrehajtás egyszerűsítésének lehetőségeit vizsgálja, miközben a védelem magas szintjének megőrzését ígéri. Az októberi egyeztetés azonban még csak köztes állomás volt: a felvetett kérdések megvitatása önmagában nem változtatta meg a szabályokat.

“Itthon a Natura 2000 területek kezelését fenntartási tervek segítik, amelyek kidolgozásában a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai is részt vettek. Az idei nyár hősége és szárazsága azonban ismét megmutatta, milyen nehézségekkel kell szembenézniük a területek kezelőinek. A változó körülmények miatt a Natura 2000 területek kezeléséről szóló fenntartási terveket időszakonként felül kell vizsgálni” – mondta el Nagy Dénes, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Természetvédelmi Osztályának vezetője. Szerinte a terveket célszerű tízévente felülvizsgálni, és ennek során a klímaváltozás hatásait is figyelembe kell venni.

Nagy baj a szárazság

Abban mindenki egyetért, hogy a legnagyobb gondok egyike a víz hiánya. Nagy Dénes a tartós vagy időszakos szárazságot és a talajvízszint csökkenését emelte ki, miközben helyenként hirtelen nagy mennyiségű csapadék érkezik. Ehhez társul a forró napok számának várható növekedése is. “Ezek a folyamatok lassan az ismerős tájat is átformálhatják. Egyes erdők felnyílhatnak, nagyobb teret kaphat az erdőssztyepp jellegű növényzet, és visszaszorulhatnak a területre korábban jellemző növényfajok. Ha változik a növényzet, megváltoznak a madarak búvóhelyei és táplálkozási lehetőségei is.” Az MME osztályvezetője szerint kétéltű és hüllőfajok esetén már helyi kihalási eseményeknek is tanúi vagyunk.

Ujj Zsuzsanna, a Magyar Természetvédők Szövetségének természetvédelmi szakértője szerint a természetvédelemnek ezt az átalakulást is követnie kell. “A szakma figyelme az egyes, kezdetben hasznosnak tartott fajoktól az élőhelyek felé fordult, ma pedig már azok ökológiai működését és kapcsolatait is meg akarja őrizni. A Natura 2000 eleve fajok és élőhelyek védelmére épül, kezelésükben azonban egyre fontosabbá válik az alkalmazkodás és a teljes tájban való gondolkodás.” – vélekedik  Ujj Zsuzsanna.

Mederkotrás és strandolás a Szentendrei-szigeten

Ennek a Szentendrei-szigeten kézzelfogható jelentősége van. A Duna, az árterek és a homokpusztai gyepek is Natura 2000-es területek. Ezek védelmét ugyanott kell összehangolni a vízbázis megóvásával és a települések működésével. Ami a folyóval történik, annak a parton is következménye lesz. Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere például arról számol be, hogy az idei rendkívül alacsony dunai vízállás miatt mederkotrásra volt szükség a kishajó biztonságos közlekedéséhez. A Natura 2000 érintettség miatt engedélyt kellett kérniük, de ezúttal az ügyet a vis maior helyzetre tekintettel rugalmasan kezelték.

A Szentendrei-szigeten a mocsári teknős és a szibériai nőszirom mellett a homokbuckák különleges gyepjeit is óvni kell. Molnár Zsolt szerint ezek a településtől távolabb eső területek viszonylagos nyugalomban vannak: a Natura 2000 előírásai miatt a beépítés sem érheti el őket. A természetvédelem a strandok mindennapjait is alakítja. A polgármester elmondása szerint a sötétedés után a sekély vízbe húzódó gébek miatt a helyi strand csak nappal fogadhatott fürdőzőket.

A szigeten ugyanakkor a vízbázisvédelem sok esetben még a Natura 2000 előírásainál is szigorúbb feltételeket szab. A polgármester szerint a kétféle védelem összhangban működik. “A vízmű az elmúlt években egyre több területen lép fel szigorúan, a vízbázis megóvása pedig az infrastruktúra fejlesztésének és egyes területek beépítésének is korlátot szab” –jelezte Molnár Zsolt.

Felmerülnek azonban olyan problémák is, amelyeket ugyancsak vizsgálni kell. “Ha kiszárad egy vizes élőhely, meg kell vizsgálni, mi történt vele. Kevés volt az eső? Elvezették a vizet? Túlhasználták a területet? A válasz dönti el azt is, mit lehet tenni érte.” Ujj Zsuzsanna ugyanis attól tart, hogy megfelelő ellenőrzés nélkül a helytelen gazdálkodás következményeit is a klímaváltozás számlájára írhatják. Az erdőkben hasonló veszélyt lát, ha a szárazságtűrésre hivatkozva őshonos állományokat cserélnek idegenhonos gazdasági fafajokra, vagy tűzmegelőzéssel indokolnak intenzívebb fakitermelést.

Abban, hogy a természetvédők hogyan alkalmazkodhatnak a változó klímához, a Bizottság márciusban kiadott útmutatója is segít eligazodni. Ez azonban nem írja át a védelem szabályait, és nem ad szabad utat a fenti beavatkozásoknak: a meglévő előírások betartásához kínál kapaszkodókat. Az MTVSZ szakértője szerint ezért következetesen érvényesíteni kell az állapotromlás tilalmát, és fel kell számolni a megszüntethető károsító tényezőket. A víz visszatartása, a védőzónák növelése vagy az erdei holtfa megőrzése is segítheti az élőhelyek ellenálló képességét. Nagyobb nyilvánosságot is szeretne: legyen követhető, hol milyen beavatkozás történik, és mit eredményez.

“Annak megítéléséhez, hogy egy terület állapota javul vagy romlik, rendszeres, szisztematikus felmérések, úgynevezett monitoring adatok és ezek kiértékelése kellenek”. Nagy Dénes elmondása szerint az MME a fenntartási tervek felülvizsgálatától függetlenül is gyűjt adatokat a madarakról és más élőlénycsoportokról, így az új alkalmazkodási szempontok önmagukban nem jelentenek többletfeladatot az egyesületnek.

A védett fajok és élőhelyek állományainak helyzetéről uniós szinten is számot kell adni. Az osztályvezető hangsúlyozza: az irányelvek szigorú adatszolgáltatási rendszere a klímaváltozástól függetlenül működik. A fenntartási tervek felülvizsgálatának kezdeményezése pedig az állami természetvédelmi szakirányítás feladata.

Ki fizeti az élőhelyek megőrzését?

A Szentendrei-szigeten a természetvédelmi munka egyik akadálya prózai: nincs rá elég pénz. Molnár Zsolt szerint sok az inváziós növény, visszaszorításuk pedig a védett területeken is folyamatos feladat. A településtől távolabb fekvő homokbuckák gyepjeit ugyan viszonylagos nyugalom veszi körül, de ez önmagában még nem oldja meg a nem kívánt fajok terjedését. A gyalogakác megfékezésére külön pályázaton nyertek támogatást. A közterületeken a faállomány pontos felmérése is Natura 2000 előírás lenne, de ez egy igen  jelentős munka.A polgármester ezért a fakataszter összeállítására és naprakészen tartására is indokoltnak tartana forrást biztosítani, így lehetne a további lépések tervezését megalapozni.

A polgármester felvetése túlmutat a sziget gondjain: miből lehet finanszírozni azt a Natura 2000 által előírt  munkát, amelytől valóban jobb állapotba kerül a természet? A települési feladatok mellett ezen a gazdálkodóknak nyújtott támogatások is sokat segíthetnek. Ezek elősegíthetik a Natura 2000-es területek védelmét, sőt. Nagy Dénes szerint a már működő agrártámogatások megmutatják, hogy a megfelelően célzott kifizetéseknek lehet érzékelhető természetvédelmi hatásuk. Az MME tapasztalatai alapján a Magas Természeti Értékű Területekhez, azaz az MTÉT-hez kapcsolódó programok helyszínein az agrárélőhelyek madárállományai jobb állapotban vannak, mint az azokon kívüli területeken. Az osztályvezető a hasonló programok kiterjesztésében lát lehetőséget. Ezek a vízvisszatartást, a vizes élőhelyek helyreállítását vagy akár a művelési ág megváltoztatását is segíthetnék. A kifizetéseket pedig érdemes lenne nagyobb arányban igazolható ökológiai eredményekhez kötni, amelyek értékeléséhez a monitoringadatok és a távérzékelés is segítséget adhatna.

Ujj Zsuzsanna szerint is fontos, hogy támogatást kapjanak azok a gazdálkodók, akik a természet védelméért többletmunkát végeznek vagy bevételről mondanak le. Azt azonban a helyszínen is ellenőrizni kell, hogy az intézkedések valóban használnak-e: sikerül-e visszatartani a vizet, visszaszorítani az inváziós növényeket és javítani az élőhelyek állapotát.

Olvasnál még hasonló cikkeket? Iratkozz fel hírlevelünkre!