Ahol a múlt folyói nyomot hagytak, ott lehet a jövő vízkészlete
Az Alföld jövője szorosan összefügg azzal, hogy képesek vagyunk-e megtartani a tájban egyre értékesebbé váló vizet.
Az Alföld jövője szorosan összefügg azzal, hogy képesek vagyunk-e megtartani a tájban egyre értékesebbé váló vizet.
Az átmeneti tarvágási tilalom lejárta után – szó szerint – gyökeresen át kell alakítani a védett és magas természetességű erdőkben zajló gazdálkodást; nem is „csak” primer természetvédelmi, hanem elsősorban klímavédelmi megfontolások miatt.
Mi történik, amikor a víz eltűnik egy tájból, a zöldfelületek lassan visszahúzódnak, és a klímaváltozás hatásai már nem statisztikákban, hanem a települések mindennapi működésében jelennek meg?
Idén az elmúlt 125 év legszárazabb júniusát éltük át.
Szakmai körökben közismert tény, hogy 20 év alatt ötödére csökkent a fenyvesek területe Magyarországon, tavaly pedig a feketefenyő-állomány tizede elpusztult.
Dr. Goda Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának adjunktusa sok éve kutatja a klímaváltozás jelenségét, tudását a katedra mellett a Facebookon is igyekszik megosztani.
Ezen a télen hiánycikk a csapadék a Kárpát-medencében.
Egyre melegebbek a nyarak és egyre csak csökkennek a vízkészleteink.
Szinte már nem is telik el nap hazánkban anélkül, hogy az aszályról ne szólnának hírek.