Egy friss tanulmány szerint megdöbbentően alacsony az Európai Unió területén működő hulladékégetők energiahatékonysága – írja közleményében a Humusz Szövetség. A Zero Waste Europe (ZWE) által kiadott, az Equanimator által készített értekezés alapjaiban kérdőjelezi meg a fogalom használatának létjogosultságát is. A Humusz Szövetség úgy gondolja, hogy a hulladékhasznosító művek további építése helyett Magyarországnak is elemi érdeke a zero waste megoldások irányába indulni, és mind környezetvédelmi, mind egészségügyi szempontból hathatós megoldásokat találni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés megoldására.
Az Európai Unióban az egyes hulladékégető létesítmények két típusú, R1 és D10 besorolást nyerhetnek attól függően, megütik-e az R1 energiahatékonysági kritériumban megállapított küszöbértéket. Az R1 energiahatékonysági képletet azért alkották meg, hogy segítségével az energiahatékonyság alapján tegyenek különbséget „energetikai hasznosító” (R1) és „ártalmatlanító” (D10) égetés között.
„Az energetikai hasznosítás hatékonyságának cáfolata: az uniós hulladékégető művek teljesítménye” című tanulmány magyar nyelvű összefoglalójából a Humusz Szövetség honlapján többek között kiderül, hogy azuniós statisztikák azt mutatják, hogy az EU-ban elégetett települési hulladékok 98%-át az „energetikai hasznosító” (R1) besorolású létesítményekben égetik el. Éppen ezért, az R1 energiahatékonysági kritérium nem képes érdemben megkülönböztetni azokat a létesítményeket, amelyeket engedélyre érdemesnek véltek, valamint amelyek energiahatékonyság terén viszonylag magas teljesítményt értek el.
Magyarország elemi érdeke a zero waste megoldások irányába indulni
Magyarország egyetlen kommunális hulladéktüzelésű erőműve jelenleg a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű, amely létesítmény feladata, hogy termikusan ártalmatlanítsa a Budapesten keletkező települési szilárd hulladék mintegy hatvan százalékát. Kapacitása évi 350 ezer tonna. A 2023 júliusától induló, 35 éves koncessziós rendszer keretében azonban a koncesszor által vállaltan legalább még egy, de az előzetes elképzelések szerint akár hosszú távon több további hulladékhasznosító mű is épülne.
„A Humusz Szövetség úgy gondolja, hogy ez mind környezetvédelmi, mind egészségügyi szempontból káros, ráadásul nem jelent megoldást a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségre sem. Egy ilyen, a körforgásos gazdaság elveivel határozottan szembemenő hulladékkezelési megoldás helyett számos alternatíva létezik, amelyek a hulladék keletkezésének megelőzésére, a megfelelő szelektálására és a minél nagyobb arányú, anyagában történő hasznosításra fókuszálnak.
Magyarországnak is elemi érdeke a zero waste megoldások irányába indulni” – mondta el Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője.
Helytálló-e a továbbiakban a hulladékégetők hatékony energiatermeléséről beszélnünk?
A hulladékégetést gyakran alacsony szén-dioxid-kibocsátású, sőt, néhol megújuló energiaforrásnak tekintik. Mindez azonban közel sem nevezhető helytállónak, sem villamos energia, sem pedig hő előállítása esetén.
A jelentés határozottan javasolja, és kifejezetten sürgeti a D10 és R1 típusú hulladékégetők közötti értelmetlen különbségtétel elhagyását. A tanulmány egyértelműen rámutat az ártalmatlanítás (D10) és a hasznosítás (R1) közötti megkülönböztetés meglehetősen ingatag, egyúttal önkényes alapjára. Janek Vähk, a ZWE éghajlat-, energia- és légszennyezési programjának koordinátora szerint: „A jelentés bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy a hulladék energetikai célú elégetése nagyon gazdaságtalan folyamat, és mint olyan, egyes érdekeltek gyakran túlhangsúlyozzák az energiavisszanyerési szempontokat. Ráadásul a folyamatban lévő dekarbonizáció miatt egyre nehezebb a hulladékot megfelelő energiaforrásnak tekinteni, így a hulladékból történő energiahasznosítás szükségessége, amely az R1-formula megalkotásához vezetett, elavult.”
A Zero Waste Europe felszólítja az Európai Bizottságot a hulladékokról szóló keretirányelv sürgős felülvizsgálatára
„A »hasznosítás« és az »ártalmatlanítás« közötti, energiahatékonyság alapján való különbségtétel mindig megkérdőjelezhető. A hulladékégetőknek a törvény szerint a lehető legnagyobb mértékben vissza kell nyerniük a hőt, és bármilyen értelmes megkülönböztetés kizárná a működő létesítmények jelentős részét. Ehelyett az EU adatai szerint az összes elégetett települési hulladék mintegy 98%-át olyan létesítményekben kezelik, amelyek »energetikai hasznosítónak« minősülnek.
Mindez arra mutat rá, hogy a »hatékonysági küszöbértéket« úgy alakították ki, hogy az túl könnyen teljesíthető legyen.
Tekintettel arra, hogy az energetikai rendszerek szén-dioxid-mentesítésével az égetésből származó előnyök egyre csökkennek, itt az ideje, hogy eltöröljük ezt a megkülönböztetést, és minden hulladékégetőt ártalmatlanító létesítménynek minősítsünk át” – teszi hozzá Dominic Hogg, az Equanimator igazgatója.
A problémakörnek további mélységet ad, hogy az égetés alacsony termelési hatékonysága miatt ráadásul az egységnyi villamos energiára jutó ÜHG-kibocsátás csaknem kétszerese a földgázzal történő termeléshez képest. A Zero Waste Europe szerint az Európai Bizottságnak egyrészt törölnie kell a hulladékokról szóló keretirányelv II. mellékletében szereplő R1 képletet, hogy a települési hulladék égetése többé ne minősülhessen „hasznosításnak”, másrészt 2035-re meg kell határoznia egy 100 kg/fő/lakos vegyes (maradék) településihulladék-keletkezési célértéket, hogy a hulladék ártalmatlanításáról a vegyes hulladék keletkezésének megelőzésére helyezze a hangsúlyt – olvasható az 1995-ben alapított Humusz Szövetség oldalán megjelenő cikkben.
