A Greenpeace elfogadhatatlannak tartja a magyar kormány szeptember 21-én, a háborús vészhelyzetre hivatkozva hozott kormányrendeletét, mely hatalmas kedvezményt nyújt a hazai előírásokat be nem tartó, szennyező cégeknek, semmibe véve a környezet védelmét és a magyar emberek egészségét. A jogszabály értelmében akár büntetlenül szennyezhetik a levegőt, a talajt és a vizeinket a gyárak, beleértve az akkumulátorüzemeket is.
A kihirdetett szabály alapján a gyártói szennyezésnek nincs felső határa, vagyis elvileg bármilyen súlyos szennyezés esetén mentesülhetnek a mulasztók a szankciók, többek között a pénzbírságok vagy bezáratás alól. A rendelet semmilyen feltételt, így a határidőt sem határozza meg, tehát a levegőnket, vizeinket, lakosságot károsító szennyezés tetszőleges ideig megmaradhat. A háborús veszélyhelyzetre hivatkozó kormányrendelet a Greenpeace szerint több okból is ellentmond az Alaptörvénynek, és szembemegy számos hazai és uniós jogszabállyal.
Az akkumulátorgyárakat, akkumulátorhulladék-feldolgozó üzemeket sorozatban büntették az elmúlt hónapokban szabálytalan, szennyező, többször a dolgozók egészségét is veszélyeztető működésük miatt. A büntetések eddig sem voltak elrettentő erejűek, viszont az új rendelet alapján a szennyező cégek, bármilyen környezetvédelmi jogsértést is követnek el, felmentést kapnak a környezetvédelmi korlátozás, felfüggesztés vagy a jogellenes tevékenységtől való eltiltás alól, ha szerződést kötnek a hatósággal. A hatósági szerződésekről, amelyek keretében elvileg rendeznék a jogszabálysértéseket, semmilyen kritérium nem ismert: sem az, hogy a hatóság miért dönt szankcionálás helyett szerződéskötésről; sem az, hogy a különböző súlyosságú esetekben milyen feltételeket, milyen határidőket kell alkalmaznia; sem az, hogy egyszerűen a hatóság ismeretlen szempontrendszerű mérlegelésére lesz-e bízva a döntés meghozatala. Ráadásul az sem ismert, hogy a szerződések az eddig hozott határozatokhoz hasonlóan nyilvánosak, vagy ellenkezőleg, titkosak lesznek.
A környezetvédelemért felelős Energetikai Minisztérium a szakmai tiltakozásra válaszul azt közölte, hogy a rendelet kizárólag a kohászatra vonatkozik, és ezzel kapcsolatban pontosítást fognak közzé tenni. Ezt később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy pontosította, hogy a rendelet kifejezetten a Dunaferr miatt született. A Greenpeace álláspontja szerint a környezetet egyik legjobban terhelő ágazat, a kohászat esetében sem bocsátható meg a levegőnk és a vizeink mérgezése, és nem engedhető meg a környezetvédelem alapelveit és szabályait semmibe vevő kiskapu megnyitása.
A szeptember 28-án megjelent, az egy héttel korábbi kormányrendelet pontosító kormányhatározat nem korlátozza a rendelet hatályát egyetlen iparágra sem.
Így a rendelet továbbra is szabadon alkalmazható az összes hazai ipari és mezőgazdasági létesítményre, így a gombamód szaporodó akkumulátorgyárakra is. A határozat ugyanis csak annyit mond ki, hogy a hatósági szerződésről valójában nem a környezetvédelmi hatóság dönthet, és még csak nem is a környezetvédelemért felelős miniszter, hanem végső soron a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter, azaz jelen esetben Gulyás Gergely.
A Greenpeace szerint a kormányhatározat gyakorlatilag nyíltan politikai eszközzé/kérdéssé teszi a környezetszennyezés szankcionálását, hiszen az amúgy is átláthatatlan hátterű környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló döntés a kormány egy olyan tagjához került, aki semmilyen szerepet nem játszik a környezetvédelmi igazgatásban. A döntések így várhatóan nem szakmai alapon, hanem politikai érdekek mentén fognak megszületni. Ez pedig jól illeszkedik a kormány törekvéseihez, hogy Magyarországot akkumulátor-nagyhatalommá tegye, a környezet és a dolgozók védelmével sok esetben hadilábon álló ázsiai gyártók hazánkba csábításával.
Elfogadhatatlan az is, hogy a kormányzati nyilatkozatokkal megtévesztik a közvéleményt, amikor azt állítják, hogy a szabályozás csak a kohászatra, ezen belül a Dunaferre vonatkozik, miközben a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet és az ezt kiegészítő kormányhatározat egyáltalán nem tartalmaz ilyen megkötést.
Számos cég már eddig is belekalkulálta működésébe a nem túl jelentős büntetéseket, rendre nem tartja be a jogszabályokat és az engedélyekben meghatátorozott előírásokat és szennyezi a környezetet. Az új kormányrendelet pedig csak még nagyobb felhatalmazást ad a szabályokat rendszeresen megszegő, a környezetet és a lakosságot terhelő üzemeknek a környezetvédelmi rendelkezések figyelmen kívül hagyására.