A szerkesztő ajánlata:
Magyar palagáz: valóban ez vezet az energiafüggetlenséghez?
Az Orbán-kormány Energiaügyi Minisztériuma 2026 elején újabb bányászati koncessziókat hirdetett meg nem hagyományos szénhidrogének kutatására és kitermelésére.
Tovább
Palagáz-dilemmák: kincs, ami van is, meg nincs is
A legtöbben palagázként ismerik az úgynevezett nem hagyományos szénhidrogéneket, és mostanában vita dúl arról, hagyjuk-e őket érintetlenül a föld alatt, vagy örüljünk, hogy van saját gázunk, és hozzuk föl, kerül, amibe kerül.
Tovább
Kiszáradó út menti fasorok: így alakul át a magyar táj
A klímaváltozás hatásait ma már nemcsak a hőmérsékleti rekordokban mérhetjük, hanem a táj átalakulásában is. Magyarország számos térségében szemmel láthatóan romlik az út menti fasorok és erdők állapota, a tartós vízhiány pedig egyre több fát sodor a pusztulás szélére.
Tovább
Nem öli meg a szigor a zöld marketinget
Nem a zöld marketinget akarja eltüntetni a szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályozás, hanem a homályos, bizonyíték nélküli környezetvédelmi ígéreteket.
Tovább
Félmilliárdos kísérlet után újabb 900 milliót költene gyomgátló tárcsákra a Magyar Közút
Kísérleti jelleggel kezdte használni a Magyar Közút azokat a gyomgátló tárcsákat, amelyekkel a szalagkorlátok, vezetőoszlopok és közúti jelzőtáblák körüli kézi kaszálást csökkentenék.
Tovább
Átmeneti menedék: haladékot kaptak a védett erdők
Egy kormányhatározat nyomán a magas természetességű erdőterületeken őszig nincs tarvágás – hogy utána mi lesz, azt most még senki sem tudja.
Tovább
A gyerekeknek is jobb, ha nem autóval visszük őket
Ha a szülőkben tudatosulna, hogy mennyire előnyös a gyereküknek, ha gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel mennek az iskolába (és sok más helyre), akkor valószínűleg sokan felhagynának az autós gyerekszállítással – írja Bőhm Judit pszichológus és Aydan Gurbanova környezetvédelmi tanácsadó, a Levegő Munkacsoport önkéntesei.
Tovább
Hogy is állunk az üvegházhatású gázok megfékezésében?
Magyarország jelenleg jó ütemben halad a 2030-ra vállalt kibocsátáscsökkentési céljai teljesítése felé
Tovább
Fordulat GMO ügyben: a Tisza támogatta a megengedőbb uniós szabályozást
Váratlanul érte a zöld szervezeteket, hogy a magyar EP-képviselők nem egységesen szavaztak az új génkezelési technikákkal előállított növények uniós szabályozásáról.
Tovább
ETS2 – Bonyolult uniós gazdasági rendszer jön a klímavédelemért
A Tisza vezette kormány a korábbi Fidesz-kabinettel ellentétben határozottan törekszik az uniós források hazahozatalára, ezért rövid határidővel létre kell hozni a magyar szociális klímatervet, amely az új EU Emissziókereskedelmi Rendszer 2 (ETS2) csatlakozásához fontos.
Tovább
Eltűnő vizeink: védett fajok tucatjai kerülhetnek veszélybe a Tisza mentén
A Tisza holtágai évszázadokon át a táj legértékesebb vízi élőhelyei közé tartoztak, napjainkban azonban több helyen a visszahúzódó víz, az algásodás és a kiszáradó medrek jelzik, hogy az aszály már nem átmeneti jelenség.
Tovább
Amikor az ökológus rajzolni kezd – interjú Gallé-Szpisjak Nikolettel
Mit lát egy ökológus, amikor egy vadvirágos réten barangol?
Tovább
Amikor az ártér szomjazik: Gemenc harca a túlélésért
A Gemenci erdők állapotát egyre súlyosabban érinti a klímaváltozás: a csökkenő csapadék, a ritkuló dunai áradások és a talajvízszint süllyedése miatt már a több mint százéves tölgyesek is pusztulásnak indultak.
Tovább
Zöldre festett milliárdok: Miért tévút az elektromos autók állami támogatása?
Az elektromos autók állami támogatása valójában zöldre festett, igazságtalan jóléti transzfer. Vass Péter közgazdász véleménycikke.
Tovább
Nemzetközi lapszemle
Mit árulnak el nekünk a hőhullámok az éghajlatváltozásról?
A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó üvegházhatású gázok által okozott éghajlatváltozás várhatóan hosszabbá, intenzívebbé és gyakoribbá teszi a hőhullámokat.
A rendkívüli hőhullámokat ma már jobban mérjük, mint valaha. Az emberi áldozatok száma azonban továbbra is alulbecsült.
A hőhullámokra figyelmeztető eszközök egyre kifinomultabbá váltak, mégis a közvélemény figyelmét továbbra is inkább a rekordhőmérsékletek kötik le, mintsem azok a társadalmi körülmények, amelyek miatt a hőség betegséghez vagy akár halálhoz is vezethet. Miért a társadalmi kockázatnak – és nem csupán a hőmérsékletnek – kellene középpontban állnia a szélsőséges hőségről szóló tudósításokban.
Kapcsolati háló: Az életet fenntartó kapcsolatok újjáépítése
A Seeds sorozat ezen fejezete a „kapcsolati dimenziót” vizsgálja a regeneratív kultúrák alapjaként, és különböző interjúalanyok gondolataira támaszkodva bemutatja, hogy az empátia, a felelősségvállalás, a helyhez kötődő tartozásérzet és a kölcsönös függőség hogyan segíthetnek a modern élet társadalmi és ökológiai törésvonalainak gyógyításában.
Jeremy Rifkin: Az emberiség 6000 éven át uralta a vizet, de az éghajlatváltozás most közbeszól
Az emberi társadalmak már 6000 éve igyekeznek egyre nagyobb infrastrukturális beruházásokkal szabályozni a vizet. Mivel az éghajlatváltozás egyre szélsőségesebb árvizeket, aszályokat és hőhullámokat hoz magával, egyre több város keresi a másik utat: ahelyett, hogy uralni akarnák a víz ritmusát, inkább alkalmazkodnak hozzá.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
A Zöld Megállapodás sorsa az európai választások után
Milyen módon változtatta meg az európai politikai teret a júniusi európai uniós parlamenti választások eredménye, és milyen módon hat ez a zöld politikára?
Világeleje vagy világvége?
Mi az a rendszerkomfort környezetvédelem? Önbecsapás a „technooptimizmus”?
Az amerikai elnökválasztás hatása a globális zöld politikára
Donald Trump kontra Kamala Harris – milyen hatása lesz a globális zöld politikára az amerikai elnökválasztásnak?
Fenntartható egészségügyi ellátás a klímaváltozás korában
Hogyan függ össze a klímaváltozás és a betegséggyakoriság?
Magyarország számokban: Felkészültség a mesterséges intelligencia alkalmazására
Az IMF 2023-ban felmérte az egyes országok felkészültségét a mesterséges intelligencia alkalmazásaira, ennek eredményét mutatjuk ezen a héten.
Magyarország számokban: PISA-eredmények
Az OECD által szervezett PISA-vizsgálatok eredményeit mutatjuk a környező országokhoz képest.
Magyarország számokban: Üzemanyag-fogyasztás
A NAV jövedéki adatbázisa alapján mutatjuk a az ország üzemanyag-fogyasztását és az ebből számolható CO2-kibocsátást.
Magyarország számokban: A nemek közötti egyenlőség
Ennek a sorozatnak az első része a nők társadalmi szerepéről szólt. Most új adatokat mutatunk, európai összehasonlításban. A Nemek Közötti Egyenlőség Intézete (EIGE) több dimenzióra kiterjedően vizsgálta a kérdést.
Magyarország számokban: Demográfia
A KSH és az Eurostat legfrissebb adatait mutatjuk az alábbi jelentésben.
Magyarország számokban: területhasználat és élőhelyek
Több különböző mutatóval szemléltetjük a világ, a kontinensek és az országok területhasználatát és az élővilág változásait.
Magyarország számokban: állami vagyon
Az Országleltár portál tételesen bemutatja, hogy miből áll az ország vagyona. Az állami vagyoni körbe tartozó vagyonelemek ingatlanok, társasági részesedések és eszközök bontásban láthatóak az oldalon.
Magyarország számokban: Éghajlat
A múlt század eleje óta állnak rendelkezésre meteorológiai adatok Magyarországon.
Magyarország számokban: Boldog Bolygó Index
A Boldog Bolygó Indexet (Happy Planet Index, HPI) a születéskor várható élettartamból, a társadalmi jóllét megítéléséből és a karbonlábnyomból számolják.
Magyarország számokban: a gépjárműállomány
A gépjárművek száma Magyarországon évről-évre növekszik. Sajnos, a járművek átlagos életkora is nő, és lassan történik a szennyezésmentes technológiák terjedése.
Magyarország számokban: Alkohol-, dohány- és drogfogyasztás
Ezen a héten az Európai Drogügynökség adatait mutatjuk.
Magyarország számokban: védett területek, erdők
Ezen a héten az ország természetvédelmi területeiről illetve az erdős területekről közlünk néhány ábrát.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?