A SZERKESZTŐ AJÁNLATA
VSG: Bár még engedélykérelmet sem nyújtottak be, de már a toborzásról beszélnek
A Békési Kormányhivatal közölte: a Vulcan Shield Global eddig semmilyen engedélykérelmet nem nyújtott be. Mindeközben a cég igazgatója már a munkások jövő év eleji toborzásról beszél, ami a kormányhivatal által ígért gyors ügyintézés tükrében is meglepő.
Jordán Ferenc: Maréknyi ember profit- és hataloméhsége áll szemben emberek milliárdjainak érdekeivel
ha éppen fogytán van valamilyen nyersanyag, egyes országok gond nélkül, minden nemzetközi egyezményre fittyet hányva kezdenek ipari tevékenységbe az Antarktiszon. Ilyenkor egy maréknyi politikus, lobbista és befektető profit- és hataloméhsége áll szemben tudósok ezreinek véleményével és végső soron emberek millióinak érdekeivel.
Az eszünk ment el vagy csak a nézőpontunk csúszott félre?
Közvéleménykutatók gyakran hangsúlyozzák, hogy választásaink alapvetően nem racionálisak, hanem érzelem-vezéreltek. Mi minden befolyásolja az emberi viselkedést?
Bízhatunk-e a mesterséges intelligenciában?
Ami egykoron a Szilícium-völgy igazgatótanácsaiban és tudományos konferenciákon volt kérdés, az mára az egész világ számára megkerülhetetlenné vált: Vajon gyorsabban építjük-e a mesterséges intelligenciát, mint ahogy irányítani tudjuk?
Nemzetközi lapszemle
Eszközök a közkincsek gyarapításához
Az igazi erő ezeknek az eszközöknek a többrétegű, élő rendszerekben való gondos kombinálásában rejlik, amely nem csupán a védelem, hanem a hosszú távú virágzás feltételeit is megteremti.
Út a bizonytalan jövőbe - A közösség újjáépítése a közös tulajdon visszaszerzésével
Az egyetlen út a bizonytalanságok kezelésére a közösségek újjáépítése a közös javak visszaszerzésével és ezt helyi szinten kell elkezdeni olyan gyakorlati kezdeményezéseken keresztül, mint a közösségi bankok, szociális lakhatás és tiszta energia projektek.
Az összeomlás utáni föld, piacok és társadalom
Az összeomlás témájáról szóló nyolcadik cikkemben azzal foglalkozom, hogyan lehet bizalmat építeni, hogyan lehet szabályozni az erőforrásokhoz való hozzáférést, hogyan lehet a társadalom egészét irányítani, és hogyan lehet megszervezni az elosztást és a cserét.
"Globális elszámoltatási rendszer": az éghajlatváltozással kapcsolatos peres eljárások arra kényszerítik a kormányokat, hogy cselekedjenek az éghajlatváltozással kapcsolatban, állítja a jelentés.
"A klímaügyi pereskedés nem csodafegyver, de az egyik leghatásosabb eszköz arra, hogy kikényszerítsünk rendszerszintű változásokat az éghajlatváltozás elleni fellépésben" - olvasható a Climate Litigation Network új jelentésében.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Zöld Hang podcast: Klímabarát Budapest
Merre tovább Budapest? Tudják-e a fővárosiak alakítani saját sorsukat?
Zöld Hang podcast: Mikor szárad ki a Kárpát-medence?
Hogyan lehet megállítani a Kárpát-medence kiszáradását? Hogyan függ össze az árvíz és az aszály?
Zöld Hang podcast: Rezsihökkentéstől a lomcsendőrségig. Litkai Gergely zöldítő ötletei
Rezsihökkentés, légből kapott üzemanyagár
Zöld Hang podcast: vízvisszatartás, holtfa, élő folyó
Nem kérünk engedélyt, maximum bocsánatot – lehetne akár ez a vízvédők szlogenje.
Zöld Hang podcast: Bukjuk a zöld átállást segítő uniós milliárdokat?
Hogyan szabadulhat meg az EU az orosz olajtól és gáztól?
Zöld Hang podcast: Felcsút hasít, a természetvédelem haldoklik
Hírháttér podcast sorozatunk aktuális témái: tarvágás-törvény, elsivatagosodás, a zöld jövő lehetőségei és az MTA friss publikált állásfoglalása a klímatörvénnyel kapcsolatban.
Zöld Hang podcast: Klímasemleges lehet Magyarország 2050-re?
Sokszor elhangzik, hogy adósak vagyunk egy koherens „zöld” jövőkép felvázolásával.
Zöld Hang podcast: Paks 2 délibábja és a romlott narancs zöldje
Hírháttér podcast sorozatunk aktuális témái: Paks 2, putyini önkénytörvény, környezetvédelmi büdzsé, élelmiszerpazarlás, munkavállalói jogok, vizes élőhelyek és zöld újságírás.
Klímaklub: Hogyan lehet a klímaszorongást cselekvésbe fordítani?
Mi okozza a szorongást? A bizonytalanság? Vagy a kilátástalanság?
Klímaklub: Hőguta, aszály, aztán pusztító áradás
November 6-án indult a Megújuló Magyarországért Alapítvány Klímaklubja a budapesti Gödör Klubban. A második kerekasztal fő témája az volt, hogy ki véd meg minket a klímaváltozás hatásaitól?
Magyarország számokban: demográfia
Magyarország népessége a 80-as évek óta csökken, 2011-óta 10 millió alatti a népességszám.
Magyarország számokban: Boldogság
Aligha lehetünk boldogak a Boldogság Indexen elért helyezésünkkel.
Magyarország számokban: Az öngyilkosságok gyakorisága
Magyarországon a 80-as években volt a legmagasabb az öngyilkosságok gyakorisága az OECD adatai szerint.
Magyarország számokban: Infláció
Hogyan érintette Magyarországot és a szomszédos országokat az infláció?
Magyarország számokban: Szén-dioxid-kibocsátás
Magyarország a szocialista időkben – az akkori iparszerkezetből adódóan – nagy szén-dioxid-kibocsátónak számított.
Magyarország számokban: A magyarok értékrendje
Ezen a héten a magyarok értékrendjéről, identitásáról, politikai irányultságáról közlünk adatokat.
Magyarország számokban: Ökológiai lábnyom
Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy egy ember, közösség, ország vagy éppen az egész világ mennyi természeti erőforrást használ fel, illetve mekkora terület szükséges ennek előállításához.
Magyarország számokban: Az iskolát korán elhagyók aránya
A grafikon azok arányát mutatja, akik túl korán hagyják el az iskolarendszerű tanulást.
Magyarország számokban: Testtömeg-index
Ezen az ábrán különböző életkorokban mutatjuk az egyes országok Testtömeg Index (BMI) adatait.
Magyarország számokban: Lakhatási szegénység
Magyarországon csökken azok aránya, akik rossz minőségű ingatlanban laknak.
Magyarország számokban: Szabadság
A Freedom House nevű szervezet minden évben méri a szabadság szintjét az egyes országokban.
Magyarország számokban: Csomagolás és hasznosítás
Magyarország a középmezőnyben van az európai mezőnyben az egy főre jutó csomagolás kibocsátásában.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
