A SZERKESZTŐ AJÁNLATA
Buktuk az atomot: fillérekből épült ki Paks kapacitásának többszöröse a zöldenergia-szektorban
A számok nem azt mutatják, hogy Magyarországnak jobban megérné az atomenergiába invesztálni, mint a megújulókba. A helyzettel a kormány is tisztában lehet – erre utal, hogy a témával kapcsolatban semmilyen kérdésre nem hajlandó érdemben válaszolni.
Mégis miféle gyár épül Békéscsabán?
Egy meglepően fiatal szingapúri vállalat lesz a jövőben a legnagyobb békéscsabai munkáltató, miután felépülnek üzemei, amelyekhez 49 milliárd forintos állami támogatást kap.
Sikerek a természetvédelemben: megmentett fajok
Ha a természetvédők komolyan foglalkoznak egy-egy fajjal, sokszor sikereket érnek el. Cikkünkben ilyen példákat mutatunk be.
Lendületben az organikus borkészítés Magyarországon
Azt nem kell bizonyítani, hogy a magyar borok nagyon finomak és különlegesek.
Nemzetközi lapszemle
Politikai túllépés: A klímakommunikáció újragondolása a liberalizmuson túl
A klímaaktivisták és a kampányolók egykor azt hitték, hogy az éghajlati válság ellen küzdelem elkerülhetetlenül elnyeri majd a többség támogatását. Az éghajlati kérdésekkel kapcsolatos növekvő tudatosság azonban jelenleg nem vezet szavazatokhoz, és az egyéni felelősségre való felhívás kontraproduktívnak bizonyul. Mivel az olyan radikális megoldások, mint a degrowth, nem élveznek kellő politikai támogatást, a legjobb reményünk az éghajlati kommunikáció új megközelítésében rejlik, amely átmenetileg áttöri a liberalizmus határait.
Klímaigazságosság az egyetemen: A felszabadítási küzdelmek integrálása
Mivel az egyetemek nagymértékben összefonódnak a fosszilis tüzelőanyag-ipartól származó vállalati pénzekkel, létezik-e egyáltalán egyetemi függetlenség? És pontosan hogyan jutunk el a profitorientált tudományos kutatásoktól a tudományos autonómiáig?
Regeneratív közgazdaságtan: Részlet
Most az a feladatunk, hogy gazdasági rendszerünket összhangba hozzuk a regenerációs folyamattal. Ha ezt megtesszük, mint amikor egy kenut az árral szemben folytatott hosszú küzdelem után lefelé fordítunk, az utunk könnyebb lesz, a célba jutás pedig biztos.
Jane Goodall 7 kötelezően olvasandó könyve a természetről és az őslénytanról
A főemlőskutató, Jane Goodall élete során számos könyvet írt, amelyekben dokumentálta a legközelebbi rokonainkkal kapcsolatos több évtizedes tapasztalatait és tudományos tanulmányait.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Zöld Hang podcast: Klímabarát Budapest
Merre tovább Budapest? Tudják-e a fővárosiak alakítani saját sorsukat?
Zöld Hang podcast: Mikor szárad ki a Kárpát-medence?
Hogyan lehet megállítani a Kárpát-medence kiszáradását? Hogyan függ össze az árvíz és az aszály?
Zöld Hang podcast: Rezsihökkentéstől a lomcsendőrségig. Litkai Gergely zöldítő ötletei
Rezsihökkentés, légből kapott üzemanyagár
Zöld Hang podcast: vízvisszatartás, holtfa, élő folyó
Nem kérünk engedélyt, maximum bocsánatot – lehetne akár ez a vízvédők szlogenje.
Zöld Hang podcast: Bukjuk a zöld átállást segítő uniós milliárdokat?
Hogyan szabadulhat meg az EU az orosz olajtól és gáztól?
Zöld Hang podcast: Felcsút hasít, a természetvédelem haldoklik
Hírháttér podcast sorozatunk aktuális témái: tarvágás-törvény, elsivatagosodás, a zöld jövő lehetőségei és az MTA friss publikált állásfoglalása a klímatörvénnyel kapcsolatban.
Zöld Hang podcast: Klímasemleges lehet Magyarország 2050-re?
Sokszor elhangzik, hogy adósak vagyunk egy koherens „zöld” jövőkép felvázolásával.
Zöld Hang podcast: Paks 2 délibábja és a romlott narancs zöldje
Hírháttér podcast sorozatunk aktuális témái: Paks 2, putyini önkénytörvény, környezetvédelmi büdzsé, élelmiszerpazarlás, munkavállalói jogok, vizes élőhelyek és zöld újságírás.
Klímaklub: Hogyan lehet a klímaszorongást cselekvésbe fordítani?
Mi okozza a szorongást? A bizonytalanság? Vagy a kilátástalanság?
Klímaklub: Hőguta, aszály, aztán pusztító áradás
November 6-án indult a Megújuló Magyarországért Alapítvány Klímaklubja a budapesti Gödör Klubban. A második kerekasztal fő témája az volt, hogy ki véd meg minket a klímaváltozás hatásaitól?
Magyarország számokban: Infláció
Hogyan érintette Magyarországot és a szomszédos országokat az infláció?
Magyarország számokban: Szén-dioxid-kibocsátás
Magyarország a szocialista időkben – az akkori iparszerkezetből adódóan – nagy szén-dioxid-kibocsátónak számított.
Magyarország számokban: A magyarok értékrendje
Ezen a héten a magyarok értékrendjéről, identitásáról, politikai irányultságáról közlünk adatokat.
Magyarország számokban: Ökológiai lábnyom
Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy egy ember, közösség, ország vagy éppen az egész világ mennyi természeti erőforrást használ fel, illetve mekkora terület szükséges ennek előállításához.
Magyarország számokban: Az iskolát korán elhagyók aránya
A grafikon azok arányát mutatja, akik túl korán hagyják el az iskolarendszerű tanulást.
Magyarország számokban: Testtömeg-index
Ezen az ábrán különböző életkorokban mutatjuk az egyes országok Testtömeg Index (BMI) adatait.
Magyarország számokban: Lakhatási szegénység
Magyarországon csökken azok aránya, akik rossz minőségű ingatlanban laknak.
Magyarország számokban: Szabadság
A Freedom House nevű szervezet minden évben méri a szabadság szintjét az egyes országokban.
Magyarország számokban: Csomagolás és hasznosítás
Magyarország a középmezőnyben van az európai mezőnyben az egy főre jutó csomagolás kibocsátásában.
Magyarország számokban: Sajtószabadság
A Riporterek Határok Nélkül (RFS) Sajtószabadság Indexe összehasonlítja az újságírók és a média szabadságának szintjét 180 országban.
Magyarország számokban: a jogrend függetlensége
Adatok a jogrendszer függetlenségének megítéléséről.
Magyarország számokban: Versenyképesség
A 2024-es versenyképességi adatok 67 gazdaságról nyújtanak összehasonlító adatokat.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
